Belföld

A Fővárosi Közgyűlés döntött a 3-as metró felújításának támogatási szerződéséről

Ülésezett a testület+VIDEÓ

Támogatta a 3-as metróvonal felújításáról szóló projekt - a BKV Zrt. és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közötti - támogatási szerződésének megkötését szerdán a Fővárosi Közgyűlés.

Objektum doboz

A testület 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a szerződést. A projekt összköltsége mintegy 139,5 milliárd forint.
Az elfogadott előterjesztés szerint 3-as metróvonal rekonstrukciós munkálatai szinte egy időben, novemberben kezdődhetnek meg az északi, a Lehel tér és az Újpest-Központ állomás közötti, valamint a déli, a Kőbánya-Kispest és Nagyvárad tér közötti szakaszon.

Hatvanmilliós támogatást kap a Budapesti Fesztiválzenekar
Hatvanmillió forintos támogatást kap a fővárostól az idén a Budapesti Fesztiválzenekar - döntött ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Az összeg 200 millió forinttal kevesebb a múlt évinél.
A Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány hatvanmillió forint vissza nem térítendő támogatást kap 2016-ra a megkötendő közszolgáltatási szerződésben.
Az elhangzottak szerint a Fővárosi Közgyűlés nyáron, a költségvetés módosításakor, visszatérhet a zenekar támogatásának kérdésére.

A kivitelezést három fő építési ütemre lehet osztani. A három szakasz kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárások lefolytatása egy időben történik, így a középső szakaszon is megkezdhetők lesznek a felújítási munkák.
Ezt segíti elő az, hogy a déli és északi szakasz építésének ideje alatt a középső szakaszon a metró csökkentett üzemidőben, hajnali fél öt és este nyolc óra között járna, így a hosszabb üzemszünet és a hétvégi vágányzárak idején ott is elvégezhetők egyes felújítási munkák. A déli és északi szakasz újbóli forgalomba helyezése után a középső szakaszt tervezik majd lezárni.
A munkálatok idején az utasokat pótlóbuszokkal szállítják. 
A kivitelezés optimális esetben novemberében kezdhető meg, a metróvonal forgalomba helyezésének határideje 2019. június vége, a korszerűsítési munkák kivitelezésének teljes befejezése 2019. szeptember 30.
A dokumentum szerint alapkövetelmény a meglévő helyzet javítása, üzembiztos állapot kiépítése 80 kilométer/órás sebesség biztosítása mellett.
A biztosítóberendezés és az automata vonatvezető rendszer (AVR) funkcionálisan továbbra is kielégíti a forgalmi, technológiai igényeket, ezért alapvetően mechanikus elemek - autostop, váltóhajtómű - szükség szerinti cseréjére, valamint a sínáramkörök, a jelzők felújítására van szükség, ami további 20-25 évre biztosítja a megfelelő üzembiztonságú működést.
A projekt keretében az állomásokat és a felszíni épületeket is felújítják. Felvonókat telepítenek az Újpest-Központ, a Gyöngyösi utca, a Forgách utca, a Lehel tér, a Nyugati pályaudvar, a Deák Ferenc tér, a Corvin negyed, a Nagyvárad tér, a Népliget és a Határ út állomáson. Új mozgólépcsőt építenek az Újpest-Városkapu, a Gyöngyösi utca, a Dózsa György út, a Lehel tér, a Nagyvárad tér valamint az Ecseri út állomásokon.
Csárdi Antal (LMP) kérdésére válaszolva Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes elmondta, szándékukban áll az állomások akadálymentesítése, és ahol nem lesz lift, ott más megoldást próbálnak majd találni, akár mozgólépcső használatával.

Felújítanák a volt belvárosi trafóházat
Felújítanák a volt belvárosi trafóházat, a korábban a Merlin Színháznak is helyet adó épületet Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés az átalakítás tervezésére harmincmillió forintot biztosít.
Az épület, amelyet az V. kerületi Gerlóczy utcából lehet megközelíteni, korábban színháznak, oktatási központnak és klubnak adott helyet. Jelenleg - mint az elfogadott előterjesztésben írták - igen rossz állapotban van.
Az ingatlan Budapest kulturális életének egyik jelentős helyszíne volt. A volt trafóház 1920 körül épült, a legutóbb 1995-ben újították fel. Elhelyezkedésénél, adottságainál fogva kiváló lehetőséget rejt magában olyan közösségi, kulturális, turisztikai tevékenységek helyszínének biztosítására, amelyek a főváros működéséhez szervesen kapcsolódnak és annak érdekeit szolgálják - olvasható az elfogadott javaslatban.
Az épület jelenlegi állapotában nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, üzemeltetésre. Az ismételt használatba vételhez teljes körű - építészeti, szerkezeti, gépészeti, elektromos, technológiai, belsőépítészeti - felújításra van szükség, amely magában foglalja a funkciónak megfelelő műszaki kialakítást is. A korszerűsítésnek egyúttal figyelembe kell vennie a mai kor követelményeinek megfelelő energiahatékony üzemeltetést.
Az épület bruttó szintterülete 2345 négyzetméter. A teljes körű felújítás becsült fajlagos bekerülési költsége bruttó 260 ezer forint négyzetméterenként. Az építési beruházás becsült összköltsége bruttó 600 millió forint.

Tizenhárom milliárd a csillaghegyi öblözet árvízvédelmére
A Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy 2019-ig 12,7 milliárd forintból valósítja meg a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét, amelyhez 10 milliárd forint európai uniós támogatást használnak fel a főváros saját forrásai mellett.
A közgyűlésen 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadott előterjesztés szerint az árvízvédelmi beruházás elsődleges célja az 53 ezer ott lakó árvízkártól történő megvédése.     
A III. kerületi terület árvíz elleni védelmét jelenleg az Aranyhegyi-patak töltése, a Királyok útja-Nánási út vonalában húzódó földtöltés, a pünkösdfürdői védmű és a Barát-patak töltése biztosítja.     
A védelmi szakasz hossza csaknem 5 kilométer, ebből a pünkösdfürdői védmű 1,7 kilométer hosszú, a Királyok útja-Nánási út melletti földtöltést 3,1 kilométer hosszon kocsibehajtók tagolják.     
A meglévő védmű nem alkalmas a csillaghegyi öblözet védelmének ellátására. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló beruházás biztonsági szempontból halaszthatatlan, gyors lebonyolításához jelentős közérdek fűződik - derül ki az előterjesztésből.         
A képviselők a szerdai döntéssel jóváhagyták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a fővárosi önkormányzat közötti, a projekt támogatási szerződését. Horváth Csaba, a szocialisták képviselője a vitában részletes prezentációt kért a projekt előterjesztőitől arról, hogy milyen nyomvonalon tervezik megvalósítani az új gátat. Tarlós István főpolgármester válaszában azt mondta, korábban a baloldal többször is a parti védmű megépítését preferálta. Hozzátette, az ügyben fellépő "gyűlöltkeltőket" komoly felelősség terheli azért, hogy a gát még nem épült meg. A főpolgármester közölte, a védmű nyomvonalát nem politikai, hanem tudományos alapon rajzolják meg, így azt nem kellene támadnia az ellenzéknek. "Tessék annyit tudomásul venni, hogy fakivágás nélkül nem úszható meg a védmű megépítése" - fogalmazott.     
Csárdi Antal, az LMP képviselője szerint szakértők sokasága javasolta alternatív nyomvonalak megvizsgálását, továbbá annak felmérését, hogy az új gát megépülése után milyen nyomás várható a Duna túlpartján.     
Bús Balázs, Óbuda kormánypárti polgármestere ezzel szemben felszólalásában a gát partmenti megépítése mellett érvelt.     
A Fővárosi Közgyűlés ülésének elején a Párbeszéd Magyarországért (PM) óbudai aktivistái, a fakivágások ellen tiltakozó táblákat a magasba emelve tartottak rövid tiltakozást. Béres András, a PM óbudai képviselője úgy fogalmazott, "nem lehet szembeállítani a fákat és az embereket", ezért olyan megoldáshoz ragaszkodnak, amely a fák megőrzése mellett garantálja az árvízvédelmet. Tarlós István az aktivistákkal egyetértő ellenzéki képviselőknek azt tanácsolta, ne hallgassanak olyanokra, akik feltehetően azonnal hátat fordítanának és nem vállalnák a felelősséget akkor, ha álláspontjuk katasztrófát okozna egy árvízhelyzetben. 

Lesz Ankara utca és Szenes Iván tér Budapesten
Budapesten a jövőben lesz Ankara utca a II. kerületben, és Szenes Ivánról neveznek el teret a VIII. kerületben.
Az elfogadott javaslatban emlékeztettek arra, hogy 2015 szeptemberében Budapestről neveztek el utcát Ankarában, egyetemek közelében, a központtól néhány kilométerre. Részben "a török fél udvarias gesztusának viszonzásaként", részben a két főváros között 2015-ben létrejött testvérvárosi megállapodásnak megfelelően javasoltak Ankaráról utcát elnevezni Budapesten.
A II. kerületben a Margit teret körülölelő, jelenleg névtelen szerpentin, amely a Margit és a Mecset utcától a Römer Flóris utcai torkolatig tart, lesz Ankara utca. Az utca Gül Baba türbéje, valamint több olyan közterület környékén található, amely török idők emlékét őrzi - indokoltak a javaslatban.
A VIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére közterület viseli majd Szenes Iván író, dalszövegíró, zeneszerző, érdemes művész, számtalan sláger szerzőjének emlékét. A józsefvárosi Rezső tér egy részét nevezik át, itt található Szenes Iván egykori lakóhelye. A tér megmaradt keleti részét Magyarok Nagyasszonya térré nevezik át.
A testület döntött továbbá arról, hogy a XIII. kerületben a háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, Papp László nevét viseli majd egy újonnan kialakítandó névtelen közterület.
A testület döntése nyomán a III. kerületben egy eddig névtelen közterületet Dugovics Titusz térnek neveznek el.
A Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatala vezetőjének kezdeményezése nyomán a VII. kerületben egy névtelen közparkot Reformáció parknak neveznek el.
A XIV. kerületben Széchenyi Ödönnek - Széchenyi István fiának  - állítanak emléket, aki megszervezte az állami és önkéntes tűzoltóságot, és az ő ötlete alapján valósult meg a budapesti fogaskerekű vasút.
A XV. kerületben Bolla Árpád esperes, lelkészről, valamint Turay Ida színésznőről, érdemes művészről neveznek el egy-egy jelenleg névtelen közterületet.

MSZP: Elfogadhatatlan a motorosok megkérdezése a kerékpáros közlekedésről
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy a fővárosi városvezetés a kerékpáros közlekedés szempontjából ellenérdekeltnek számító motorosok véleményét kéri ki a biciklis közlekedés átalakításáról.

Horváth Csaba, a szocialisták budapesti képviselője sajtótájékoztatóján a városvezetés eljárását ahhoz hasonlította, mintha a zöldségesek képviselőit is meghívnák az atomerőmű-bővítésről szóló egyeztetésekre. Az ellenzéki képviselő szerint különösen kifogásolható, hogy a főváros a motorosok közül is a "legalábbis vitatható" szellemiségű Gój Motorosok Egyesületét hívta egyeztetésre.
Kiemelte, a gyalogosok és a kerékpárosok tesznek a legtöbbet a környezet védelméért, amit meg kellene becsülnie a városnak azzal, hogy előnyben részesíti ezeket a közlekedési módokat.
Horváth Csaba szólt arról is, hogy szerinte a jelenlegi városvezetést terheli a felelősség a budapesti taxisok rossz helyzetéért, és mielőbb teljesen meg kellene újítani a budapesti taxisrendeletet. A szocialista politikus a budapestiek jogos elvárásnak nevezte, hogy a kormány negyven évente finanszírozzon egy metrófelújítást és a pótláshoz szükséges buszok megvásárlását annak fejében, hogy a fővárosiak átlagosan napi 18 milliárd forint adót fizetnek be a költségvetésnek.
Bejelentette továbbá, hogy az MSZP támogatja azt módosító javaslatot, amely azt kezdeményezi, hogy a "főváros legerősebb márkatermékének számító" Budapesti Fesztiválzenekar - a korábbi évek támogatásához igazodva - kapja meg 260 millió forintos támogatását.
Horváth Csaba kérdésre válaszolva kijelentette, az Alstom-ügy időszakában II. kerületi polgármester volt, így a történtekhez annyi köze van, mint a fideszes Kocsis Máténak, aki akkoriban a VIII. kerület alpolgármestere volt. Hozzátette, az Alstom-szerződéseket Tarlós István főpolgármester erősítette meg néhány éve, amikor a város átvette az új szerelvényeket.

DK: Ne csökkenjen a Budapesti Fesztiválzenekar támogatása!
A Demokratikus Koalíció (DK) módosító javaslatban kezdeményezi, hogy a tavalyi 260 millió forintról az idén ne csökkenjen 60 millió forintra a Budapesti Fesztiválzenekar támogatása.
Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülését megelőző sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a városvezetés által tervezett 200 millió forintos csökkentést, szerinte a főváros rengeteg pénzt költ több kevésbé fontos feladatra is.
A DK politikusa szólt arról is, hogy továbbra is csak az új buszok vásárlását tartják elfogadhatónak a 3-as metró pótlására.
Kiemelte továbbá, a Római-partra tervezett gátnak a legkisebb környezeti kárt kell okoznia, ezért elfogadhatatlan a teljes ártéri erdő kivágása. Ha ez a megoldás valósul meg, az nem a Római-part megvédése, hanem az ott "félillegálisan épült" lakóparkok és szállodák védelme - fogalmazott.
Gy. Németh Erzsébet kérdésre válaszolva elmondta, korábban nem volt tudomása az Alstom-ügyről, amelyet szerinte a kormányoldal most azért "vett fel", hogy elterelje a figyelmet a jegybank alapítványainak költekezéséről.
"Állok minden egyes vizsgálat elé" - jelentette ki, majd hozzátette, "éppen ilyen szigort" vár el a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kapcsolatos botrányban is.