A nemzetközi pénzügyi rendszer a világgazdasági és geopolitikai folyamatok átalakulásával többpólusúvá és diverzifikáltabbá válik, ebben a környezetben pedig a kínai hivatalos fizetőeszköz, a renminbi nemzetközi szerepe is fokozatosan felértékelődik – mondta Varga Mihály jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) renminbi-kezdeményezés konferenciáján.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a renminbi globális használata hűen követi a világgazdaság szerkezeti változásait. Mivel Kína a világ egyik legnagyobb gazdasága és a nemzetközi kereskedelem meghatározó szereplője, a deviza alkalmazása elsősorban a Kínához kapcsolódó ügyletekben erősödött meg: a határon átnyúló renminbi-elszámolások volumene már a 70 ezer milliárdot is meghaladta, amivel párhuzamosan a mögötte álló pénzügyi infrastruktúra is jelentősen fejlődött.
Varga Mihály kiemelte, hogy a magyar gazdaság nyitottsága miatt különösen fontos a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok kiszámíthatósága, a gazdasági széttöredezettség mérséklése pedig a következő időszak kiemelt feladata. A Kínával fennálló kapcsolatok fejlődése új finanszírozási és elszámolási lehetőségeket teremt, a renminbiben történő tranzakciók pedig hozzájárulhatnak a devizaváltási költségek csökkentéséhez, míg globális szinten a jegybanki tartalékok diverzifikációjában is fontos szerepet kaphat a dollár és az euró mellett. Emlékeztetett arra is, hogy a tíz évvel ezelőtt elindított renminbi-kezdeményezés stabil szakmai platformot biztosít a két ország pénzügyi kapcsolatainak elmélyítéséhez.
Tao Gong, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete beszédében hangsúlyozta, hogy Kína kész továbbvinni a hagyományos baráti kapcsolatokat és fejleszteni az átfogó stratégiai partnerséget. Emlékeztetett Hsz Csin-ping elnök szavaira, aki Baka András beiktatásakor kiemelte, hogy Magyarország az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot. A nagykövet rámutatott: a kínai vállalatok eddig mintegy 26 milliárd euró értékben hajtottak végre vagy terveznek beruházásokat Magyarországon, amelyek összesen mintegy 30 ezer munkahely létrejöttéhez járulnak hozzá. Kína három egymást követő évben volt Magyarország legnagyobb külföldi befektetője, a beruházások a teljes volumen 57 százalékát adták, jelentősen segítve a gazdaság modernizációját, digitalizációját és zöld átállását.
A pénzügyi együttműködés terén kiemelte, hogy az MNB az elsők között kötött kétoldalú devizacsere-megállapodást a kínai jegybankkal (PBOC), és a két intézmény támogatásával jött létre 2015-ben Közép- és Kelet-Európa első renminbi-elszámolóbankja Magyarországon.
Liu Csien-tung, a Bank of China (Europe) S.A. igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a renminbi a világ harmadik legnagyobb nemzetközi fizetőeszközévé, a kereskedelem finanszírozásában pedig a második helyezetté vált. A Bank of China magyarországi fióktelepének jüanelszámolási forgalma 2025-ben meghaladta a 660 milliárd jüant, a kezdetek óta pedig összesen a 2500 milliárd jüant. A kétoldalú kereskedelmi forgalom ugyancsak 2025-ben először szárnyalta túl a 20 milliárd dollárt, a pénzintézet pedig átfogó renminbi-alapú szolgáltatási csomaggal támogatja a magyarországi vállalatokat és Magyarország európai bázis szerepét.
Jü Ven-csien, a People’s Bank of China Sanghaji Központjának elnöke arról számolt be, hogy Magyarország a világon az elsők között, 2017-ben bocsátott ki szuverén zöld pandakötvényt 1 milliárd renminbi értékben a kínai piacon, amit tavaly egy újabb, 5 milliárd renminbis kibocsátás követett – írta meg az MTI.
