Az aradi vértanúkról és Batthyány Lajosról való megemlékezéssel kezdte meg hétfői munkáját az Országgyűlés, amit a napirend előtti felszólalások követtek. A nap egyik kiemelt ügye az egészségügyi szakmai kamarákat érintő törvénymódosítás újbóli megtárgyalása lesz, miután azt Baka András köztársasági elnök visszaküldte az eredetileg elfogadott jogszabályt a Háznak. Emellett a 2026-os költségvetés módosítása, a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal forrásainak átcsoportosítása, valamint a gyermekvédelmi szabályok szigorítása is a képviselők elé kerül.
Magyar Péter napirend előtti felszólalásában az áprilisi választásokkal foglalkozott, azt állítva, hogy az Orbán-kormány igyekezett megfélemlíteni a választókat. Szerinte a Fidesz-KDNP nem tudott eredményeket felmutatni, ezért nyúlt a megosztás, a félelemkeltés eszközéhez, és olyanokat állított, hogy a Tisza győzelme esetén jön a háború és a kényszersorozás. Ezek után azt hangsúlyozta, hogy az emberek nem dőltek be a propagandának. Szerinte a hazaszeret vezérelte a választókat, amikor a Tisza Pártra szavaztak, és ezzel felszabadították a hazájukat. Azt is mondta, hogy legutóbb Kisvárdán örömkönnyekkel fogadták az emberek.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a kormány az elmúlt 16 év romjainak eltakarításával, és egy működő Magyarország felépítésével van elfoglalva, majd bírálta az ellenzéket, amiért az kritizálja például az új KATA-tervezetét. – Az anyagi és mentális kár, amivel szembenézünk, az hatalmas – fogalmazott Magyar Péter, aki úgy látja, hogy az Orbán-kormányok a terheket szétterítette, az állami forrásokból viszont csak egy szűk kör részesült.
Azt állította, hogy április 12-én arra kaptak felhatalmazást, hogy szakítsanak a múlttal, és a jövőben a kevesek gazdagodását felváltja a sokak gyarapodása. Ezt szolgálja – mint mondta – a 2027-es költségvetés, amit az „igazságosság és a fejlődés” költségvetésének nevezett.
– Nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni – figyelmeztetett ugyanakkor, hangsúlyozva, hogy „fenntartható és fegyelmezett költségvetésen” dolgoznak. Azt is megígérte, hogy a magyar nagyvállalatok helyett a kkv-kat fogják támogatni.
Ezek után megint az elmúlt 16 évről beszélt, azt hangoztatva, hogy a Fidesz-KDNP felélte és elherdálta az ország jövőjét. Ezzel szemben a Tisza-kormány a szavai szerint be fogja indítani a gazdaságot, lesz lakásprogram, vízmegtartási program, valamint munkahelyteremtés. Külön kiemelte a Baross Gábor vasútfejlesztési tervet.
Hangsúlyozta: olyan országon dolgoznak, ahol a közpénz valóban a köz javát szolgálja.
A következőkben a déli körvasút beruházásával foglalkozott, és kifogásolta, hogy az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal nem foglalkozott érdemben az üggyel. Ezzel együtt mindkét szervezet vezetőjét lemondásra szólította fel. A továbbiakban lopással és választási csalással vádolta meg a Fidesz és a KDNP képviselőit, de legalábbis a két frakció felét. Majd úgy fogalmazott: a rendszerváltás nem ért véget április 12-én. Ahhoz, hogy a rendszerváltás teljes legyen, szerinte mindenkit le kell váltani, akiket az elmúlt években nevezte ki valamilyen pozícióba.
Gondolatait az ellenzéki szavazóknak címzett üzenettel zárta. E szerint ő a Fidesz és a KDNP szavazóit is képviseli. „Nekünk nincs vitánk önökkel” – mondta, ismét kiemelve, hogy a volt kormánypártok támogatóit becsapott embereknek tartja.
Toroczkai László (Mi Hazánk) válaszában megkérte a miniszterelnököt, hogy ne beszéljen minden magyar nevében. – Képzelje el, hozzám más típusú emberek jönnek el, akiknek a szemében aggodalom van a jogállamiság vagy éppen a munkahelyek miatt – fogalmazott. Szerinte a kormány tagjai és a tiszások „mellébeszélnek”, ahelyett, hogy teljesítenék a választási ígéreteiket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a különböző közjogi méltóságok fenyegetése vagy elmozdítása a kétharmados többség birtokában nehezen egyeztethető össze a jogállamisággal. Más példákat is felhozott.
– Jogosan aggódnak a honfitársaink – szögezte le, majd felidézte az augusztus 20-i ünnepség szervezése körüli visszaélések gyanúját, amit a kormány maga vizsgált ki, és Unger Anna megválasztásának körülményeit is. Végül Magyar Péter ötkeres ügyével foglalkozott.
Rétvári Bence (KDNP) mindenekelőtt azt hánytorgatta fel, hogy a meghívó szerint Magyar Péternek az elmúlt 6 hónap eredményeiről kellett volna beszélnie, ehhez képest a 45 perces felszólalásában zömmel a Fidesz és a KDNP közösségével foglalkozott, amelynek 2024-ig Magyar Péter is tagja, sőt, kedvezményezettje volt. Bírálta a KATA adókulcsának felemelését is, ami érzékenyen érintette a kisvállalkozókat, és áremelkedésekhez is vezethet. Külön kitért az ötkertes ügyben indult eljárásra, hangsúlyozva, hogy Magyar Péter szerinte nyomást próbál gyakorolni az ügyészségre annak érdekében, hogy ejtsék a vádat. Ezek után felemlegette Lannert Judit egyik cikkét, amelyben az abortusz és a bűnözés kapcsolatáról értekezett.
Bóka János (Fidesz) azzal kezdte, hogy a Tisza Pártnak lett volna öt hónapja, hogy kormányozzon, de erre szerinte nem került sor. Voltak viszont adóemelések – folytatta, ide sorolva a KATA adókulcsának, a dohánytermékek jövedéki adójának megemelését. A frakcióvezető szerint aggodalomra adnak okot is az IMF ajánlásai is, amelyek között szerepel a társasági adó emelése, a tőkejövedelmek megadóztatása és a többkulcsos SZJA bevezetése. Beszélt a jogállamiságot szerinte súlyosan sértő intézkedésekről is, ide sorolva például a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, az NVVH eljárásaival szemben ugyanis alig van jogorvoslati lehetőség.
Strompová Viktória (Tisza) Toroczkai Lászlóval szemben a védelmébe vette Magyar Pétert, a Mi Hazánk frakcióvezetője ugyanis azt mondta, hogy őt nem érdeklik a miniszterelnök érzelmei, csak az, hogy mit tesz az országért, az országgal. Aztán az ország „felszabadulásáról” beszélt, kiemelve, hogy szerinte egyre többen érzik ezt. – Ma már nem kell attól tartanunk, hogy nem ér minket hátrányos megkülönböztetés csak azért, mert mások vagyunk – fogalmazott. Azt is mondta, hogy nagyobb beleszólást kaptak az emberek az őket érintő döntésekbe. Szerinte az átláthatóság és elszámoltatás területén is nagy előrelépés történt.
Viszontválaszát Magyar Péter azzal kezdte, hogy az ukrán parlament ezekben a percekben fogadta el az ukrán nyelvtörvény módosítását, amiért köszönetet mondott Orbán Anitának és mindazoknak, akik ezen dolgoztak. Ezek után a Mi Hazánkot bírálta a párt egyik önkormányzati képviselőjének posztja miatt, valamint azért, mert Novák Előd nem szavazta meg Orbán Viktor beidézését a gyermekvédelmi bizottság elé. Ennek kapcsán korábban Toroczkai László arról beszélt, hogy a tiszás képviselők más bizottságban ugyanígy tettek. A továbbiakban arról beszélt, hogy a 2027-es költségvetés kedvezményezettjei lesznek többek között az ápolók és a közgyűjteményekben dolgozók, és kikérte magának, hogy a Tisza-kormányon kérik számon a gyárbezárásokat vagy a munkanélküliség emelkedését, valamint sérelmezte, hogy az ellenzék nem beszél a hazahozott uniós forrásokról.
Rétvári Bencéhez fordulva felidézte az Orbán-kormány utolsó évét, és azt mondta: hogy az előző kabinet „Európa legszegényebb és legkorruptabb országát” adta át. Az üzemanyagárak kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a régióban még mindig itt tankolnak a legolcsóbban az emberek, és azt mondta, hogy a fuvarozók kérték a literenkénti 25 forintos kedvezményt, és az útdíjak beszedésével kapcsolatos szigorításokat. A KATA-val kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy az új szabályok mellett száz-százharmincezer vállalkozóval többen választhatják ezt az adóformát. Aztán bejelentette, hogy Fürcht Pál tanúskodni fog mellette az ötkertes ügyben, valamint a Völner-Schandl-ügyben is.
Novák Előd a megtámadtatására válaszul felsorolta, hogyan szavaztak a tiszások Orbán Viktor vagy éppen Balog Zoltán meghallgatása kapcsán. Erre Melléthei-Barna Márton (Tisza) is szót kért, aki közölte: nem is volt döntés Orbán Viktor meghallgatásáról – arról szavaztak, hogy az adott ülésen nem döntenek a meghallgatásokról.
Toroczkai László (Mi Hazánk) napirend előtti felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a vecsési képviselő ügyében azonnal kiadtak egy közleményt, mivel minden totalitárius rendszertől elhatárolódik a párt. Aztán a vagyonadóval foglalkozott, amely szerinte a jelenlegi formájában csak arra alkalmas, hogy csökkentse a magyar cégek versenyképességét. Ami pedig a KATA változását illeti, kifogásolta, hogy nemcsak az adótétel emelkedik, de még bonyolultabb is lesz a rendszer.
Válaszában Magyar Péter azt állította, hogy a Mi Hazánk Mészáros Lőrincet védi a vagyonadó kritikájával. A kkv-ról pedig azt mondta, hogy a vasútfejlesztési program, a vízügyi program vagy éppen a lakásépítési program rengeteg lehetőséget biztosít majd a számukra.
Rétvári Bence (KDNP) nehezményezte, hogy Magyar Péter eddig bármiféle ítélet nélkül bűnözőnek nevezte a Fidesz és a KDNP politikusait, most pedig kikéri magának, ha gyanúsítottnak nevezik. Aztán felhánytorgatta, hogy milyen pozíciókat kapott az előző kormányoktól és a Mészáros-csoporttól. Azt is mondta, hogy a Tisza párt valóban teljesíti az ígéreteit, csak éppen azokat, amelyeket Brüsszelnek és a Néppártnak tett. Ezt alátámasztandó több intézkedést is felsorolt, külön kiemelve a gyermekvédelmi törvény módosítását, amelynek több eleme szerinte a gender lobbinak kedvez.
Magyar Péter erre azt mondta, hogy a törvény a gyermekek érdekét szolgálja. Utána a Fidesz-KDNP október 23-i megemlékezésével foglalkozott.
Bóka János (Fidesz) is a gyermekvédelmi törvény módosításával foglalkozott napirend előtti felszólalásába. Hangsúlyozta: a jogszabály elfogadása esetén nehezebb lesz hozzáférni a pedofilok nyilvántartásához. Ezzel szerinte a Tisza Brüsszel akaratát teljesíti, és a pedofil bűnelkövetőknek kedvez. Végül az üzemanyagárakkal foglalkozott.
Magyar Péter erre azt felelte, hogy a törvény többek között a kórházban hagyott csecsemők helyzetének rendezését szolgálja. Majd leszögezte: egy szó nem igaz abból, amit az ellenzéki politikusok a pedofilok kapcsán mondanak.
Müller Anna (Tisza) napirend előtti felszólalásában arról kérdezte Lannert Judit oktatásért is felelős minisztert, hogy mit akar tenni a közoktatás rendbetételéért. A tárcavezető válaszában azt állította, hogy 14 év rombolás után kell lépésről lépésre felépíteni egy működő rendszert. Példaként hozta fel Japánt, Észtországot, Nagy-Britanniát és Írországot.
