Kedden hivatalosan is közzétette honlapján az elnöki tisztségre vonatkozó pályázati felhívást az Alkotmánybíróság (Ab). Az alaptörvény legújabb módosításának köszönhetően a grémium ismét saját hatáskörben dönthet a vezető személyéről. A jelentkezéseket október végéig várják, a titkos szavazást pedig várhatóan november 2-án tartják.
A testület hivatalos felületén megjelent határozat részletesen rögzíti a leendő elnök feladatköreit és a benyújtandó dokumentáció pontos formai követelményeit. A tisztségért a grémium bármelyik jelenlegi tagja indulhat, a győztes mandátuma pedig az alaptörvény iránymutatása alapján határozott időre, egészen pontosan három esztendőre szól majd.
Az aspiránsoknak 2026. október 26-án, hétfő délután 16 óráig kell jelezniük indulási szándékukat. A szabályzat a beérkezett pályázatok elbírálására egy nyolcnapos időkeretet határoz meg, így a tervek szerint a teljes ülés november 2-án hozza meg a végső döntést. A határozathozatal titkos voksolással történik, a poszt elnyeréséhez pedig az alkotmánybírók több mint felének támogató szavazatára van szükség.
A választás joga egy friss jogszabályi változás nyomán került vissza magához a testülethez: az Országgyűlés szeptember közepén fogadta el az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely egyúttal a voksolás részletes menetrendjét is lefektette.
Az intézmény élén azért volt szükség a váltásra, mert a korábbi elnök, Polt Péter megbízatása szeptember 1-jével hivatalosan megszűnt. A távozás oka ugyancsak az említett alaptörvény-módosítás volt, amely szigorúan kimondta, hogy az alkotmánybírói mandátum a hetvenedik életév betöltésekor automatikusan lejár – ezt a korhatárt pedig a volt elnök már korábban átlépte.
Az átmeneti időszakban az intézményvezetői teendőket Czine Ágnes elnökhelyettes látja el. Ő szeptember elsején vette át az irányítást, ám az ő tizenkét éves alkotmánybírói megbízatása is a végéhez közeledik: november közepén az is lejár – írta az MTI.
