Gyökeres fordulatra készül a kormány a hazai területfejlesztésben: a jelenlegi, túlzottan centralizált és fragmentált rendszert egy átfogó, többszintű struktúra váltja fel. Szabó Mátyás vidék- és területfejlesztési államtitkár a 32. Országos Urbanisztikai Konferencián jelentette be, hogy az előkészítő munkálatok már zajlanak, az új területfejlesztési törvény tárcaközi egyeztetése pedig a következő hetekben megkezdődik.
Az államtitkár a budapesti szakmai fórumon hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy Magyarország valamennyi települése és térsége érdemi felzárkózási lehetőséghez jusson. Kiemelte, hogy ez a szemlélet jóval túlmutat a beruházások és a pénzügyi források szimpla szétosztásán. Magyarország belső fejlődése jelenleg kirívóan aránytalan, ezen a helyzeten pedig az eddig alkalmazott, kizárólag ágazati logikát követő, felülről diktált programok nem tudtak javítani, sőt kudarcot vallottak.
A stratégiai újratervezés során a jelenlegi valóságból kell kiindulni. Szabó Mátyás a legsúlyosabb strukturális problémák között említette a centrumtérségek és a perifériák között folyamatosan táguló ollót, az elnéptelenedő, leszakadó vidéki területek terjedését, valamint a közszolgáltatások hiányosságait és ingadozó színvonalát. Rámutatott: elmaradt a fenntartható településhálózat kiépítése, hiányoznak a valós gazdasági gravitációval bíró regionális központok, a megyei jogú városok pedig nem kapták meg a szükséges mozgásteret ahhoz, hogy valódi növekedési pólusokká váljanak.
Az új területfejlesztési törvény elsődleges feladata éppen ezeknek a hiányosságoknak a kezelése lesz. A jelenlegi gyakorlatban a szakembereknek túlságosan sokféle területi egységgel, egymással párhuzamosan futó tértípussal és tervvel kell dolgozniuk, amelyek együttesen kaotikus, átláthatatlan rendszertelenséget hoztak létre.
A munkaterv ismertetésekor az államtitkár rámutatott, hogy a hazai struktúrából régóta hiányzik a fejlesztéspolitikai középszint, ennek a hiánynak a pótlása pedig komoly szakmai kihívást jelent. A kormány célja a túlzott országos központosítás fokozatos lebontása és egy logikusan felépített, többszintű döntési rendszer kialakítása, amelynek alapjait már elkezdték lerakni.
A feladat sikeres végrehajtásához az államtitkár szerint nélkülözhetetlen a tárcaközi hatékony együttműködés, a folyamatos szakpolitikai koordináció, valamint a szakmai érdekképviseletekkel és szervezetekkel való konszenzusépítés.
A következő hetekben rajtoló tárcaközi egyeztetésekkel párhuzamosan a kormány újra elkészíti a hazai területi folyamatokat elemző „Országtükör” elnevezésű átfogó jelentést. Ez a dokumentum az uniós Kohéziós jelentés magyar megfelelője, amelyet jogszabály szerint négyévente kötelező lenne összeállítani, ám a gyakorlatban 2017 óta nem készült el. A dokumentum a jövőben stabil viszonyítási pontként szolgál majd annak objektív mérésére, hogy a kabinet négy év alatt milyen kézzelfogható eredményeket ért el a térségek felzárkóztatásában – írta az MTI.
