A közlekedési és beruházási tárcán belül elindult az építészeti törvény számos elemének újragondolását tartalmazó felülvizsgálati munka, kifejezetten azt célozva, hogy a kompakt város logikáját megteremtsék a magyar építészeti jogban – hangsúlyozta a közlekedési és beruházási miniszter a 32. Országos Urbanisztikai Konferencián csütörtökön Budapesten.
Vitézy Dávid hozzátette: ez nem egy-két napos folyamat, és a már kiadott engedélyeket nem tudja felülírni. Dolgozni kell azon, hogy a mestertervi szint újra megjelenjen a magyar építési politikában, és a nagyobb térségre vonatkozó átfogó várostérségi szabályozási tervezést behozzák a magyar építészetpolitikába – ismertette a tárcavezető. Rámutatott: számos, a „kompakt város” létrejöttét ösztönző lépést szeretnének bevezetni, hogy a jó minőségű közösségi közlekedés környezetében minél inkább társasházas beépítés valósuljon meg. Így minél többen tudjanak részesülni annak az előnyeiből, amit a jó minőségű, nagyrészt állami, városi fenntartású közösségi közlekedés jelent.
A tárcavezető komoly probléma gyanánt tért ki arra, hogy az urbanisztikai logikának hátat fordító településfejlesztési trend zajlik Magyarországon, és a szétterülő városrészek kérdése nem emelkedett politikai témává. Meglátása szerint az urbanisztikát nem lehet figyelmen kívül hagyni, Magyarországon minden lakosságszám növekedés a szétterülő családi házas övezetekben csapódik le, igaz ez a szegedi, a nyíregyházi, a győri, a szombathelyi, vagy a soproni térségekre is, ami fenntarthatatlan folyamat. Aláhúzta: ezek a térségek ezermilliárdos közútfejlesztési igényeket generálnak, amit lehetetlen kiszolgálni, és a tárca nyíltan beszél ezekről az ügyekről. Be kell mutatni szakmai kutatásokkal, hogy ennek a településfejlesztési trendnek mi az ára, „és ez mivel jár, és valójában a végén aztán miért kapunk ettől rosszabb közszolgáltatásokat, élünk rosszabb életet ezekben a térségekben” – fogalmazott a miniszter.
Példaként hozta fel, hogy jobb közösségi közlekedése van Érd központjának, mint néhány budapesti kerületrésznek, mert a vasútvonal fejlesztésére a magyar állam az adófizetők, és az uniós adófizetők pénzén elköltött 250 milliárd forintot. Álláspontja szerint ahol fejlesztik százmilliárdokért a vasutat, annak le kell csapódnia a lakáspolitikában, városfejlesztéspolitika, szabályozáspolitika terén is, mert akkor érik meg ezek a projektek, akkor van értelme ilyen minőségű pénzt kötött pályás közlekedésre elkölteni, azaz minél többen lakhassanak abban a környezetben. A miniszter ugyanakkor hozzátette: ma ez a logika nem jelenik meg az építészeti jogban Magyarországon.
Kifejtette: a főváros fejlesztési intézményrendszerének teljes átalakítására van szükség, a főpolgármesternek erre a csütörtöki megbeszélésen számos javaslatot tesznek. Jelezte, hogy újra ülésezik a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) és számos rendszerszintű változást fognak javasolni a budapesti intézményrendszerben, fejlesztéspolitikai intézményrendszerben, közlekedési intézményrendszerben, „ezek fognak viharokat verni, én ezt tudom, de el kell ezt kezdeni” – jelentette ki. Hozzáfűzte: azt a helyzetet is meg kell szüntetni, hogy miközben a főváros tartja fenn a közösségi közlekedést, aközben az ingatlanfejlesztők a kerületekkel kötnek településrendezési szerződést, a főváros pedig a sajtóban nézi, hogy hogy épülnek fel több ezres lakóparkok.
Kitért arra is, hogy felülvizsgálják az Otthon start programok kiemelt beruházási státuszát, csak azon maradhatnak benne, amelyek megfelelnek az urbanisztikai alapelveknek, és összeegyeztethetők az érintett önkormányzati fejlesztési célokkal. Felülvizsgálják a TÉKA-t, azaz a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzatát, és a plázastop felülvizsgálata is elkezdődik. A tárca célja, hogy a rákosrendezői fejlesztéshez hasonló projektek el tudjanak indulni, hogy lehet „zöld, nem túlzott intenzitású, közösségi közlekedéssel jól kiszolgált városnegyedeket létrehozni”.
A miniszter emlékeztetett: a 2028-2034-es fejlesztési időszakra érvényes, hogy az ágazati operatív programok világának vége van, az Európai Bizottság egy országtervet vár el. El szeretnének kezdeni alulról építkezni, ami kihalt az elmúlt években Magyarországon, felkészülve az új struktúrájú, szűkülő uniós forrásokra.
Hangsúlyozta: decentralizálni kell a Budapest központú fejlesztésmenedzsmentet. Az FKT újra létrejöttének mintájára, új szemléletben gondolkodva akár Debrecen, Nyíregyháza, Szeged térségében is hasonló várostérség-fejlesztésben gondolkodnak.
A magyar tenger kapcsán elmondta: a kiemelt beruházási státuszokat visszaveszik, a vízparti sáv totális beépítését nem fogják hagyni. A Balaton építészeti szabályozásának teljes felülvizsgálatát már megkezdték. „Lesznek törvényi szintű javaslataink még idén is, ahol még megvan a nádas, ahol még megvan a strand, ott szeretnénk azt elérni (...), hogy ezt megvédjük” – nyomatékosította Vitézy Dávid.
A konferencián felszólaló Szemerey Samu, a tárca építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára, főépítész rámutatott: sok település elvesztette a kapcsolatát a saját jövőképével, a fejlesztések során pedig reagáló pozícióba kényszerültek. Az önkormányzatokat cselekvő pozícióba kell segíteni – szögezte le. Meglátása szerint jelenleg megvan a lehetőség a minőségi fordulatra – írta meg az MTI. A stratégiai célok közé sorolta a magas minőségű, korszerű és jól működő épített környezet kialakítását, a fenntarthatósági szempontokat, valamint a folyamatos, érdemi párbeszédet a magyar építőipari vállalatokkal. Hozzátette: visszahozzák a minőségi versenyt, és átlátható beruházási folyamatokat alakítanak ki. Az idei év végéig számos jogszabályi felülvizsgálaton dolgoznak, egyebek közt a parkolási követelmények felülvizsgálatán, valamint a tervtanácsi működés megújításán – hangsúlyozta az államtitkár.
