Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint az elmúlt hónapokban 12 megyében folytattak le vizsgálatokat: interjúkat készítettek a gyermekvédelemben dolgozókkal, bejárták az intézményeket, és arra jutottak, hogy nagy a baj. Mint mondta, jelenleg 23 ezer gyermek él állami gondozásban, ugyanakkor nincs elég férőhely, és a rendszert csak a szakemberek elhivatottsága tartja össze.
Gyurkó Szilvia államtitkár, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője a sajtótájékoztatón azt állította: az elmúlt években egy „bántalmazó rendszer” alakult ki, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki, aki a rendszerben dolgozik, bántalmazó. Ezt fontosnak tartotta kiemelni, mert mint mondta, a gyermekvédelmi jelentés célja nem a megbélyegzés, hanem a megoldások keresése. Hangsúlyozta: a gyermekvédelmi intézmények jelentős része teljesen leromlott, gyakran életveszélyes helyiségekkel. Szerinte már évtizedekkel ezelőtt is rossz volt a helyzet, és az intézeteket igazából le kellett volna bontani, és gondoskodni kellett volna arról, hogy a gyerekeket méltó körülmények között helyezzék el – ez nem történt meg. Külön kitért arra, hogy a férőhely miatt több mint ezer gyermeket nem tudott a rendszer elhelyezni.
Az aktivista néhány szélsőséges esetet, egyéni tragédiát is kiemelt, majd azt mondta: az alapellátás sem működik, és ilyen körülmények között a gyermekvédelmet nem is lehet gyermekvédelemnek nevezni. Azt is elmondta, hogy átlagosan 20 százalékos a szakemberhiány, de van olyan intézmény, ahol ez meghaladja az 50 százalékot. Hangsúlyozta: a másik oldalon a rendszer túlterheltsége is hatalmas, van, ahol a folyosókra állítottak be ágyakat, hogy a gyerekeket le tudják fektetni, mert az adott intézményben másfélszer annyian vannak, mint ahány férőhely.
Gyurkó Szilvia szerint a gyermekvédelem helyzete 2019 óta romlik rohamosan. Ennek oka szerinte az, hogy a kormány akkor háttérbe vonult, és a nevelőszülői hálózatot elkezdte kiszervezni az egyházaknak és civil szervezeteknek. Hangsúlyozta: nem az egyházakkal van baj, hanem a rendszer működésével. Például azzal, hogy sok nevelőszülő alkalmatlan, vagy nincs felkészítve megfelelően.
Külön kiemelte: olyan állapotban van a gyermekvédelem, hogy mintegy 800 gyermek tartós szökésben él, azaz senki nem tudja, hol vannak.
Ezek után ismét kihangsúlyozta: a mostoha körülmények ellenére még mindig nagyon sok elhivatott, jó szakember dolgozik a rendszerben, akik nélkül az már rég összeomlott volna. Majd hozzátette: 2024-2025-ben a kormány mindenről tudott, az akkori vizsgálatok részletesen feltárták a problémákat, de senki nem csinált semmit.
Magyar Péter szerint minden országban, minden társadalomban időről időre vannak óriási traumák, amelyeket közösen kell feldolgozni és kezelni. A miniszterelnök szerint a most bemutatott jelentés segíthet ebben. Mint mondta: a Tisza-kormány szakít azzal a gyakorlattal, hogy a problémákat eltusolják. Ennek érdekében például a korábbi titoktartási kötelezettségeket feloldják, így a felelősök is könnyebben lesznek elszámoltathatóak. Külön beszélt arról, hogy Orbán Viktor javasolta a kitüntetését a bicskei gyermekvédelmi otthon igazgatójának, annak ellenére, hogy akkor már tudható volt, hogy a rendszerben súlyos visszaélések történhetnek.
A miniszterelnök azt mondta: amikor az áldozatoknak segítségre lett volna szükségük, az állam eltusolta a problémát, elhallgatta a történteket, de elhallgattatta az áldozatokat és azokat is, akik támogatni próbálták őket. „Az állam szisztematikusan megára hagyta azokat a gyerekeket, akiknek szüksége lett volna ránk, mert máshol már nem voltak biztonságban” – fogalmazott. Magyar Péter idézett pár véleményt is, amelyek szerint az alapellátás összeomlott, a gyermekvédelmi intézetek túlterheltek, túlzsúfoltak, minden értelemben forráshiányosak.
Hangsúlyozta: két év alatt több mint kétezer gyermekbántalmazás történt, vagyis naponta átlagosan három rendőri eljárás indult, amiről tudtak a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumban, érdemben viszont nem foglalkoztak vele.
A kormányfő ezek után hosszasan beszélt az Orbán-kormányok felelősségéről, és a Tisza Párt kampányáról, egyébiránt pedig azt hangsúlyozta: a gyermekvédelem rendbe tétele nem pénz, hanem emberség kérdése.
Magyar Péter hangsúlyozta: az előző kormány részéről mindmáig senki nem kért bocsánatot, ezért ő teszi meg helyettük is. Szerinte ezt a felelősséget, a politikusok felelősségét azonban nem szabad áttolni a rendszerben áldozatosan dolgozó szakemberekre.
Ezek után bejelentette, hogy a kormány egy 10 milliárd forintos krízisprogramot hirdetett meg, amelyből jut az intézmények fejlesztésére, az állomány bővítésére. Új célzott ellátást indítanak a sajátos nevelési igényű gyerekeknek, és egy külön bentlakásos intézetet azok számára, akik függőségekkel küzdenek. – A cél az, hogy ahol lehet, megelőzzük az édesanya és a gyermek szétválasztását – szögezte le. Ezért létrehoznak egy olyan szakmai csoportot, amely nem egy megyében fog székelni, hanem mindig oda megy, ahol szükség van rájuk. Azt ígérte, hogy korszerűsítik az informatikai rendszert, csökkentik az adminisztrációt, és külön rendezik azoknak a gyerekeknek a helyzetét, akiket kórházban hagytak.
Mint mondta, ez a program csak az első lépés, ezzel párhuzamosan a gyermekvédelem minden területén valós reformokat dolgoznak ki.
