Elindul a Szent István vidékfejlesztési program – jelentette Magyar Péter, aki szerint a kormány ezzel egy régi adósságot terjeszt. A Tisza a kampányban azt ígérte: évente 1 milliárd forintot osztanak ki 10 falu között.
A miniszterelnök szerint az elmúlt évtizedekben lényegében senki nem tett semmit a vidékért, Orbán Viktor kormányzása alatt is csak díszletnek használták, ezért vándoroltak el a fiatalok. Eközben az „óbaloldalt” azzal vádolta, hogy a Fidesz szatellitpárjaiként működtek, és lenézték azokat, akik nem a nagyvárosokban élnek.
Felidézte, hogy Szent István idején tíz falunként építeni kellett egy templomot. – Ma nem templomépítési kötelezettséget írunk elő, hanem azt mondjuk, üljetek le, beszéljétek meg, mit szeretnétek, mi pedig forrást adunk hozzá – mondta.
Magyar Péter hangsúlyozta: a cél az, hogy ne Budapesten döntsék el, mire van szüksége a vidéki településeknek. Ezért a következő hónapokban a helyi vezetők és szakemberek közösen mérik majd fel a helyzetet, aztán pedig a helybéliek is elmondhatják, mit gondolnak róla, és hogy mi nekik a fontos.
Példaként kiemelte a vízmegtartást, a megújuló energiához kapcsolódó beruházásokat és az útfelújításokat.
Külön kitért a megyei közgyűlésekre, amelyek szerinte „ma a szétesett ellenzék kifizetőhelyeként működnek”. Azt állította, hogy a testületekben a Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk szorosan együttműködik, de nem a vidék, hanem a képviselők és pártjaik hasznára.
Mint mondta: már dolgoznak azon a javaslaton, amely a megyei közgyűlések feloszlatását célozza. Szerinte a megyei közgyűlések kiüresedtek, a felszámolásukkal pedig sokat lehetne spórolni.
Ezek után a fiatalokról beszélt, akiknek szerinte ma nincs lehetőségük helyben. Azt ígérte, hogy ezen változtatni fognak, hogy „ne a kényszer döntse el, ki megy és ki marad”.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerint üdvözlendő minden olyan döntés, amely a vidéken élők helyzetét javítja. Ugyanakkor problémásnak tartja, hogy 10 falu egy évre kap 1 milliárd forintot, annyit, amennyivel az Államadósságkezelő Központ adatai szerint a kormányváltástól július 31-ig óránként nőtt az államadósság. Ezek után felszólította Magyar Pétert, hogy kérjen bocsánatot, amiért megrágalmazta Toroczkai Lászlót és a Mi Hazánk képviselőit.
Kifogásolta azt is, hogy miközben a miniszterelnök a falvak felvirágoztatásáról szónokol, például az oktatási miniszter, Lannert Judit bezáratná a vidéki kisiskolákat. Svéd Tamás államtitkártól is idézett, aki arról beszélt, hogy szülészeteket akarnak bezárni, összevonni. Magyar Péter szemére vetette továbbá, hogy három hónapja benyújtott egy javaslatot, amely megerősítené a gondozásban lévő gyermekek büntetőjogi védelmét, de az előterjesztést a Tisza tárgysorozatba sem akarta venni.
Rétvári Bence (KDNP) azzal kezdte, hogy egyetért Forsthoffer Ágnessel, aki szerint meg kell őrizni a Ház méltóságát, és a képviselők emberi méltóságát tisztelni kell, ugyanakkor kifogásolta a kettősmércét, hiszen csak az ellenzéki képviselőkön kérik számon a viselkedésüket, Magyar Péteren nem. Ezek után emlékeztetett arra, hogy a Szent István programról semmi új nem hangzott el, és felhívta a figyelmet: hétfőn a tiszás képviselők még arról beszéltek, milyen fontos és megerősítendő intézmény a megyerendszer, 24 órával később pedig a miniszterelnök eltörölné az egészet. Külön kiemelte, hogy az Orbán-kormányok megduplázták a bölcsődei férőhelyek számát, a Magyar Falu program keretében több mint 2000 településen valósultak meg fejlesztések, köztük a Magyar Péter által hiányolt útfelújítások.
Bóka János (Fidesz) is azzal kezdte, hogy Magyar Péter második alkalommal hirdette meg a Szent István programot, éppen azon a napon, amikor Rákosiék után másodikként törlik el a vármegye elnevezést, és bejelenti a megyerendszer felszámolását. Ezek után ő is az előző kormányok eredményeit sorolta, köztük a munkanélküliség csökkentését, az orvosi rendelők, játszóterek, intézmények felújítását, szolgálati lakások kialakítását, a falusi hivatalnokok fizetésének emelését, a közvilágítás korszerűsítését, a kisvállalkozóknak nyújtott támogatásokat. A Falu Programról szólva kiemelte: a Tisza úgy osztott fel 20 milliárd forintot, hogy annak 18 százalékát kapta Vas megye és 0,2 százalékát Jász-Nagykun-Szolnok. Ugyanakkor kapott pénzt játszótérfelújításra a kormánytól Csér is, amelynek összesen 30 lakosa van, és egy kisgyerek él a községben.
Külön kitért az azbesztmentesítésre is, amelyről korábban Magyar Péter azt állította, hogy a kormány fedezi a költségeket, a végrehajtási település szerint azonban csak azok a települések számíthatnak a segítségre, amelyek önerőt tudnak felmutatni.
Kiss Máté Zsolt (Tisza) a Szent István programot méltatta Magyar Péter érveinek megismétlésével.
Magyar Péter viszontválaszában azzal érvelt, hogy az államadósság azért nőtt, mert jó időben bocsátottak ki kötvényeket, sejthető volt ugyanis, hogy a nemzetközi helyzet miatt romlani fognak a feltételek. Ezek után azt állította, hogy azok az iskolaigazgatók, akiket az elmúlt években kerültek pozícióba, politikai kinevezettek, majd hozzátette: a jövőben nyílt pályázati eljárás keretében fognak dönteni róluk. Rétvári Bencéhez fordulva felhánytorgatta Orbán Viktor „poloskázós” beszédét és az NGO-k megbélyegzését. Ugyanakkor védelmébe vette Lannert Juditot, aki szerinte az egész életét az oktatásban töltötte. A magyar vidékről szólva azt állította, hogy az Orbán-kormányok semmilyen többletforrást nem biztosítottak a falvak fejlesztésére, és amit kiosztottak, azt is korrupt módon. Ezt azzal folytatta, hogy az árrésstoppal többszáz vidéki boltot tettek tönkre, miközben az árak szerinte nem is csökkentek. Az oktatásról szólva azt mondta, hogy 1300 szegregátum van Magyarországon, és a Tisza-kormánynak kell megoldania, hogy onnan a gyerekek eljussanak az iskolákba, az embereknek pedig legyen munkájuk. A védett üzemanyagárakra vonatkozó ellenzéki előterjesztésre pedig azt válaszolta, hogy az megterhelné a költségvetést és ellátási problémákat is okozhatna.
Dúró Dóra személyes megtámadtatás miatt kért szót. Mint mondta, Magyar Péter azzal rágalmazta, hogy ő nem állt ki a pedagógusok mellett. Ennek kapcsán emlékeztetette: miközben Magyar Péter a Diákhitel Központ vezetőjeként arról nyilatkozott, hogy soha nem volt ilyen jó fiatalnak lenni, ő pedagógustüntetésekre járt, iskolaigazgatókkal tárgyalt, törvényjavaslatokat nyújtottak be.
Juhász Hajnalka (KDNP) szerint Magyarország az uniós források vonatkozásában egy tranzitország lesz, és az összeg 70 százaléka végül multinacionális cégeknél fog kikötni. Ennek kapcsán idézte Kapitány István egyik nyilatkozatát, amiben a gazdasági tárca vezetője is arról beszélt az egyik projekt kapcsán, hogy a pénzek nagyjából ilyen arányban külföldre fognak menni. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy amíg az uniós források valóban meg nem érkeznek, addig nem lehet azt mondani, hogy „haza hoztuk”.
Erre a kormány részéről Vitézy Dávid válaszolt, aki azzal kezdte, hogy ha valakinek egy hiteligénylésnél azt mondja a bank, hogy megkapja az igényelt összeget, akkor az joggal mondja, hogy megvan a pénz. Ezek után arról beszélt, hogy milyen keményen dolgozott a kormány az uniós elvárások teljesítése érdekében, és szerinte augusztus 31-ig maradéktalanul elvégezték a munkát.
Palóc André (Fidesz) mindenekelőtt Magyar Pétert pontosította: leszögezte, hogy a legutóbbi aukció során a hosszúlejáratú állampapírok hozama növekedett, vagyis drágább lett az állam finanszírozása. Kiemelte azt is, hogy az adóbevételek nem egységesen érkeznek be, semmi meglepő nincs abban, hogy március-áprilisban kevesebb pénz van az államkasszában, mint az év második felében. Jelezte azt is, mennyibe kerültek bizonyos termékek az árréscsökkentés előtt és után. Felsorolta azt is, hány munkahely szűnt meg az elmúlt hónapokban. Feltette azt a kérdést is, hogy ha ellenzékben a Tisza 480 forintban rögzített üzemanyagárat várt volna el a kormánytól, most miért zárkózik el bármiféle árszabályozástól.
Magyar Péter erre azzal válaszolt, hogy „akár tetszik, akár nem, Magyarország az Európai Unió és a NATO része”. Ezek után bejelentette, hogy Orbán Anita az orosz nagykövetség tíz diplomatáját kiutasította az országból.
Radnai Márk (Tisza) napirend előtti felszólalásában a közmédia átalakításáról beszélt, és azt állította: nem kormánypárti, nem ellenzéki, hanem független közmédiát építenek. Ugyanakkor jelezte, hogy az új médiatanács a kormánypárti delegáltakkal is meg tud alakulni, és meg is fog, amennyiben az ellenzék nem nevez meg elfogadható jelölteket. Ha így alakul, akkor is működőképes lesz a testület, és ki fogja írni a vezetői pályázatokat.
Tarr Zoltán a kormány részéről azt mondta: a közmédia nem a kormányé, hanem az embereké. A kialakult vitát pedig egy pohárban dúló viharként írta le, azt is hangsúlyozva, hogy a Tisza jelöltjei nem a kormány jelöltjei, a kormánynak nincs felelőssége a médiatanács megalakulásával kapcsolatban.
A napirend előtti felszólalások után az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta a vármegyék és ispánok átnevezéséről szóló előterjesztést, és megválasztotta a közmédiatestület kormánypárti támogatást élvező tagjait.
