Lezuhant a Magyar Honvédség egyik JAS 39 Gripen vadászgépe hétfőn Szolnok mellett, a pilóta sikeresen katapultált, a baleset körülményeinek vizsgálata pedig megkezdődött. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint személyi sérülés nem történt, a pilóta igyekezett úgy irányítani a bajba került gépet, hogy az ne lakott területen érjen földet. Bár a magyar Gripen-flotta húszéves történetében ritkák az ilyen súlyú események, nem ez az első alkalom, hogy magyar felségjelű Gripen szenvedett súlyos balesetet.
A Magyar Honvédség Gripenjeinek legsúlyosabb éve a 2015-ös volt. Május 19-én a 42-es oldalszámú, kétüléses JAS 39D a csehországi Čáslav katonai repülőterén leszállás közben túlfutott a pályán és súlyosan megrongálódott. A két pilóta katapultált. A gépet végül nem állították helyre, hanem egy Svédországból érkező új Gripennel pótolták, amely a 44-es oldalszámot kapta.
Kevesebb mint egy hónappal később, 2015. június 10-én a 30-as oldalszámú JAS 39C került bajba Kecskeméten. Felszállás után az orrfutómű félállásban maradt, és a hibát a pilóta, a földi személyzet és a bevont svéd szakemberek sem tudták elhárítani. A pilóta végül hasraszállást hajtott végre, de a manőver során újabb probléma lépett fel, ezért katapultált. A Honvédelmi Minisztérium már az első vizsgálatok után javíthatónak ítélte a gépet, amelyet később valóban helyreállítottak.
A két magyar eset és a mostani szolnoki baleset ellenére a Gripent általában megbízható típusnak tartják, amit az üzemeltetési adatok is alátámasztanak. A cseh légierő mindössze 14 Gripennel 2005 és 2025 között több mint 38 ezer repült órát teljesített, miközben a gépeket nemcsak hazai készültségben, hanem NATO-missziókban, köztük a balti és izlandi légtérrendészeti feladatokban is rendszeresen használták említésre méltó incidens nélkül.
Különösen figyelemre méltó a magyar, cseh, svéd, thai és dél-afrikai C/D változatokat hajtó RM12 sugárhajtómű mérlege. A hajtóművek támogatásáért felelős GKN Aerospace szerint az RM12-flotta már több mint 450 ezer üzemórát teljesített egyetlen hajtóműhöz köthető szerencsétlenség nélkül. Egy egyhajtóműves vadászgép esetében ez olyan, mint a kóserpecsét.
Persze a JAS 39-eseknek is voltak gyermekbetegségei. A típus fejlesztése korántsem indult problémamentesen. Az első prototípus 1989 februárjában egy leszállási kísérlet során tört össze Linköpingben. A baleset hátterében az akkor még új digitális fly-by-wire repülésvezérlő rendszer és a pilóta kormánymozdulatai közötti kedvezőtlen kölcsönhatás állt az akkori vizsgálatok szerint.
Négy évvel később, 1993 augusztusában Stockholm belvárosában, egy légibemutatón zuhant le egy Gripen. A pilóta katapultált, a gép Långholmen szigetén csapódott a földbe, mindössze néhány tíz méterre a tömegtől. A svéd balesetvizsgálók megállapításai nyomán jelentősen módosították a JAS 39 vezérlőrendszerét, ami tulajdonképpen meg is oldotta a problémát. A későbbi súlyos balesetek pedig éppen azért érdekesek, mert nehéz bennük közös műszaki mintázatot találni – emberit annál inkább.
2007-ben Svédországban például egy JAS 39C pilótája akarata ellenére katapultált egy nagy túlterheléssel járó manőver után. A vizsgálat során kiderült, hogy a pilóta G-ruhája és az áttervezett katapultfogantyú kölcsönhatása működésbe hozhatta az ülést. Az eset után a C/D változatokat – köztük a magyar és cseh gépeket is – ideiglenesen földre parancsolták, majd módosították a rendszert.
2009-ben egy svéd Gripen behúzott futóművel szállt le. A vizsgálat szerint nem műszaki meghibásodás, hanem emberi tényező állt a háttérben: a pilóta nagy munkaterhelés mellett elmulasztotta kiengedni a futóművet.
A Gripen eddigi legismertebb halálos balesete 2017-ben Thaiföldön történt. Egy JAS 39C légibemutató közben csapódott a földnek, a pilóta életét vesztette. A thai légierő svéd szakértők és a Saab bevonásával végzett vizsgálata nem talált hibát a repülőgépen, és térbeli dezorientációt jelölt meg a baleset okaként.
Egy évvel később Svédországban egészen más ok vezetett egy Gripen elvesztéséhez. A felszálló JAS 39C kárókatonákból álló madárrajjal ütközött. A madarak nagyobbak voltak annál, amelynek lenyelésére a hajtóművet tervezték; a motor olyan súlyosan megsérült, hogy azonnal leállt. A pilóta katapultált, a repülőgép megsemmisült. Csak érdekességként: a svéd balesetvizsgáló hatóságnak DNS-vizsgálattal kellett azonosítottania az ütközésben érintett madárfajt.
A Gripen története tehát nem balesetmentes, de a rendelkezésre álló adatok alapján nincs olyan rendszeresen visszatérő konstrukciós hibája, amellyel például a hétfői szerencsétlenséget "gyanúsítani" lehetne. A korai repülésvezérlési hibákat kijavították, a későbbi balesetek esetében pedig többnyire emberi, néha pedig környezeti vagy csak az adott gépet érintő műszaki tényező volt a felelős.
