Magyar Péter tájékoztatása szerint jelenleg -119 centiméter körüli a vízállás Paksnál. Mint mondta: néhány milliméternek is nagy jelentősége lehet, és az előrejelzések szerint a folyam tovább apad; vasárnap-hétfőn érheti el azt a szintet, amikor le kellene állítani az erőművet.
Paks kiesése a termelésből havonta 50 milliárd forintos veszteséget okozna. – A kialakult helyzet egyszere gazdasági, biztonsági és költségvetési probléma – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: kéthete folyamatosan ülésezik a védelmi munkacsoport, és széles társadalmi összefogással egyelőre sikerült megőrizni az ország energiabiztonságát.
Hangsúlyozta: az ország legjobb szakembereivel konzultáltak, és több műszaki lehetőséget megvizsgáltak. A kormány így döntött a fenékküszöb és a bárkák alkalmazásáról. A kormányfő ezek után azokat bírálta, akik az elmúlt hetekben a védelmi munkát kritizálták, és kóklernek nevezte azokat, akik különböző ötletekkel álltak elő. A kialakult helyzetért egyebekben az Orbán-kormányokat tette felelősségért, mert azok nem készültek fel a rendkívüli helyzetekre, még terveket sem készítettek.
– A kormány két projektet indít egyszerre: épül egy fenékküszöb Paks és Dunaszentbenedek között. Ez tartósan segít majd megemelni a Duna vízszintjét Paksnál. Ezzel párhuzamosan előkészítenek két 80 méteres bárkát, hogy azonnal betudjanak avatkozni, ha a vízszint -132 centi alá csökken – mondta Magyar Péter, majd jelezte: a bárkák ebben az értelemben tulajdonképpen hidegvizes csatornák.
Kitért arra is, hogy egy osztrák és több magyar cég is tett felajánlásokat a munkához.
Kádár Pál dandártábornok, a védelmi igazgatási hivatal vezetője arról beszélt, hogy a fő feladatuk az állami szereplők, intézmények összehangolása, koordinálása. Hangsúlyozta: a paksi beruházást a vízügyi főigazgatóság vezeti, miközben a tervezésben a Budapesti Műszaki Egyetem is részt vett. A megvalósításban részt vesz a magyar honvédség, az ellenőrzésben pedig az atomenergia hivatal.
Magyar Péter elmondása szerint 145 ezer köbméter követ fognak beépíteni a Dunába – ebből lesz a fenékküszöb. A munkát egyszerre két irányból kezdik. Már épülnek a felvonulási utak, a rakodási terület és a kődepók. A beruházás 6 milliárd forintba fog kerülni.
Gacsályi József, a vízügyi főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese jelezte: a munka nehézségét az adja, hogy egy folyamatosan áramló folyóban kell megépíteni a fenékküszöböt, majd ismertette a műtárgy és a beruházás műszaki paramétereit. Külön kiemelte, hogy a fenékküszöböt a haváriahelyzet elmúltával körülbelül egy méterrel mélyebbre kell süllyeszteni a Duna hajózhatóságának biztosítása érdekében.
Magyar Péter azzal folytatta: a két bárka pénteken kerül rögzítve a Dunába, hogy a vízszint további csökkentése esetén be lehessen süllyeszteni azokat. Gacsályi József hozzátette: a bárkák merülése alapesetben 50 centiméter. A szakemberek folyamatosan monitorozni fogják a Dunát, és amikor indokolttá válik, fokozatosan elárasztják azokat, hogy mélyebbre süllyedjenek. Eközben viszont figyelniük kell arra, hogy a víz nehogy alámossa a bárkákat.
Ezek után a miniszterelnök ismertette a menetrendet: a kormány szerdán hozta meg a szükséges döntéseket, átadták a munkaterületet, pozícióba állították az első bárkát. Csütörtökön a második bárkát állítják pozícióba, építik a vízmércéket, stabilizálják az útvonalakat, és megkezdődik a kőanyag beszállítása. Pénteken beállítják a két bárkát, megkezdődik az üzempróba a süllyesztéshez. A hétvégén megkezdődik a szükséges geotextília terítése. Hétfőn és kedden megépül a ponton és megkezdődik a beépítés, ami augusztus 31-ig tart. Szeptember végére pedig mind a 145 ezer köbméternyi kő a helyére kerül.
Magyar Péter hangsúlyozta: minden vízhozamra lefuttattak modellszámításokat a szakemberek, és külön kitért arra, hogy Romániában ezzel a bárkás megoldással csak egy-két hetet nyertek, de a fenékküszöb építése miatt Magyarországon ennyi elég lehet a veszélyhelyzet elhárítására.
Mint mondta, az osztrák és szlovák vízlépcsők és erőművek miatt változott meg a Duna természete, és a folyam lényegében megeszi a saját medrét, ami így folyamatosan mélyül. Ez vezetett a jelenlegi állapothoz.
Kérdésre válaszul Magyar Péter rámutatott: azért vártak eddig a bárkák bevetésével, mert nagyon alaposan át kellett gondolni, hiszen a véletlen elmozdulásuk hirtelen vízszintcsökkenéshez vezethet, és az erőmű vészleállítását vonhatja maga után.
Paks 2-ről szólva annyit mondott, hogy zajlik az átvilágítása.
Arra a kérésre, hogy leállíthatják-e a beruházást, azt mondta: a Tisza-kormány alatt csak olyan beruházások valósulhatnak meg, amelyek költséghatékonyak és biztonságosak. Szerinte a Duna mostani állapotában az atomenergiahivatal szerint sem képes kiszolgálni az új erőművet.
Magyar Péter azt is elmondta, folyamatosan dolgoznak a klímastratégián és a vízstratégián. Ebbe a munkába az ellenzéki frakciókat is bevonják, a végrehajtásnál pedig számítanak a következő uniós költségvetésből származó forrásokra.
Kérdésre válaszolva Magyar Péter és Gacsályi József elmondta, egyelőre arra van engedély, hogy a munkát elkezdjék, de be kell majd szerezni egy környezetvédelmi és fennmaradási engedélyt is, ez szeptember végére lesz meg, és nem valószínű, hogy megbukik az eljáráson a projekt.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a Szlovákiával és Ausztriával még a 20. században megkötött vízügyi megállapodásokat felül fogják vizsgálni, adott esetben újra is tárgyalják, mert Magyarország érdeke az, hogy legyen egy naprakész, regionális együttműködési keret, hiszen a viszonyok megváltoztak.
Gacsályi József kérdésre válaszul elmondta, a 145 ezer köbméter kőből 35 ezer kell kifejezetten a vízszint megemeléséhez, a fennmaradó 110 ezerre pedig azért van szükség, mert a fenékküszöb megváltoztatja a Duna áramlását, és ez biztosítja, hogy ne mossa el vagy alá a küszöböt a víz.
