Belföld

Csaknem 300 gyermek él a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatában

A gyermekek befogadására nyitott családokat vár a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Vajda-Papír közös eseményén a nevelőszülői hivatás társadalmi jelentősége, valamint a családokat támogató intézmények munkája került a középpontba. A rendezvényen a Vajda-Papír egy évre elegendő higiéniai papírtermék-adományt adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyermekvédelmi intézményeinek és nevelőszülői hálózatának támogatására. - áll a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Vajda-Papír közös közleményében.

Csaknem 300 gyermek él a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatában
A gyerekek közel egyötöde különleges nevelési igényű
Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat és Vajda-Papír

Jelenleg 278 gyermekről 105 nevelőszülő gondoskodik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Máltai Családok Háza Nevelőszülői Hálózatában. A néhány napos kisbabáktól a tizenéves kamaszokig évente 30-40 gyermek érkezik a hálózatba, és hasonló számú hagyja el a karitatív szervezet által nyújtott ellátást. A Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt 28 év során mintegy 900 gyermek nevelt nagykorúvá válásáig, számos esetben pedig azon túl is.

A 30 millió forint értékű, több mint 10 tonnányi adományt Szabadhegÿ Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és a Nevelőszülői Hálózatban élő gyermekek vették át Vajda Attilától, a Vajda-Papír tulajdonos ügyvezető igazgatójától.

Szabadhegy Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Vajda Attila, a Vajda-Papír tulajdonos ügyvezető-igazgatója
Szabadhegy Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Vajda Attila, a Vajda-Papír tulajdonos ügyvezető-igazgatója
Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat és Vajda-Papír

Sokszínű életutak a nevelőszülőknél felnőtt fiatalok között

„A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatában évente 300-330 gyermek fordul meg, a néhány napos kisbabáktól a tizenéves kamaszokig érkeznek újonnan elhelyezett gyermekek, mások pedig elkerülnek tőlünk, például örökbefogadó szülőkhöz” – mondta el Szabadhegÿ Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke.

„A hálózat 1998-as megalapítása óta eltelt 28 év alatt 900 gyermeket neveltek fel a nevelőszülőink. Fontos szempont, hogy mindenkit szakmával a kezében engedjünk el, szakgimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakképesítéssel. Akik a 18. évük betöltése után is tanulnak, utógondozás keretében maradhatnak a nevelő családban, így jelenleg is van nálunk egy 25 éves fiatal, aki orvosnak tanul.

A már kirepült gyerekek között akad ügyvéd, mérnök, doktori képzésben részt vevő fizikus, fociedző, erdész, politikus, bolti eladó és asztalos is, és van, aki úgy döntött, maga is a nevelőszülői hivatást választja.”

A gyermekek közel ötöde különleges szükségletű

A hálózatban nevelkedő gyermekek közel egyötöde különleges szükségletű. Vannak közöttük értelmi vagy testi fogyatékossággal élő, autizmus spektrumzavarral érintett, pszichés fejlődési zavarral küzdő vagy tartósan beteg gyermekek. Több nevelőszülő kifejezetten az ő ellátásukra szakosodott.

A Máltai nevelőszülői hálózat az ország 12 vármegyéjében jelen van, a legnagyobb számban Baranya, Borsod-Abaúj Zemplén, Heves és Pest vármegyékben, illetve a Jászságban. A nevelőszülők egynegyede városban, háromnegyede községben él.

Családi hátterük igen sokféle: a gyermekáldást hiába váró fiatal pároktól a nagycsaládosokon és egyedülálló nőkön át egészen az idősebb házaspárokig, akiknek a saját gyerekeik már kirepültek a fészekből, de úgy érzik, van még a szívükben elég szeretet ahhoz, hogy nehéz sorsú gyerekeken segítsenek.

Folyamatos kihívás az új nevelőszülők toborzása

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kiemelt feladatának tekinti az új nevelőszülők toborzását és felkészítését, minden évben újabb toborzókampányt hirdet. A gyermekvédelmi rendszerben folyamatosan szükség van olyan családokra, amelyek biztonságos, szeretetteljes környezetet tudnak biztosítani azoknak a gyermekeknek, akik átmenetileg vagy tartósan nem nevelkedhetnek vér szerinti családjukban.

A legutóbbi nyíregyházi toborzási kampány 15 új jelentkezőt eredményezett, ami meghaladta az előzetes várakozásokat. A szakemberek szerint ez azt is jelzi, hogy a nevelőszülői hivatás iránti társadalmi érdeklődés továbbra is jelen van, és több térségből is érkeznek jelentkezések.

Három évesektől a közéiskoláskorú gyerekekig  113 gyermek állt a szolgálat gondozásában 2025 december 31-ig
Három évesektől a közéiskoláskorú gyerekekig 113 gyermek állt a szolgálat gondozásában 2025 december 31-ig
Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat és Vajda-Papír

Horváth Ádám, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatának vezetője elmondta: a nevelőszülői hivatás iránt érdeklődők átfogó képzésben és szakmai támogatásban részesülnek, munkájukat pedig a hálózat munkatársai a gyermekek elhelyezését követően is folyamatosan segítik.

A nevelőszülővé válás összetett, több lépcsős folyamat: pszichológiai alkalmassági vizsgálat, 60 órás képzés, hatósági ellenőrzések és több hónapos adminisztratív eljárás előzi meg a gyermekek családba kerülését, így a teljes folyamat jellemzően akár egy évig is eltarthat.

A Máltai nevelőszülői hálózatának vezetője beszámolt arról, hogy 2025. december 31-én 30 háromévesnél fiatalabb kisgyermek, 58 óvodás, 137 általános iskolás és 25 középiskolás fiatal állt a hálózat gondozásában, továbbá 23 fő kérte folyamatban lévő tanulmányai vagy más ok miatt, hogy 18. életéve betöltése után is nevelőcsaládjánál maradhasson.

Elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a nevelőszülőkhöz került, gyerekek legalább háromnegyede nagykorúvá válásáig a nevelőszülőknél marad. 2025-ben a Máltai Családok Háza Nevelőszülői Hálózata 14 gyereket "gondozott haza", azaz ennyien tudtak visszakerülni vér szerinti családjukba.

További 11 gyermek került örökbe fogadó szülőkhöz. 2025-ben mindenkit beszámítva összesen 45 gyermek hagyta el a Máltai hálózatot, és 37 új gyermek érkezett.

Minden új nevelőszülő új lehetőség egy gyermek számára

Szabadhegÿ Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke kiemelte: „Minden új nevelőszülő új lehetőséget jelent egy gyermek számára. A célunk, hogy minden olyan gyermek, aki nem maradhat a saját családjában, lehetőség szerint családi környezetben nevelkedhessen fel.

Ehhez azonban folyamatosan szükség van olyan elkötelezett emberekre, akik készek megnyitni az otthonukat és a szívüket egy nehéz sorsú gyermek előtt” – hangsúlyozta Szabadhegÿ Péter. A Máltai Szeretetszolgálat minden gyermekről szeretettel és odaadással gondoskodik, sorsukat nagykorúvá válásuk után is figyelemmel kíséri.

Komplex szociális támogatás a krízishelyzetbe került családoknak

Az eseményen bemutatták a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kelta utcai Családok Átmeneti Otthonának munkáját is. Az intézmény már a kilencvenes évek közepe óta fogad lakhatási krízisbe került családokat. Kezdetben a Szeretetszolgálathoz forduló, lakhatási problémákkal küzdő családok számára biztosított átmeneti szállást és segítséget.

A szolgáltatás napjainkban az otthontalanná vált vagy krízishelyzetbe került, gyermekeket nevelő családok számára nyújt ideiglenes lakhatást, teljes körű ellátást és komplex szakmai támogatást. Célja, hogy segítse a családokat élethelyzetük stabilizálásában és az önálló életvitel feltételeinek megteremtésében.

Az otthon jelenleg 41 fő egyidejű elhelyezésére alkalmas, 12 lakószobában, és az ország egész területéről fogad családokat. Egyszerre általában 10–12 család él az intézményben. A gyermekek mellett anyákat és apákat is fogadnak, bár a legtöbb esetben az édesanya költözik be gyermekeivel. Jelenleg 26 gyermek él az intézményben szüleivel.

A családok jellemzően 1–1,5 évet töltenek az otthonban. Ez idő alatt a szakemberek segítséget nyújtanak a hivatalos ügyek intézésében, az álláskeresésben, valamint életvezetési és háztartásgazdálkodási tanácsokkal támogatják a szülőket.

Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek fejlődésére és tanulmányi előmenetelére, segítik őket az oktatási intézményekben való helytállásban, valamint különböző szabadidős és közösségi programokat szerveznek számukra.

Az ellátás részeként pszichológiai tanácsadást, mentálhigiénés támogatást, valamint jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést is biztosítanak. A szakmai munka középpontjában a családok megerősítése, a gyermekek biztonságának megőrzése és a tartós lakhatási, illetve életvezetési megoldások megtalálásának támogatása áll.

Vajda-Papír: „Nem egyszeri adomány – jelen akarunk lenni a mindennapokban”

A gyermekek támogatása olyan ügy, amelyben a gazdasági szereplőknek is felelősségük van – hangsúlyozta Vajda Attila, a Vajda-Papír tulajdonos-ügyvezető igazgatója. „Egy vállalat társadalmi szerepvállalása akkor hiteles, ha a segítség kézzelfogható módon jut el azokhoz, akiknek valóban szükségük van rá.

A nevelőszülői hálózatban és a családok átmeneti otthonaiban élő gyermekek biztonsága és méltó ellátása közös ügyünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat partnereként hozzájárulhatunk ehhez a munkához.”Hozzátette: „A gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek és nevelőszülők nap mint nap olyan munkát végeznek, amelynek eredménye gyakran csak évek múltán válik láthatóvá. A cégek szerepe az, hogy ehhez a munkához stabil hátteret és kiszámítható támogatást biztosítsanak.”

A gyermekvédelemben a vállalati és civil szereplők együttműködése kulcsfontosságú

A rendezvényen elhangzott: a nevelőszülők, a gyermekvédelmi szakemberek és a támogató partnerek közös munkája teszi lehetővé, hogy a nehéz élethelyzetbe került gyermekek és családok új esélyt kapjanak a stabil jövőre.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szerint a gyermekekért végzett szolgálat eredményes működéséhez nemcsak elhivatott szakemberekre és nevelőszülőkre, hanem felelős vállalati partnerekre is szükség van.

Az olyan együttműködések, mint a Vajda-Papírral kialakított partnerség, közvetlen segítséget nyújtanak a gyermekeknek és családoknak, miközben felhívják a figyelmet a gyermekvédelem közös társadalmi felelősségére.

Jelenleg 278 gyermekről 105 nevelőszülő gondoskodik
Jelenleg 278 gyermekről 105 nevelőszülő gondoskodik
Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat és Vajda-Papír

Többéves együttműködés a Máltai Szeretetszolgálattal

Visszatekintve az elmúlt évekre, Magyarország piacvezető higiéniai papírtermék-gyártója minden alkalommal ott segített, ahol a legnagyobb volt az igény a támogatására. 2020-ban a szeretetszolgálat szociális és egészségügyi hálózatát támogatta, 2021 tavaszán több ezer rászoruló gyermek, ősszel több száz család részesült terméktámogatásban.

2022-ben a fogyatékossággal élőknek, 2023-ban az idősgondozásban élőknek, 2024-ben és 2025-ben a hátrányos helyzetű gyermekeknek biztosítottak egy évre elegendő papírterméket és támogatják a Máltai SE futball csapatát is. A jótékonysági akció, ahogyan az elmúlt években, idén is az Ooops! vásárlókkal és a partnerekkel való összefogás révén valósulhatott meg, a Vajda-Papír pedig hálás a rászorulókért való vásárlói összefogás erejéért. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Vajda-Papír együttműködése hosszú távon folytatódik.

A Vajda-Papír Csoport

A 100 %-os magyar családi tulajdonban lévő Vajda-Papír 27 éve alakult családi vállalkozásként, csoportszinten több mint 700 munkavállalót foglalkoztat. A cégcsoport 2013-ban Norvégiában is piacra lépett, és ott is sikerrel üzemeltetik gyárukat, ahol több mint 110 főt foglalkoztatnak.

A piacvezető higiéniai papírtermék gyártó, három magyarországi és egy norvégiai telephellyel rendelkezik, a hazai kereslet 55-60%-át állítja elő, a termelés 60%-át szállítja külföldre. A vállalat Ooops! márkájú és a sajátmárkás higiéniai papírtermékeit - toalettpapír, papír zsebkendő, papírtörlő, papírszalvéta - Skandináviába, a Baltikumba, Kelet-Közép-Európába, Ázsiába, a Karib tenger térségébe, a világ több mint 35 országába szállítják.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat


Az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete, naponta 20 ezer embernek nyújt ellátást, vagy segítséget. Munkatársai és önkéntesei keresztény szellemiségen alapuló szolgálatot végeznek.

Feladatait a szükséghelyzetre adott válaszok határozzák meg, így a Máltai Szeretetszolgálat csináltatott először szemüveget hajléktalan embereknek, nyitotta meg az ország első kerekesszék javító műhelyét, honosította meg a jelzőrendszeres házigondozást.

Napjainkban a Szeretetszolgálat vezette be a telemedicinális ellátást az évek óta betöltetlen háziorvosi praxisokban, és építette meg az első szociális naperőmű hálózatot.

Kapcsolódó írásaink