Belföld
Orbán Viktor bejelentései
Meghatározták a magyar politikát
Ezek az események nemcsak kommunikációs alkalmak, hanem a szuverenitásról, családpolitikáról és társadalmi programokról alkotott elképzelések összegzői. Az alábbiakban öt olyan bejelentést idézünk fel, amelyek hosszabb távon is meghatározták a hazai közéletet.
1. A 13. havi nyugdíj és a 25 év alatti fiatalok adómentessége
Orbán Viktor a 2022-es évértékelőjében egyértelművé tette, hogy a kormány visszaépíti a teljes 13. havi nyugdíjat, amelyet a baloldali kormányzás idején megszüntettek.
„A tizenharmadik havi nyugdíj nemcsak gazdasági fegyvertény, de valódi jóvátétel is. Azt adjuk vissza, amit a Gyurcsány–Bajnai-kormány elvett. Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja. 12 évig dolgozott az ország, hogy a baloldal történelmi bűnét jóvátegyük. Becsüljük meg” – jelentette ki a kormányfő 2021-es évértékelőjében.
A 13. havi nyugdíj visszaépítése a jelenlegi kormány által 2021-ben kezdődött meg, és négy lépcsőben, 2024-re vált teljessé.
„Az elmúlt évek során sikerült a 13. havi nyugdíjat visszaadnunk, és most elérkezett az ideje annak, hogy egy újabb nagy lépést tegyünk, bevezetjük a 14. havi nyugdíjat” – fogalmazott a miniszterelnök 2025-ben.
Továbbra is minden nyugdíjas megkapja a 13. havi nyugdíjat, és a nyugdíjasok idén februártól már a 14. havi juttatás első részletét is megkapták,
2022. január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak, ez 23 százalékos pluszt jelent a jövedelmükben. Az intézkedés célja a fiatalok életkezdésének, a munkaerőpiacra való kilépésének, önálló egzisztenciateremtésének, majd saját otthonhoz jutásának és családalapításának támogatása.
2. Hétpontos családvédelmi akcióterv
A 2019-es évértékelő korszakos jelentőségű demográfiai bejelentést hozott. Orbán Viktor ekkor ismertette a hétpontos családvédelmi akciótervet, amely új szintre emelte az állami családtámogatási rendszert. A program részeként többek között megjelent a kamatmentes babaváró hitel, a nagycsaládos autóvásárlási támogatás, a jelzáloghitel-elengedés bővítése, valamint a nagyszülői gyed lehetősége.
A miniszterelnök kulcsmondata – miszerint Magyarország jövője a családokban van – a jobboldali kormányzás egyik alapvető hitvallásává vált. A cél, hogy a népességfogyást a kormány ne a bevándorlással állítsa meg, hanem a magyar családok megerősítésével.
Harminc évvel a rendszerváltás után, egy összeurópai parlamenti választás előestéjén oda jutott Európa, hogy nekünk újra ki kell állnunk a magyarságunkért, a keresztény mivoltunkért, védeni kell a családjainkat, a közösségeinket, és védeni kell a szabadságunkat is. Jólesne és ránk is férne már egy kis békesség, de az Internacionáléból azt is tudjuk, hogy ők soha nem nyughatnak, mert – idézem őket – ez a harc lesz a végső. Ma is külföldről irányítják őket. Az új internacionalizmus fellegvára Brüsszel, eszköze pedig a bevándorlás
– jelentette ki Orbán Viktor.
3. A rezsivédelem megőrzése
Az energiaválság éveiben az évértékelők visszatérő témája a rezsicsökkentés fenntartása. Orbán Viktor 2022-es évértékelőjében hangsúlyozta: a lakossági rezsivédelem a magyar családok „védelmi vonala” az európai energiaár-robbanással szemben.
A kormány álláspontja szerint miközben több nyugat-európai országban drasztikusan emelkedtek a háztartási költségek, addig Magyarországon a szabályozott árak stabilitást biztosítottak, amelyek nemcsak gazdasági, hanem szuverenitási kérdések is.
„A rezsicsökkentés 1,5 százalékkal, az üzemanyagárstop fél százalékkal, az élelmiszerárstop 0,9 százalékkal csökkenti az inflációt. Az unió most kiadott, friss jelentése szerint az infláció Magyarországon idén 5,4, jövőre 3,6 százalék lesz, amit a béremelések mértéke jóval meghalad, és meg is fog haladni. Pénz tehát lesz, mert Magyarország a jövőben is dolgozni fog. A családtámogatásokat megőrizzük, sőt kibővítjük. Nem teszünk le arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi nehézség helyett inkább kedvező anyagi helyzetet teremtsen. Lesz gyerek, lesz pénz, és megvédjük a családokat” – jelentette ki a miniszterelnök.
4. A magyar érdekek elsőbbsége: migrációs politika, ukrajnai háború
Orbán Viktor évértékelő beszédeiben visszatérő, stratégiai súlyú témaként jelenik meg a migráció elleni fellépés és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos magyar álláspont. A miniszterelnök értelmezésében e két kihívás nem elszigetelt válság, hanem Európa jövőjét és Magyarország biztonságát alapvetően meghatározó kérdés.
A miniszterelnök beszédeiben a migrációt tartós, civilizációs és szuverenitási kockázatként írja le, amely szerinte csak erős határvédelemmel és következetes nemzeti politikával kezelhető.
Többször hangsúlyozta, hogy a bevándorlás állandósuló jelenséggé válik Európában, ezért Magyarországnak fenn kell tartania saját, szigorú modelljét.
Ezzel párhuzamosan az ukrajnai háborút az évértékelőkben rendszerint a másik nagy biztonsági fenyegetésként nevezi meg: olyan konfliktusként, amely gazdasági, energetikai és katonai következményein keresztül közvetlenül érinti Magyarországot is.
A kormányfő következetesen a kimaradás, a tűzszünet és a béketárgyalások szükségessége mellett érvel, hangsúlyozva, hogy Magyarország humanitárius segítséget nyújt, de nem kíván fegyveres szerepet vállalni.
A migráció elutasítása a kulturális identitás, a közbiztonság és a jóléti rendszerek védelmének eszköze, míg a háborúval kapcsolatos óvatosság a nemzeti érdek elsődlegességéből fakad.
A szuverenista megközelítés szerint egy felelős kormány nem sodorhatja országát geopolitikai konfliktusba, különösen úgy, hogy az gazdasági visszaeséssel, energiaellátási kockázatokkal és emberéletek veszélyeztetésével járhat.
Orbán Viktor érvelésében ezért a békepártiság nem passzivitást, hanem tudatos érdekérvényesítést jelent: kimaradni a háborúból, miközben védeni az ország határait és stabilitását. Ebben a keretben a migráció elleni küzdelem és a háború ügyében képviselt óvatos politika ugyanannak a jobboldali világképnek a része: a nemzeti önrendelkezés, a biztonság és a társadalmi rend elsőbbségének politikája.
5. Zéró tolerancia, Európa legnagyobb adócsökkentési programja
A 2025-ös évértékelő egyik legerősebb rendészeti üzenete a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés volt. Orbán Viktor zéró toleranciát hirdetett a drogterjesztőkkel szemben, külön kiemelve a szintetikus szerek romboló hatását a fiatalokra és a hátrányos helyzetű térségekben élőkre.
„.Zéró toleranciát vezetünk be. Pintér miniszter urat pedig arra kérem, hogy a kábítószer-kereskedőkkel szemben rendeljen el hajtóvadászatot. A kábítószer-kereskedő ronccsá teszi és megöli a másik ember gyerekét, ezért nem érdemel sem kíméletet, sem kegyelmet. Nem is fognak kapni” – hangsúlyozta a kormányfő.
Kijelentését követően júniusban már az alaptörvénybe iktatta a kormány a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének és népszerűsítésének tilalmát.
Orbán Viktor a 2025-ös évértékelő beszédében gazdaságpolitikai áttörésként jelentette be Európa legnagyobb adócsökkentési programját, amelynek célja a családok, a munkavállalók és a vállalkozások terheinek átfogó mérséklése volt.
A bejelentés középpontjában a családalapítás ösztönzése állt: két lépcsőben megduplázták a gyermekek után járó adókedvezményt, miközben életre szóló személyijövedelemadó-mentességet vezettek be a két- és háromgyermekes édesanyák számára. Emellett adómentessé válik több, gyermekneveléshez kapcsolódó ellátás is, ami több mint egymillió család pénzügyi mozgásterét növelheti.
Az adócsökkentés nem pusztán gazdaságélénkítő eszköz, hanem értékalapú politika: a munkát és a gyermekvállalást helyezi a középpontba, miközben csökkenti az állami elvonást. A koncepció lényege, hogy a családoknál maradó jövedelem erősíti a demográfiai fordulat esélyét, élénkíti a belső fogyasztást, és hosszú távon a nemzet gazdasági stabilitását is szolgálja – írta meg a hirado.hu.
