Magyarországon a vasútfejlesztés aranykora következik

Csepreghy Nándor a rendezvényen, ahol a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) és a MÁV Zrt. között stratégiai együttműködési megállapodás jött létre, rámutatott, hogy a jelen helyzetben egy „win-win” szituációról van szó, hiszen a megállapodással az egyetem pénzügyi támogatást és gyakorlati oktatási lehetőséget nyer, a MÁV pedig összekapcsolódik azzal a tudásbázissal, amely a közlekedés fejlesztése szempontjából elengedhetetlen, ráadásul a közlekedési társaság jövőbeni munkavállalókat is nyer.

Mindezek miatt az ÉKM nem csak elvi síkon támogatja, hanem ösztönzi ezt a fajta együttműködést – mondta az államtitkár.

Csepreghy Nándor arra is kitért, hogy a magyar vasúton jócskán van mit fejleszteni, hiszen az elmúlt évek közlekedésfejlesztésének fókuszában Magyarországon az autópályák álltak.

Az államtitkár kiemelte, Magyarországon a vasút fejlesztésének két fontos célterülete van: egyrészt a földrajzi elhelyezkedésből fakadóan az ország egy olyan korridornak a metszéspontjában fekszik, amely a kelet-nyugati irányú kereskedelemnek egy új középpontja tud lenni. Ezért úgy vélte, hogy a közúti mellett összpontosítani kell a vasúti áruszállítási képesség megerősítésére is.

Példaként említette, hogy jelenleg Magyarország mintegy 450-500 ezer autót állít elő évente, amit vasúton kell elszállítani, a most épülő beruházások következtében azonban ez a szám az évtized végére már egymillióra fog emelkedni.

A másik célterület a személyszállítási igények növekedéséből fakad, hiszen a mobilitás iránti igény jelentősen nőtt hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Ráadásul ezen a téren egyre inkább felértékelődik a környezettudatosság szempontrendszere, mindez pedig rengeteg forrást és fejlesztést igényel mind a pályát, mind a vasúti eszközállományt tekintve.

Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy csaknem 50 ezer ember dolgozik nap mint nap a MÁV csoportnál, a munkavállalók átlagos életkora 47 év, ezért a közlekedési társaság számára az utánpótlás felbecsülhetetlen.

Ez utóbbi elősegítése érdekében minél több egyetemmel igyekeznek stratégiai együttműködést kialakítani, ezzel mind az egyetemek, mind a MÁV egy közösségi közlekedés és fenntarthatóság iránt elkötelezett jövő építésének útján járnak.

A sajtótájékoztató végén a stratégiai együttműködési megállapodást Csepreghy Nándor és Hegyi Zsolt mellett András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora és Süli János, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is aláírta.

Az ÉKM, a MÁV és az egyetem közös közleménye szerint a MÁV-csoport 2025-től stratégiai együttműködési megállapodások keretében kínál partnerségi lehetőséget a felsőoktatási intézmények számára a közlekedési ágazat szakember-utánpótlásának jövője szempontjából.

Felidézték, hogy a Dunaújvárosi Egyetemmel 2015 óta van együttműködés, amelyben az egyetem duális képzésben biztosít szakmai gyakorlatot. A mérnökinformatikus, gépészmérnöki és műszaki menedzser alapképzési szakokon tanuló hallgatók a szakmai gyakorlati idő alatt megismerkednek a MÁV-csoport munkafolyamataival, megfelelő gyakorlati tudást szereznek szakterületükön, a képzést követően pedig munkavállalóként csatlakozhatnak a közlekedési vállalathoz.

A csütörtökön aláírt megállapodás kitér egy új szakirányú továbbképzési szak létrehozására és egy a MÁV Zrt. portfóliójába illő új szakirány kidolgozására a gépészmérnök, mérnökinformatikus, műszaki menedzser alapszakon belül. Az egyetem a MÁV-val közösen különböző hallgatói és oktatói ösztöndíj-programok kialakítását tervezi, illetve a gyakornoki és mentorprogramok fejlesztését, támogatását is célul tűzte ki, az együttműködés kiterjed a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek területére is.