A migrációs helyzet megoldása tíz év óta változatlan

Bakondi György hangsúlyozta: Magyarország ezt a gyakorlatot eredményesen folytatja tíz éve, ezért nincs szükség új megoldásokon gondolkozni. Szerinte ugyanis azoknak a megoldásoknak, amelyeket Nyugat-Európában az elmúlt tíz évben követtek, súlyos következményei lettek. Noha a nemzetállamok mindegyike elkezdett védekezni, és különféle korlátozó intézkedéseket vezettek be a lakosság nyomására, az Európai Unió továbbra is a júniusban hatályba lépő migrációs paktum végrehajtásában gondolkodik – mutatott rá.

Emlékeztetett: a közelmúltban fogadták el a migrációs paktum stratégiai dokumentumát, amely tartalmazza, hogy milyen menekülttáborokat kell létesíteniük, milyen eljárásrendet kell követniük a tagállamoknak.

„Ebben tulajdonképp arról van szó, hogy be kellene engednünk azokat, akik menekültstátuszt szeretnének kapni, illetve kvóták szerint olyan államokból, ahol sokan vannak, áthelyeznének ide magyar területre is illegálisan érkezetteket, akiknek a menekültkérelmét itt kellene elbírálnunk” – mondta a főtanácsadó.

Hozzáfűzte: ennek a következményeit, tapasztalatait már 15 évvel ezelőtt megláttuk, minden magyar megtapasztalta, hogy milyen az, amikor Bicskén vagy Debrecenben menekülttábor van, illetve milyen az, amikor például a Keleti pályaudvaron táboroznak az illegálisan érkezettek, és emiatt súlyos közbiztonsági helyzet alakul ki.

Bakondi György úgy fogalmazott: „a magyar kormány annak idején bátran döntött a kérdésben, felvállalta, hogy Európában egyedüliként, a szüntelen politikai nyomás ellenére is ezt az utat járjuk, nem kívánunk változtatni, ragaszkodunk ahhoz bevált megoldáshoz, ami a magyar nemzeti érdeknek megfelel és a magyar emberek biztonságát szolgálja”.

A belbiztonsági főtanácsadó a műsorban rámutatott: a kerítésépítés gyakorlatát Európában több ország is átvette, kerítés a bolgár-török, a spanyol-marokkói határon, Anglia és Franciaország között az alagútnál is építettek kerítést, illetve léteznek más megoldások is, az olaszok például Albániában hoztak létre tábort, ahová elszállítják azokat, akik menekültkérelmet akarnak benyújtani.

Felidézte azt is, hogy Németországban például lezárták a belső schengeni határokat, jelentősen megnövelték a határrendőrség létszámát, nem hajlandók beengedni olyanokat, akik ott akarják benyújtani a menekültkérelmüket, illetve csökkentették a migránsok szociális ellátórendszerből való részesedését, valamint korlátozták a családegyesítés lehetőségét is.

Bakondi György kiemelte: az Európában a migrációval kapcsolatban meghozott különféle intézkedéseknek az az oka, hogy valamit tegyünk, mert nagyon rossz a helyzet. „A migráció és a háború ügyében is csak egyszer lehet rossz döntést hozni, és annak a visszacsinálása sajnos már nem lehetséges” – emelte ki.

Hozzátette: Európa azon nagyvárosaiban, ahol az illegálisan érkezettek létszámaránya már 30-35 százalékos, már tömeges kitoloncolásokra lenne szükség, miközben azt sem tudják, honnan jöttek, hiszen adataik bemondáson alapulnak, mert nem voltak okmányaik; ez a helyzet nagyon súlyos körülményeket alakított ki.

Európában korábban a migrációt humanitárius kérdésnek tekintették, most éppen a szolidaritást teszik hívószóvá. Az, hogy szolidárisak legyünk, és olyan megoldásokhoz járuljunk hozzá, amelyek ellentétesek minden magyar ember érdekével, számunkra továbbra is elfogadhatatlan – mondta a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója.

„Ráadásul 2015-ben megkérdeztük a magyar embereket, akiknek 83 százaléka azt mondta, hogy állítsuk meg a migrációt. Éppen ezért ragaszkodunk a bevált magyar gyakorlathoz, mert ez szolgálja a biztonságot, amely a lakosságnak is érdeke, a gazdasági fejlődés szempontjából is fontos, illetve a mindennapok élhetőségének is a feltétele” – fejtette ki a TV2 Mokka című műsorában Bakondi György.