Orbán kimondta, rezsicsökkentés nélkül elszabadult volna a válság

Mint fogalmazott, amennyiben nem működne a rezsicsökkentés rendszere, százezrek kerülhettek volna fizetésképtelen helyzetbe. Hozzátette: Magyarországon mára természetesnek számít ez a támogatási forma, ám más európai országokban a háztartások akár három-négyszer magasabb összegeket kénytelenek fizetni az energiáért.

A kormányfő kiemelte, hogy a rezsicsökkentés európai összehasonlításban is egyedülálló megoldás, amelyhez hasonló máshol nem létezik. Véleménye szerint éppen emiatt áll folyamatos támadások kereszttüzében. A januári hideghullám idején a kabinetnek mérlegelnie kellett, hogy kizárólag a rászorulókra koncentráljon, vagy minden fogyasztónak segítséget nyújtson. Az eltérő fogyasztási és elszámolási módok miatt végül az általános megoldás mellett döntöttek, így az állam átvállalta az energiaköltségek mintegy harminc százalékát.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a rezsicsökkentés körül komoly belpolitikai és uniós viták zajlanak. Mint mondta, a kérdés egyik központi eleme az orosz földgáz importjának jövője. Szerinte egy esetleges tiltás a jelenlegi árak megszűnését és a lakossági számlák többszörösére emelkedését eredményezné.

A miniszterelnök felidézte: három fontos tárgyalást kellett lefolytatnia annak érdekében, hogy az ország energiaellátása biztosított maradjon. Először az Egyesült Államok elnökével sikerült elérni, hogy Magyarország mentességet kapjon az orosz energiaszankciók alól. Ezt követően az orosz féllel kellett megállapodni a szállítások folytatásáról, végül pedig Törökországgal egyeztettek a tranzitútvonal biztonságáról. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Brüsszelben továbbra is napirenden van az orosz gáz teljes betiltása 2027-től.

Orbán Viktor hangsúlyozta: szerinte nem lehet fenntartani a jelenlegi rezsicsökkentési rendszert orosz gáz nélkül. Úgy véli, az uniós kezdeményezések valójában szankciós jellegűek, még ha ezt másként is próbálják beállítani, és céljuk az, hogy a tagállamok energiapolitikájába beleszóljanak.

Az ukrán külügyminiszter kijelentéseire reagálva a kormányfő arról beszélt, hogy Brüsszel és Kijev között szerinte összehangolt politikai törekvések figyelhetők meg. Álláspontja szerint az Európai Unió nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy egységes energiapolitikát kényszerítsen a tagállamokra, és az ezzel kapcsolatos döntések nemzeti hatáskörbe tartoznak.

Orbán Viktor megismételte: Magyarország nem kíván katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, sem fegyverekkel, sem pénzügyi támogatással. Szerinte az Ukrajnával kapcsolatos uniós tervek jelentős anyagi terheket rónának a tagállamokra, amelyeket végső soron az európai polgároknak kellene megfizetniük.

A miniszterelnök az ukrán uniós csatlakozás kérdéséről szólva úgy fogalmazott: ha Ukrajna jelenleg az Európai Unió tagja lenne, az a konfliktus eszkalációjához és közvetve egész Európa bevonódásához vezetne. Véleménye szerint ez nemcsak biztonsági, hanem súlyos gazdasági kockázatokat is jelentene Magyarország számára.

A rendvédelmi dolgozóknak járó juttatások kapcsán Orbán Viktor kiemelte: azok, akik a közbiztonságot és az ország védelmét szolgálják, esküt tesznek arra, hogy szükség esetén életük kockáztatásával látják el feladataikat. Megfogalmazása szerint ezért jogos az extra anyagi elismerés, legyen szó határvédelemről, rendőri szolgálatról, katonai feladatokról vagy a katasztrófavédelem munkájáról. Hozzátette: a rendvédelmi szervek teljesítménye hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa maradjon.