Orbán Viktor a békéről és biztonságról Kaposváron

A miniszterelnök a gyűlés elején felidézte egy évtizedekkel ezelőtti, Szita Károllyal folytatott beszélgetését, ami arról szólt, hogyan tudna a város a rangjához méltóan fejlődni, és jelezte, hogy az elmúlt 16 évben mindent sikerült teljesíteni, de a kormány nem állna meg itt, és a tervekről szólva külön kiemelte a megyei kórházak megerősítésének szándékát. Ezek után a résztvevők kérdéseire válaszolt.

Arra a kérdésre, hogy miért ragaszkodik a kormány a magyar falvak megtartásához, a magyar gazdák támogatásához, azt mondta: ha körbe nézünk a világban, egyre több művi dolog vesz minket körül. A falu viszont olyan élményeket, olyan tartást ad az embernek, amit mindenképpen meg kell őrizni, akkor is, ha egyre kényelmesebb a városi élet. A lényeg, hogy megtartsuk a kapcsolatunkat a valósággal, a földön járjunk. Ehhez hozzátette: a magyar agrárium optimális esetben akár 20 millió embert is el tud látni, ez nagyon komoly gazdasági potenciál. Tehát a falu és a vidék védelmének egyszerre van civilizációs és gazdasági célja. Hozzátette: itt van a baj – van egy harc a kereskedők és a termelők között. Van egy olyan trend, és erről is szól Ukrajna gyorsított EU-integrációja, valamint a MERCOSUR-megállapodás, hogy a kereskedők olcsó árut akarnak. Itt külön kiemelte, az uniós alapelvek szerint a MERCOSUR-megállapodást minden tagállamnak jóvá kéne hagynia, de Ursula von der Leyen és a Bizottság „kitalált” egy jogszabályt, ami alapján a megegyezés hatályba léphetne átmeneti jelleggel, addig is, amíg a tagállamok szavaznak róla. Ez, mint mondta, ütközik az EU „alkotmányával”, a MERCOSUR ellenzői meg is támgadták, és nagyon fontos, hogy a gazdák is kiálljanak magukért, hallassák a hangjukat. „Brüsszel az európai gazdák ellensége” – fogalmazott.

Kitért a rezsicsökkentésre is, ahol az árakat elszakították a piaci folyamatoktól. Orbán Viktor emlékeztetett rá: nagy vita folyik arról, hogy szabad-e ilyet csinálni. De ha szétnézünk Európában, más országokban kétszer, háromszor többet fizetnek a családok. A magyar kormány ezért úgy döntött, hogy a rezsi egy olyan kérdés, amit közösen, országos méretben kell szabályoznunk. Ezt úgy oldották meg, hogy aki az energiaiparban sok pénzt keres, attól a profit egy részét elveszik, és szétterítik, odaadják az embereknek. Ennek van ára, természetesen, mert ha ez nem lenne a MOL is például sikeresebb lehetne, de egy ország egy sorsközösség. Tehát a rezsicsökkentésre a kormány úgy tekint, mint egy közjószágra, közszolgáltatásra, és amíg nemzeti kormánya van az országnak, addig ez marad. Ha kormányváltás lesz, akkor viszont jön a piaci ár a családoknak is. A hosszabb távú célokról szólva Orbán Viktor az energiafüggetlenség elérését emelte ki, amit többek között Paks 2 megépítése és Paks 1 üzemidejének meghosszabbítása tesz majd lehetővé más beruházások mellett.

Az ukrajnai háborúról szólva felidézte, hogy az orosz kérések és fenyegetések ellenére a Nyugat és a NATO mindenáron ki akarta terjeszteni a befolyását Ukrajnára, ebből lett a háború. A kérdés most az, hogyan lehet ebből kiszállni; hogyan lehet megegyezni arról, hogy Ukrajna ismét semleges állam, egy sajátos ütközőzóna legyen Kelet és Nyugat között. Ez azért is nehéz, mert Brüsszel eldöntötte, hogy háborúba megy, és már benne is van, ezt a háborúpárti elit számos alkalommal és nyíltan kimondta. Ugyanakkor ehhez nincs pénz. Orbán Viktor emlékeztetett, az EU eddig 195 milliárd eurót küldött Kijevnek, majd most felvettek egy 90 milliárdos hitelt, amiről az a mondás, hogy az oroszokkal fizettetik majd meg, miután azok elvesztették a háborút. Ez viszont valószínűtlen, így ezt az összeget és a kamatait is az európaiaknak kell visszafizetniük. Mindennek a tetejében már egy 800 milliárdos „ukrán jóléti program” tervein dolgoznak, amely nem tartalmazza a katonai kiadásokat, ami egy további 700 milliárdos tétel. És ennek a tetejébe Brüsszel már jövőre felvenné az EU-ba Ukrajnát. Tehát – mondta Orbán Viktor – ha nem állunk a sarkunkra, akkor bele fognak préselni minket egy olyan adósságba, amit a dédunokáink is fizetni fognak. Hozzátette: hogy ez mennyire komoly, bele kell gondolni abba, hogy az első világháborúért fizetendő jóvátétel utolsó részletét 1990-ben, vagyis 72 évvel az utolsó puskalövés után utalták át a németek. Ezek után külön is kiemelte, hogy a háborús őrületből csak nemzeti összefogással lehet kimaradni.

Orbán Viktort kérdezték a Donald Trumphoz fűződő kapcsolatáról, és arról, hogy annak milyen kézzelfogható eredményei vannak. A miniszterelnök kiemelte, ennek köszönhető például a rezsicsökkentés megmentése, hiszen csak ezért kaphatott kivételt Magyarország az orosz energiára kivetett szankciók alól, és ez kellett ahhoz is, hogy a MOL megvehesse a szerb NIS-t. Nem mellékes az sem, hogy miközben az amerikaiak éppen haza viszik a tőkét külföldről, Magyarországon továbbra is befektetőként vannak jelen.

Kérdésekre válaszolva, Orbán Viktor jelezte, hogy a választás után a kistelepülések, falvak úthálózatát is rendbe akarják tenni, erre lesznek kormányzati források. A pedagógusok helyzetéről szólva azt mondta, az mindenkinek rossz, ha a tanárok frusztráltak, de úgy érzi, sokat javult a helyzet, például a béremeléseknek köszönhetően. Ezzel szerinte a kormány megtette az első lépést, hogy a pedagógusoknak ne kelljen áldozatként tekinteniük magukra.

Az uniós pénzek is szóba kerültek. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy 12 milliárd eurót már sikerült megszerezni, és van még hátra 10 milliárd, amit oda kell adniuk, mert az Magyarországnak jár.