Padlóra küldte a főpolgármestert az Alkotmánybíróság

A törvényszék érvelése szerint a szolidaritási hozzájárulás összege és a 2025 májusára előírt fizetési kötelezettség jogszabályi szinten történő rögzítése ellehetetleníti az önkormányzat számára a számítás jogszerűségének ellenőrzését és vitatását. Álláspontjuk szerint a Magyar Államkincstár így a tisztességes hatósági eljárás garanciáinak érvényesülése nélkül állapította meg a fizetendő összeget. Az Alkotmánybíróság azonban rámutatott:

a kifogásolt szabályozást már korábban vizsgálta, és nem találta alaptörvény-ellenesnek.

A testület felidézte a 18/2024. (XI. 11.) számú határozatát, amelyben megállapította, hogy az államháztartási törvény vitatott rendelkezése nem sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot. Indokolásuk szerint a szabályozás nem zárja ki, hogy a Magyar Államkincstár az érintett önkormányzat bevonásával, az ügyféli jogok biztosítása mellett folytasson le eljárást a beszedési megbízás benyújtása előtt. Ennek alapján a mostani indítvány e részében „ítélt dolognak” minősült.

Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványi elemet is, amely jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítására irányult. A határozat indokolása hangsúlyozza: bírói kezdeményezés kizárólag hatályos jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányulhat, mulasztás kimondását folyamatban lévő ügyben nem lehet kérni. A testület továbbá arra is rámutatott, hogy a Fővárosi Törvényszék nem igazolta kellőképpen: az általa támadott jogszabályi rendelkezéseket az adott ügyben ténylegesen alkalmaznia kellett volna, idézi az Alkotmánybíróság döntését a Mandiner.