Brüsszel elzálogosítaná az unió jövőjét

A miniszter szerint Ursula von der Leyen szavaiból egyértelműen kiderült, hogy a szóban forgó összeg nem hitel, a mértéke pedig minden korábbit meghalad. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt három és fél évben Kijevnek nyújtott uniós támogatás többszöröse annak, amit Magyarország a 2004-es csatlakozás óta kapott.

Hozzátette: az eddig adott 193 milliárd euró csak egy kis összeg ahhoz a 800 plusz 90 milliárdhoz képest, amit Ukrajna most kér. A kormány ezért úgy gondolja, a magyar emberek szavának kell döntenie, ezért indítják a petíciót.

– A kormány véleménye egyértelmű: nem mi kívánjuk megfizetni az orosz-ukrán háború árát. Úgy gondoljuk, Európának távol kell magát tartania a háborútól, Európának a békét kell támogatni – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy ezzel a támogatással az unió egyértelműen belesodródna a háborúba.

Egyébként kiszámolták, hogy 1,3 millió forintot venne ki minden magyar család zsebéből Ukrajna finanszírozása.

Ezek után arról beszélt, hogy a 13. és 14. havi nyugdíjak kifizetésére a bankszövetség jelzésére figyelemmel két külön napon kerül sor.

A kormány jóváhagyta az otthoni energiatároló programot, amelynek lényege, hogy 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyújtanak otthoni energiatárolók telepítéséhez, aminek a piaci ára 3-3,5 millió forint lenne. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jól teljesít a napenergia-termelésben.

Fontos kiemelni, hogy a támogatásra azok is pályázhatnak, akiknek még nincs napelem a házukon, de a kérvény benyújtásában vállalják azok telepítését is.

A kormány tárgyalt a Benes-dekrétumokhoz kapcsolódó új szlovák törvényről. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy nem szavakra, hanem tettekre van szükség. A kormány 2010 óta mindig kiállt a határon túli magyar közösségek mellett. Megállapították, hogy a szlovák joggyakorlat nem egységes, de a mai napig vannak bírósági ítéletek, amelyek hivatkoznak a Benes-dekrétumokra, például ingatlanügyekben.

Ezzel kapcsolatban a kormány úgy döntött, hogy a jogi képviselethez segítséget fog nyújtani: átvállalják a hátrányt szenvedők eljárási költségeit.

Kérdésre válaszul közölte, a kormány 50 millió forintig eltörölte a települések szolidaritási hozzájárulási adóját.

A Szőlő utcai ügyként elhíresült bűncselekmények kapcsán Gulyás Gergely jelezte, hogy minden ellenkező állítással szemben az első, 2013-as bejelentést a rendőrség kivizsgálta, és megalapozatlannak találta.

Ugyancsak kérdésre Gulyás Gergely elfogadhatatlan, antidemokratikus hozzáálásnak nevezte azt, hogy Brüsszel a választók megkérdezése nélkül akarja minden erőforrását lekötni az ukrajnai háborúban. Hozzátette: a petíció támogatása azért fontos, mert megerősíti Orbán Viktor pozícióját a tárgyalásokon, egyébként pedig a kormány úgy gondolja, hogy ilyen súlyú ügyekben sehol nem lenne szabad az emberek megkérdezése nélkül dönteni.

Közölte azt is, hogy „mivel a magyar kormány a béke pártján áll, ezért nálunk a sorkatonaság visszaállítása” nem került szóba. A kormány szerint erős, professzionális haderőre van szüksége, és ennek feltételei adottak, hiszen már évekkel ezelőtt hozzáláttak a honvédség megerősítéséhez.

Gulyás Gergely kitért arra, hogy ukrán részről voltak egyértelmű utalások arra, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon. Kitért arra a hírre is, amit a Magyar Hírlap szemlézett elsőként, és amely szerint Kijev korlátozná a kárpátaljai magyarokat a választójoguk gyakorlatában. Ennek kapcsán azt mondta: az várják az ukrán államtól, hogy ezt tisztázzák.

A MOL esetleges szerbiai terjeszkedése kapcsán a tárcavezető jelezte, hogy az ügylet nyélbe ütésében nincs szerepe a magyar kormánynak, abban viszont lesz, hogy ha a megegyezés létrejön, amerikai szankciók ne hátráltassák a működést.

Beszélt arról is, hogy az uniós szintéren Magyarország továbbra is Csehországra és Szlovákiára számíthat. Azoknál a döntéseknél, amelyekhez egyhangúság kell, amíg hazánknak nemzeti kormány van, képesek vagyunk blokkolni, ugyanakkor aggasztó, hogy Brüsszel elszántan próbálkozik minél több területen áttérni a többségi döntéshozatalra. Ezeknek a törekvéseknek szerinte határozottan ellen kell állni, és a kormány ezt teszi.

Az építőipar helyzetéről szólva elmondta, hogy leginkább az otthon start program fog segíteni, hiszen több mint tízezer gyorsított engedélyt adtak ki, és legalább húszezret szeretnének. Ezeknek a házaknak másfél éven belül meg kell épülni, ami nagy lökést adhat az ágazatnak.

Kérdésre megismételte, hogy ameddig Orbán Viktor és Donald Trump hivatalban van, azok a megállapodások és mentességek – például a gázra és Paks II.-re – érvényben maradnak.

Elmondta azt is: Ukrajna támogatása évekre, akár tíz évre szóló uniós program lenne. A Bizottság elkötelezettséget vár a tagállamoktól, ezért kulcsfontosságú egy határozott véleménynyilvánítás, amely megmutatja, hol van az a határ, ameddig a magyarok hajlandóak elmenni. A kormány véleménye határozott, a nemzeti petíció pedig ezt megerősítheti, hitelesítheti a Brüsszellel folytatott vitában.

Emlékeztetett arra is, hogy vannak Magyarországon Brüsszelből támogatott politikai erők, amelyek viszont készek lennének mindent megadni Kijevnek.

Gulyás Gergely reagált a Human Rights Watch friss jelentésére is, amelyben a „Soros-szervezet” a aggasztónak nevezte a nyugdíjasok helyzetét. A miniszter rámutatott: a kormány eddig is támogatta az idős embereket, sőt, a mai világban példátlanul bevezette a 13. havi nyugdíjat, és megkezdte a 14. havi visszaépítését.

A nemzetgazdaság helyzetéről szólva visszautalt arra, hogy az építőipar kilátásait illetően a kormány kifejezetten optimista az otthonteremtési támogatások miatt. „A fogyasztási adatok tavaly is jók voltak és idén még jobb lehet” – fogalmazott, majd hozzátette: a termelőipar nagy mértékben függ a német ipartól, és ez magyarázza a hazai adatokat. A kormány viszont nem vár arra, hogy Németország magára találjon, és évek óta csökkenteni igyekszik a kiszolgáltatottságot; idén több új gyár kezdi meg a termelést. Ami pedig a paksi beruházást illeti, az atomerőmű reálisan 2032-re épülhet meg.