Rendszerváltás helyett szerepváltás?

Az érdeklődés nem véletlen: a 2022-es parlamenti voksoláson Mészáros Lajos (Fidesz–KDNP) mindössze alig ezer szavazattal és 2,4 százalékpontos előnnyel győzött az összellenzéki támogatással induló Kálló Gergely (Jobbik) előtt (46,2 százalék vs. 43,8 százalék). Eközben a 2024-es európai parlamenti választáson Dunaújvárosban a Tisza Párt listája már alig maradt el a kormánypártokétól (35,1 százalék vs. 33,8 százalék). Az elmúlt másfél év pártpolitikai átrendeződéseit látva ez valóban szoros versenyre enged következtetni.

Az idei választások közeledtével a Tisza Párt Nagy Ervin színművészt indítja a körzetben, aki bár helyi származású, politikai múlttal nem rendelkezik, és saját bevallása szerint is „vakrepülés” számára ez a szerepvállalás. Ugyanakkor kampányát több vitatott ügy is kíséri: a személyével szemben megfogalmazott kritikák és a nyilvánosságra került megosztó hangfelvételek jelentős politikai támadási felületet adtak ellenfeleinek, ami megnehezítheti a bizonytalan szavazók megnyerését. Jelöltségét mindezek ellenére a tagság kiugróan magas, 84 százalékos támogatásával nyerte el a belső jelöltállítási folyamat során.

Nagy Ervin személye több szempontból is figyelemre méltó: az országosan ismert művész politikai színre lépésével egy sikeres művészi pályát cserélt fel egy bizonytalan kimenetelű, nehéz választókerületi küzdelemre. A sajtóban megjelent kijelentései – például, hogy „ha nem a teljes hatalmi elitet cseréljük le, akkor nekünk reszeltek” – jóval élesebb hangvételűek egy átlagos kampánynyilatkozatnál. Beszélt arról is, hogy esetleges kulturális miniszteri kinevezése esetén a jelenlegi színházigazgatók kitölthetnék mandátumukat, ugyanakkor elszámoltatást sürgetett a „seggnyaloncok univerzumában”. Ezek a megnyilvánulások inkább a radikális rendszerkritika, semmint a hagyományos szakpolitikai diskurzus eszköztárába tartoznak, stílusuk pedig olykor távol áll a megcélzott közjogi pozícióknál elvárható méltóságtól.

A Tisza Párt – mint közéleti formáció – viszonylag új Magyarországon: alig másfél-két éves múltja miatt politikai gyökerei nem vetekedhetnek a rendszerváltáskori mozgalmakéival, amelyeket mélyebb társadalmi és történelmi ágyazottság jellemzett. A rendszerváltás idején olyan művészek és értelmiségiek vállaltak politikai szerepet, mint Kállai Ferenc, Darvas Iván vagy Bánffy György, akik szakmai tekintélyük révén váltak hitelessé a közéletben. Az akkori pártok többsége mögött több évtizedes múltra visszatekintő építkezés állt, legyen szó a háború utáni koalíciós időszak hagyományairól vagy az 1980-as évek ellenzéki mozgalmairól. Napjainkban ezzel szemben egy kiforratlan politikai projekt próbál gyorsan országos relevanciát szerezni, ám társadalmi beágyazottsága jóval csekélyebb, mint a rendszerváltó pártok stabil bázisa. Ez a dinamizmus Nagy Ervin számára sem garantál automatikus sikert, miközben az ellenzéki térfél és a választók bizonytalansága tovább fokozódhat.

Fejér vármegye 4-es körzetében valóban szoros küzdelem várható, ám Nagy Ervin fellépése és a Tisza Párt rövid múltja több kérdést is felvet a jelölt politikai alkalmasságát és a párt stratégiáját illetően. Bár a Fidesz–KDNP jelöltje, Mészáros Lajos 2022-ben csupán szerény többséggel szerzett mandátumot, mögötte jóval stabilabb és beágyazottabb politikai hátország áll. A Tisza Párt térnyerése ugyan látványos, de épp az ilyen billegő körzetekben dől majd el: képes-e a formáció a kampányszlogenek radikalizmusán túlmutató, szakmailag is hiteles alternatívát nyújtani, és a kezdeti lendületet tartós választói bizalomra váltani. A politikai sikerhez ugyanis hosszú távon kevés a figyelemfelkeltő jelenlét; a választók előbb-utóbb a hangzatos ellenzéki üzenetek mögötti kézzelfogható kormányzóképességet fogják számonkérni.