A magyarok békéje fontosabb, mint az ukránok háborúja

A szegedi Háborúellenes Gyűlésen Lázár János építési és közlekedési miniszter rendhagyó Lázárinfót tartott, amelynek az elején leszögezte: eddigi tapasztalatai alapján világos, hogy „a magyarok békéje fontosabb, mint az ukránok háborúja”, és a gázár fontosabb, mint a gender.

Hangsúlyozta: többet ésszel, mint haraggal – szerinte ez a legfontosabb a 2026-os választás szempontjából. Mint mondta, lehet ugyan haragudni a kormányra, de nem lehet letagadni az eredményeket, ahogy azt sem, hogy a Fidesz a hétköznapi, dolgozó emberek pártja, azoké, akik munkával akarnak mindig egy lépéssel előbbre és feljebb jutni.

Kiemelte: a tiszások több pénzt akarnak beszedni az emberektől, különösen azoktól, akik dolgoznak. Emlékeztetett rá: Szegeden különösen is tudják, hogy a Tisza áradása nem lehetőség, hanem veszély, de azt is, hogy az ár mindig elvonul. Arra a kérdésre, hogy miért szavazzon valaki 15 év után is a Fideszre, Lázár azt válaszolta: azért, mert több volt a jó, mint a rossz.

Ekkor érkezett a színpadra Orbán Viktor, aki szintén megválaszolta a kérdést. Úgy fogalmazott: ha nincs Fidesz–KDNP, akkor nincs egymillió munkahely, hiányozna most kétszázezer gyermek a társadalomból, nem lenne otthonteremtési támogatás a fiataloknak, viszont lenne például bevándorlás és háború. Kitért arra is, hogy a Fidesz–KDNP legnagyobb ereje az, hogy Áder Jánostól Varga Mihályig olyan politikusokat tud kiállítani, akikre az országnak szüksége van.

Hozzátette: jól kormányozni sokan tudnak, de ő nemcsak erre vállalkozott, hanem arra is, hogy megváltoztassa a magyarok sorsát. „Azt a sorsot szánták nekünk, hogy kicsit legyünk és szegények” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az ő célja az, hogy erősek legyünk és gazdagok, és ezzel a munkával még nem végzett, ehhez kér támogatást.

Egy másik kérdés kapcsán megjegyezte: a veszély nem a Tisza, hanem Brüsszel, és azt kell megakadályozni, hogy visszatereljék az országot a 2010 előtti mederbe.

Kérdés hangzott el Ukrajna esetleges összeomlásáról is. Ennek kapcsán a miniszterelnök elmondta: ezt el kell kerülni. Felidézte, hogy Ukrajna energiaellátásának 44 százaléka, gázellátásának 58 százaléka Magyarországon keresztül érkezett, e nélkül az ország már összeomlott volna. Magyarország érdeke szerinte a stabil Ukrajna, de a háború nem erősíti, hanem gyengíti azt – megerősíteni csak a béke tudná. Úgy fogalmazott: abból a pénzből, amit Brüsszel és a „háborús elit” eddig a háború támogatására költött, meg lehetett volna újítani Ukrajnát, vagy akár egész Észak-Afrikát.

A befagyasztott orosz vagyonról szólva emlékeztetett: elvenni az egyik fél pénzét, és odaadni a másik háborúzó félnek nyílt hadüzenet lett volna, ezért életbevágóan fontos volt ezt megakadályozni. Hozzátette: ebben kulcsszerepe volt a belga miniszterelnöknek, aki minden zsarolásnak és fenyegetésnek ellenállt.

Felmerült az is, lesz-e még európai béke és biztonság, számíthat-e Magyarország az Egyesült Államokra, vagy csak magára. Orbán Viktor szerint különbség van béke és békesség között: a béke azt jelenti, hogy nem veszekszünk, a békesség pedig azt, hogy szeretünk együtt lenni. Úgy vélte, Európának leginkább békességre lenne szüksége, de erre egyelőre kicsi az esély, túl sok a seb. Béke viszont lehet, és ez is nagyon fontos. Hangsúlyozta: Magyarország nem számíthat senkire. Az USA Európához való hozzáállásáról szerinte sokat lehetne beszélni, majd megjegyezte: az sem mindegy, milyen az a segítség, hiszen ha az első világháború idején nem jönnek be az amerikaiak, ma meglenne a Szent István-i Magyarország.

Kitért arra is, hogy ma Európában van egy háborús párt az élén az Európai Néppárttal, amelynek magyarországi „leágazása” a Tisza, és van egy békepárt, élükön a Patriótákkal és a Fidesz–KDNP-vel. Megismételte korábbi figyelmeztetését: a 2026-os választás lehet az utolsó egy nagy háború előtt – ha a háborús párt megerősödik, háború lesz.

Szóba került a szankciók kérdése is, amelyek következménye szerinte az lett, hogy mindenhol elszabadultak az árak. „Az EU-hoz való tartozás ma nem energiát ad nekünk, hanem energiát vesz el tőlünk” – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor számításokra hivatkozva azt mondta: a háborút támogató uniós politika 20 milliárd forintba került eddig az országnak.

A félreértések elkerülése végett a miniszterelnök tisztázta: Tanács brüsszeli ülésén a közvetlen háborús fenyegetést sikerült ugyan elhárítani, de a háborús veszély ma nagyobb, mint korábban. Az EU most úgy ad hadikölcsönt Ukrajnának, hogy azt az ukránok soha nem fogják tudni visszafizetni, miközben az Uniónak sincs rá pénze, ezért hitelt kell felvennie, amit neki kell majd törlesztenie. Szerinte innentől nemcsak a fegyvergyárosok, hanem a bankárok is a háború folytatásában lesznek érdekeltek, mert csak így szerezhetik vissza a pénzüket. Felidézte az első világháborús párhuzamokat is, és arra figyelmeztetett: nem lehet az európai politikusokban bízni, csak az emberek tudják alulról megakadályozni, hogy az EU-t háborúba vigyék.

A rendezvényen mindenki szót kapott, egy ellenzéki kérdező is, akit a gyermekvédelem érdekelt. A válaszokból kiderült: ma többszöröse a gyermekek sérelmére elkövetett bűnök miatt elítéltek száma, mint 2010 előtt, tehát nem ma „védik a pedofilokat”. Orbán Viktor jelezte: ő azt vállalta, hogy bűn nem marad büntetlenül, és zéró tolerancia van a gyermekbántalmazással szemben, de azt természetesen senki sem tudja garantálni, hogy senki se kövessen el bűncselekményeket.

Leszögezte azt is: a történtek azt mutatták, hogy a javítóintézetek rendszere nem működött jól, ezen változtatni kell, ezért – mint fogalmazott – rendet teremtve az intézeteket bevitték oda, ahová tartoznak, a büntetés-végrehajtás alá. Lázár János pedig emlékeztetett: az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarországon 15 év alatt gyakorlatilag felszámolták a gyermekszegénységet.

Egy másik, háborúval kapcsolatos kérdés kapcsán Orbán Viktor kifejtette: a háború különböző országok számára különböző lehetőséget tartogat – vagy legalábbis a vezetőik így gondolkodnak róla. Példaként említette, hogy Lengyelországban úgy vélik: ha Oroszország bármi miatt gyengül, az nekik jó. A briteknek és a franciáknak is megvannak a maguk hagyományaik és érdekeik, és most már pénzügyi érdekeik is, hiszen oda tették a pénzüket. Hozzátette: ez nem feltétlenül egyezik az emberek véleményével, és nem véletlen, hogy a nyugati országokban nincs olyan fórum, mint a Lázárinfó.

A szegedi Háborúellenes Gyűlés pódiumbeszélgetéssel indult: Hankó Petra, a XXI. Század Intézet elemzője, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója és Dux László, a Gál Ferenc Egyetem rektora osztotta meg gondolatait a békéről, Európa válságairól és a keresztény gyökerek ápolásának fontosságáról.

A résztvevők szerint Európában egyre több helyen már a kereszt kitételétől is tartanak, a kontinens egyszerre él át kulturális és biztonságpolitikai válságot. Úgy fogalmaznak: nekünk, magyaroknak a hazánk a szenvedélyünk, míg Nyugaton ez már nem egyértelmű, és azok is inkább hallgatnak, akik így éreznek. A viták felfokozottak, a figyelem a békéről elterelődött.

Felvetik azt is: egy ilyen háborúellenes gyűlés Nyugaton talán már meg sem valósulhatna, a „woke” nyomása miatt a nyugati akadémiai értelmiség is egyre óvatosabb, sokan már azt sem merik kimondani, ha valami egyértelműen fekete vagy fehér. A beszélgetés végkövetkeztetése, hogy vészterhes időkben, az ünnepek közeledtével a belső békét kell erősíteni, és bízni abban, hogy a józan ész végül felülkerekedik.

Áder János volt köztársasági elnök a kötcsei beszédére utalva értékelte az elmúlt másfél évtizedet. Felidézte: az ellenzék azt kérdezi, „hol a pénz?”, a középen állókat az érdekli, gyarapodott-e a közvagyon, a kormány támogatói pedig azt kérdezik, mire lehetünk büszkék.

Válaszként sorra vette az infrastrukturális és intézményi fejlesztéseket. Elmondta, hogy az elmúlt 15 évben 866 kilométer gyorsforgalmi út épült, így Zalaegerszeg kivételével minden megyeszékhely elérhető autópályán vagy autóúton. A másod- és harmadrendű főutakból mintegy 4000 kilométer épült vagy újult meg.

Az egészségügynél kiemelte: bár „vannak még felújításra váró intézmények”, 91 kórház és rendelőintézet fejlesztése zárult le, új építésekkel és rekonstrukciókkal. A magyar falu program keretében 625 orvosi rendelő épül vagy újul meg. A bölcsődei férőhelyek száma több mint a kétszeresére nőtt, a felsőoktatásban pedig új campust kapott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Testnevelési Egyetem – és, tette hozzá, a lista nem teljes.

Az „elnyomott Budapestről” szóló ellenzéki narratívára reagálva példaként felhozta a Várkert Bazárt, amely korábban „lepusztult, életveszélyes romhalmaz” volt, ma pedig felújított közösségi tér. Felsorolásában érintette a közműcégek és a ferihegyi repülőtér visszavásárlását, a budai Vár rekonstrukcióját, az új hidakat és több más nagyberuházást is, továbbá a devizahitelesek megsegítését, az orvosok és pedagógusok béremelését és számtalan más intézkedést.

Végül, mérleget vonva jelezte, hogy a 19. századi boldog békeeévek óta nem gyarapodott ilyen mértékben a közvagyon, szóval, van mire büszkének lenni, és „van veszteni valónk”.