Megosztott ellenzék, új esély a Fidesznek Józsefvárosban?

A 2024-es önkormányzati választások és a kerületben zajló politikai folyamatok azt mutatták, hogy az ellenzéki térfélen mind az együttműködés, mind a választói lojalitás törékenyebb, mint azt korábban sokan gondolták. Ennek fényében különös jelentősége van annak, hogy a két józsefvárosi országgyűlési egyéni választókerületben a Tisza Párt saját jelölteket indít: Bódis Krisztát és Trentin Balázst. Pusztán a pártnév húzóereje vagy a jelöltek személyes ismertsége alapján ugyan nehéz megjósolni tényleges súlyukat, ám az világos, hogy a Tisza Párt jelenléte érdemben átalakítja a kerületi politikai erőviszonyokat.

A baloldali ellenzék eddig megszokott helyzetét ugyanis éppen ez az új szereplő zavarhatja meg. Józsefvárosban sok az ellenzéki beállítottságú választó, de politikai kötődéseik megosztottsága miatt az együttműködés a pártok között sosem volt egyszerű. A Gyurcsány utáni DK, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd párt közötti versengés eddig is megosztotta az erőforrásokat, a Tisza Párt megjelenése pedig egy újabb törésvonallal bővíti ezt a mezőt. Az új ellenzéki párt elsősorban a centrista, az elmúlt időszakban elbizonytalanodott szavazókat, illetve a baloldali tábor egy részét célozhatja. Budapesten ezek jellemzően olyan fiatalabb és középosztálybeli választók, akik korábban rendszerint az ellenzéki jelöltekre szavaztak.

A Fidesz szempontjából ez a helyzet korántsem kedvezőtlen. Bár Budapest egészében továbbra is gyengébb a kormánypárt pozíciója, Józsefváros sajátos adottságai – a jelentős rehabilitációs programok, a közbiztonsági fejlesztések emlékezete, illetve a kerületet hosszú ideig irányító fideszes vezetők helyi beágyazottsága – azt mutatják, hogy a kormánypárti bázis itt stabilabb annál, mint amit a főváros egészére vonatkozó trendek sugallnak. A Fidesz szavazótábora kevésbé megosztott, és sokkal kisebb valószínűséggel fordul át egy új ellenzéki formáció felé.

A 2025 őszén megtartott józsefvárosi (időközi) önkormányzati képviselő-választások a Fidesz szempontjából a választókerületek közötti markáns különbségeket és a helybeli mozgósítás fontosságát mutatták meg. Szeptemberben a Fidesz-KDNP jelöltje, Kozma Lajos meggyőző, 52,3%-os fölénnyel győzött egy hagyományosan jobboldali bázisú körzetben, bizonyítva a kormánypártok stabilitását és helyi támogatottságát. A novemberi időközin, a baloldalinak számító Losonci negyedben azonban a Fidesz jelöltje alulmaradt; az ellenzéknek sikerült egy függetlenként induló jelölt, Horváth Alexander mögé beállva a szavazatok mintegy 52,5%-át megszereznie a kormánypárti jelölt, Pálovics Emese Csilla 38,3%-ával szemben, vagyis a választás az aktívabb helyi ellenzéki bázist mozgósította inkább. Bár a novemberi eredmény részben csalódást keltő lehetett a kormányoldalnak, a szeptemberi siker azt jelzi, hogy a Fidesz támogatottsága erős azokon a területeken, ahol a választók értékelik az országos kormányzás és a korábbi fideszes kerületvezetés eredményeit.

A 2026-os választás Józsefvárosban így a mozgósítási és koordinációs képesség „próbaköve” lesz. Ha a Tisza Párt valóban jelentős szeletet hasít ki a kerület ellenzéki szavazóiból, akkor a két jelöltje akár döntő szerepet játszhat abban, hogy a baloldali pártok ne tudjanak egyetlen domináns jelölt mögött felsorakozni. Ilyen választási helyzetben pedig a Fidesz akár kisebb, de fegyelmezett szavazótáborral is versenyképes maradhat.