Orbán Viktor: Amerika békét akar, Európa meg háborút

Orbán Viktor úgy látja, a globális folyamatokat elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország és Törökország alakítja, Magyarország mozgástere pedig azon múlik, mennyire képes együttműködni ezekkel a meghatározó erőközpontokkal. Hangsúlyozta: a kapcsolatok fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk megőrizze kedvező pozícióját – különösen az energiaárak területén –, miközben Európa több országában már a mindennapi megélhetés is egyre nehezebbé válik.

A Washington–Moszkva–Isztambul tengely mentén tett diplomáciai látogatásokról kijelentette: ezek jelentősége az idei évben minden más külpolitikai eseményt felülmúlt. Az amerikai tárgyalások kapcsán kiemelte, hogy az egyeztetések energetikai, nukleáris, hadiipari és gazdasági megállapodásokhoz vezettek. Mint fogalmazott, „ez egy rendkívül nagy csomag”, amelynek eredményei még az ellenoldalon is csillapították a pártpolitikai vitákat.

A háború kérdésében a miniszterelnök éles különbséget tett az amerikai és az európai megközelítés között. Mark Rutte kijelentéseire reagálva úgy fogalmazott: ezek „különösen súlyos mondatok”, amelyek szerinte egy veszélyes szemléletváltást jeleznek Brüsszelben. Orbán Viktor hangsúlyozta: míg az Egyesült Államok egyre egyértelműbben a béke irányába mozdulna el, addig Európa mind inkább a háború logikája mentén hoz döntéseket. „Amerika békét akar, Európa viszont háborút” – fogalmazott.

A befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kapcsolatban a kormányfő különösen súlyos következményekre figyelmeztetett. Mint mondta, ilyen lépésre „még a második világháború idején sem volt példa”, és ez nem pusztán jogi vagy pénzügyi kérdés, hanem a konfliktus közvetlen eszkalációját jelenti. Orbán Viktor szerint egy állam devizatartalékainak felhasználása egy háborúban álló fél finanszírozására gyakorlatilag hadüzenettel ér fel, amely beláthatatlan gazdasági és biztonsági következményekkel járhat egész Európára nézve.

A Digitális Polgári Körökkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai kommunikáció súlypontja egyre inkább a digitális térbe helyeződik át, ugyanakkor a személyes kapcsolattartás továbbra is megkerülhetetlen. Mint fogalmazott: sok mindent be lehet tiltani, „de az emberek közötti beszédet nem”.

A 2026-os országgyűlési választásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: nem egy szokványos voksolásról van szó, hanem sorsdöntő időszakról. A választás tétje szerinte az, kire bízzák a magyarok a következő négy év meghatározó döntéseit. Ebben a feszült geopolitikai környezetben – tette hozzá – a biztonság és a tapasztalat fontosabb, mint a kísérletezés.

Az interjú egyik hangsúlyos belpolitikai témája a Szőlő utcai ügy volt. Orbán Viktor egyértelművé tette: az érintett intézmény fiatalkorúak nevelőintézete, és a nyilvánosságra került felvételek alapján tényként kezelhető, hogy a nevelő bűncselekményt követett el. A miniszterelnök szerint a felelősségre vonás „elkerülhetetlen és szükséges” következmény.

Hangsúlyozta: ahol gyermekek védelméről van szó, ott nincs helye mérlegelésnek vagy politikai vitának. A történtek rendszerszintű beavatkozást tettek szükségessé, ezért az összes nevelő- és javítóintézet felügyelete és irányítása a büntetés-végrehajtás hatáskörébe került.

Zárásként Orbán Viktor kiemelte: a jelenleg zajló nemzetközi átrendeződés nem érte váratlanul Magyarországot. Mint fogalmazott, a kormány már korábban felkészült azokra a változásokra, amelyek most a szemünk előtt bontakoznak ki. Meggyőződése szerint ennek a globális átalakulásnak Magyarország Európában az egyik – ha nem a legnagyobb – nyertese lehet.