"Nem hisznek az emberek Magyar Péternek"

Szűcs Gábor nem tartja véletlennek, hogy a Donald Trumpnak is dolgozó John McLaughlin közvélemény-kutatása szerint a dokumentumról az emberek 62 százaléka gondolja, hogy ez a Tisza-csomag, és csupán 27 százalék tartja úgy, ennek nincs köze a párthoz.

Az elemző szerint súlyos következményei lennének a Tisza Párt gazdasági programjának. Példaként a társasági adó emelését említette 9-ről 25 százalékra, ami miatt számos nagyvállalat hagyná el az országot, és ezzel az egyik pillanatról a másikra több éves vagy több évtizedes eredményeket tennének semmissé.

A migráció témájáról Szűcs Gábor kifejtette, nem mindegy, hogy egy olyan kormány van hivatalban, amely fenntartja a mostani intézkedéseket, vagy pedig olyan, amely mindenben megfelel a brüsszeli elvárásoknak, ahogy Magyar Pétert fogalmazott "összhangba hozza a migrációs jogszabályainkat az uniós joggal".

Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója arról beszélt, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki hathatós brüsszeli támogatással, illetve a globalista baloldali elit segítségével került hatalomra, nagyon hasonlóképpen kommunikált a 2023-as parlamenti választási kampányban, mint most Magyar Péterék: "röviden összefoglalva, minden rossz, ha őt megválasztják, pedig minden jó lesz".

Donald Tusk a kampány során tett száz konkrét ígéretéből - saját bevallása szerint is - csupán harmincat teljesített. Az egyik legfontosabb vállalása az volt, hogy az adómentesség határát évi 30 ezerről 60 ezer zlotyra (2,722 millió forintról, 5,445 millió forintra) emelik, amiről ma már maga a lengyel miniszterelnök is azt mondja, 2027-ben sem reális, hogy bevezessék - közölte az igazgató.

Rosonczy-Kovács Mihály úgy fogalmazott, a konzervatív álcát felvevő, de az őt hatalomra segítő, baloldali eliteknek megfelelni vágyó vagy megfelelni kénytelen kormány gyakorlatilag egy működésképtelen államot hoz létre.

A műsor második részében az ukrán háború lezárását célzó béketörekvésekről szólva Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője arról beszélt: hétfőn Londonban volt egy "háborúpárti válságértekezlet", mely után az ukrán elnök ismét kevésbé mutatkozik kompromisszumkésznek. Emlékeztetett: többször volt már olyan konszenzus, mely szerint Ukrajnának át kell adnia területeket, amivel katonák és civilek tízezreinek életét lehet megmenteni. Ezt most az ukrán alkotmányra hivatkozva Zelenszkij újra elutasítja - közölte.

A műsorvezető felvetésére, miszerint Ukrajna ezek szerint addig akar harcolni, míg az oroszok által elfoglalt minden területet visszaszerzi, Kiss Rajmund úgy reagált: 2022-ben ebben ígért neki támogatást a brit miniszterelnök és az Egyesült Államok akkori elnöke. "A háború folytatása Zelenszkij politikai túlélésének egyetlen eszköze és sajnos barátainak, az európai nyugati nagyhatalmak elsőszámú vezetőinek is" - fogalmazott.

Utalt rá: Donald Trump már megválasztása előtt arra törekedett, hogy világszerte tegyen a békéért és ezt azóta több háborús konfliktus rendezése kapcsán bizonyította. Szándékát nem fogja feladni Oroszország és Ukrajna vonatkozásában sem, ám ebben a békefolyamatban egy folyamatos "balliberális ellenszélben" kell dolgoznia, melyet most Berlin, Párizs, London és Brüsszel fúj - húzta alá rámutatva: Európa hátráltatja a békefolyamatot, miközben nincs miből finanszíroznia a háborút.

Közölte: hazánk nem fogja a magyar adófizetők pénzét egy olyan ország háborús támogatására költeni, ahol tombol a korrupció és reális forgatókönyv, hogy Amerika hasonlóan cselekszik.

Kiss Rajmund arról is beszélt, hogy a nyugat-európai vezetők Oroszország NATO elleni támadásával riogatnak, mely elsősorban nem is a nemzetközi diplomáciára, hanem a nyugat-európai társadalmakra veszélyes, hiszen olyan dolgokról tereli el a figyelmet, mint a német autóipar válsága, melyben közvetlenül szerepet játszik az orosz energiahordozók bojkottja és az orosz felvevőpiac kiesése.

A zárolt orosz vagyonból támogatni a háborút pedig még a hadijogban is közönséges lopásnak számít - állapította meg hozzátéve, hogy egy ilyen döntés eszkalálná a háborút és a viszonosság elve alapján Oroszország is megtehetné ugyanezt az ott működő külföldi vállalatok számláival, melynek felmérhetetlen következményeit mindenképpen el kell kerülni.

Rámutatott: minél inkább közeledik a béketárgyalás ideje, annál jobban érezhető a "nyugat-európai hiszti" az amerikai elnök törekvéseivel szemben.

Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia változása kapcsán kiemelte: az megkérdőjelezheti az amerikai és európai vezetés közötti szövetséget is. Egyszersmind megerősítette: a 2015-ös minszki megállapodás óta Európa nagyot veszített geopolitikai, diplomáciai és gazdaságpolitikai súlyából. Ezt még inkább fokozta, hogy az orosz-ukrán konfliktusban" gazdaságpolitika helyett politikai gazdaság lett az unió napirendje" - jegyezte meg.

Kiss Rajmund a műsorvezető kérdésére válaszolva úgy vélte: Orbán Viktornak az elmúlt egy hónapban folytatott washingtoni, moszkvai és isztambuli tárgyalásai az európai vezetők bírálatai ellenére óriási diplomáciai siker.