Belföld
Dezinformációs műveletek Magyarország ellen
Nyomoz a Szuverenitásvédelmi Hivatal
A Szuverenitásvédelmi Hivatal azt közölte kedden az MTI-vel, hogy a bolgár szervezet finanszírozása beszédes: tavaly 1,5 milliárd forintnyi támogatást kapott főként az Európai Bizottságtól és amerikai baloldali alapítványoktól.
A korábban amerikai dominanciájú finanszírozás mára átbillent, a szervezet legfőbb támogatójává az Európai Bizottság lépett elő – tették hozzá, azzal együtt, hogy a bizottság ráadásul több mint 80 uniós projektbe vonta be a CSD-t, köztük a dezinformációs kampányok feltárásába és elemzésébe is.
A hivatal szerint a CSD fő tevékenysége valójában az, hogy megrendelésre gyártsa azokat a narratívákat, amelyek a Magyarország ellen irányuló politikai nyomásgyakorlást legitimálják.
Munkatársaik – köztük amerikai liberális körökhöz köthető szereplők – rendszeres megszólalói olyan hálózati médiumoknak, mint a Politico, a Reuters vagy az Euractiv, amelyektől a magyarországi hálózati sajtó átveszi és teríti az üzeneteket – írták.
A közlemény alapján a szervezet különösen aktív a magyar energiapolitika torz bemutatásában: 2025 nyarán publikált tanulmányuk például a magyar kormányt egyenesen „háborús nyerészkedőként” ábrázolja.
Az írás a magyar nyilvánosságban annak a Political Capitalnek a közvetítésével jelent meg, amely deklaráltan a CSD tartalmainak hazai terjesztője – fűzték hozzá.
Úgy folytatták, hogy a CSD nemcsak az orosz energia kapcsán épít ellenséges narratívát, hanem a kínai beruházásokról, a jogállamiságról, a dezinformációról, a migrációról és az információs tér manipulációjáról is rendszeresen olyan politikai állításokat fogalmaz meg, amelyek a globalista hálózat stratégiai érdekeit szolgálják.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzése bemutatja, hogy a CSD működése példája annak a brüsszeli stratégiának, amelyben a dezinformáció elleni fellépés ürügyén valójában politikai befolyásszerzés, narratívaépítés és kormányzati döntések gyengítése zajlik.
A brüsszeli álláspont kutatási eredményként jelenik meg, majd a hálózati médián keresztül jut vissza a tagállamok közbeszédébe, polarizációt előidézve, és az önálló, szuverén szakpolitikai mozgásteret támadva – áll a közleményben.
