Háborúellenes Gyűlés Kecskeméten

Az első pódiumbeszélgetésen Bán János, Kecskemét alpolgármestere – írói nevén Bán Mór, a Hunyadi-regényciklus szerzője –, Cseke Péter színművész, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, Takácsné Stalter Judit, Császártöltés polgármestere, tavaly az év polgármestere, valamint Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója vettek részt. A beszélgetés középpontjában az ukrajnai háború és a remény állt. Szóba került a történelem, a 20. század vérzivataros évtizedei, háborúi, megszállásai és diktatúrái.

Fekete Rajmund szerint Donald Trump megválasztásával fontos szövetségest kapott a magyar békepolitika, miközben az európai fősodort magával ragadta a háborús pszichózis. Bán János úgy fogalmazott: sokmillióan „Hunyadi leszármazottai vagyunk” abban az értelemben, hogy hasonlóan gondolkodunk a hazáról, ugyanazt a hitet valljuk. „A mi nemzetünk erőssége a hit, ami átsegít a nehézségeken” – mondta, majd hozzátette: a gond csak az, hogy „Cilleiek örökösei is itt vannak”, vagyis azaz az idegen érdekek kiszolgálói és megalkuvók ma is jelen vannak a nemzet életében. Aztán egy kérdésre válaszul Cseke Péter azt mondta, sajnos olyan világban élünk, amelyből kezdnek kiveszni a példaképek, de szerinte Orbán Viktor ilyen.

Ezek után Orbán Balázs lépett színpadra. A miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott: az Európai Unió súlyos polikrízisben van. Ennek egyik összetevője a migráció, amelyről ma már szerinte „Európa-szerte nyilvánvaló”, hogy Magyarország hozta meg a helyes döntést 2015-ben a határzár felállításával. Csakhogy – tette hozzá – mire ezt mások felismerték, több mint tízmillió bevándorló érkezett a kontinensre. Idézte a londoni King’s College egyik tanulmányát is, amely szerint a párhuzamos társadalmak közötti feszültségek miatt 80 százalék fölötti a polgárháborús kockázat Nyugat-Európában.

A második válságelem a gazdasági lecsúszás: az EU a világgazdaság negyedét adta néhány évtizede, mára 15 százalékra zsugorodott, és Orbán Balázs szerint néhány évtizeden belül 5 százalék körülire eshet vissza. Ennek oka nem valamilyen természeti adottság, hanem a rossz vezetés: az elhibázott zöldpolitika, az atomenergia feladása, az orosz energiaforrásokról való leválás, valamint az a mentalitás, hogy az EU „szabályozó szuperhatalomként” tekint magára. Ha valakinek jó ötlete van, nem támogatják, hanem szabályozásokkal szorítják keretek közé – mondta, majd rámutatott: ezért a tőke menekül az EU-ból. Ehhez társul a politikai krízis: szerinte a fősodratú elit „foggal-körömmel ragaszkodik a hatalmához”, és antidemokratikus eszközökkel szorítja vissza a rendszerkritikus erőket, példaként említve az állandó megfigyelés alatt tartott német AfD-t.

Mindezekre rakódik rá a negyedik tényező, az Ukrajnában immár négy éve zajló háború. Orbán Balázs szerint az USA végre aktívan dolgozik a lezáráson, amit Magyarország támogat, ezzel szemben az EU „egy európai unió–orosz háború menetrendjén” dolgozik. Felidézte: Ursula von der Leyen 2030-ra jelölte meg azt az időpontot, amikorra „készen kell állni”. Ebbe a logikába illeszkedik Ukrajna gyorsított uniós csatlakoztatása is, mivel –számítanak az ukrán hadseregre, annak tapasztalataira, és Ukrajnára mint előretolt bázisra.

Emlékeztetett: az EU rendelkezik egy védelmi klauzulával, amely támadás esetén kötelezővé teszi a tagállamok számára egymás megsegítését. Végül szakirodalmi példákon keresztül sorolta fel, hogyan zajlik az EU-ban a háborús üzemmódra való átállás már hosszú évek óta.

Hangsúlyozta:

Orbán Viktor miniszterelnököt az Apukám világa című egykori rádióműsor mintájára Csiszár Jenő kérdezte ezek után.

A beszélgetés első témája az orosz energiaimport brüsszeli betiltásának terve volt. Orbán Viktor szerint miközben Donald Trump mindig méltányosan kezelte Magyarországot, az EU vezetői semmilyen szinten nem veszik figyelembe a magyar érdekeket. Felidézte: hogy elkerüljék az egyhangúsági követelményt, jogi kiskapukat kerestek, átminősítették a kérdést, így többségi szavazással dönthetnek róla.

Szóba került az újabb uniós korrupciós botrány is, amelynek egyik gyanúsítottja az EU korábbi kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Orbán szerint ez nem elszigetelt jelenség, mégsem látni valódi önkritikát, miközben Magyarországot rendszeresen pellengérre állítják.

Csiszár Jenő személyes élményt is megosztott: gyermekeik élsportolók szeretnének lenni, és nem értik, hogyan beszélhetnek európai vezetők „felkészülésről a háborúra”.

Orbán Viktor válaszában kiemelte: reális veszély, hogy a „háborús elit” belesodorja Európát az orosz–ukrán konfliktusba, mert Brüsszelben már eldöntötték: az EU háborús pályára áll. A gazdaság átalakítása zajlik, autógyárakat alakítanak át hadi üzemekké, és a céldátum, amikorra készen kell állni, 2030 – „ez le van írva”.

Ennek kapcsán emlékeztetett: a háborúba sodródásnak megvannak a klasszikus lépcsőfokai. Az első a diplomáciai kapcsolatok megszakítása – ez már megtörtént. A második a gazdasági szankciók, kereskedelmi kapcsolatok elvágása – ez is megtörtént. A harmadik szakasz a mozgósítás, a sorkatonaság és a hadigazdálkodás előkészítése – Orbán szerint ebben vagyunk most. A negyedik pedig a nyílt katonai összecsapás.

„Az első és a második világháborúból nem tudtunk kimaradni. A kérdés most az, hogy ebből a harmadikból ki tudunk-e maradni?” – fogalmazott. Szerinte ehhez nemzeti kormányra, gazdasági erőre és szuverenitásvédelemre van szükség.

Orbán Viktor a végén az Egyesült Államok frissen elfogadott nemzetbiztonsági stratégiájára is hivatkozott, amely szerint Európa 15–20 éven belül felismerhetetlenné válhat, és korántsem biztos, hogy gazdaságilag és katonailag elég erős marad a megbízható szövetségesi szerephez. A miniszterelnök szerint ez a riasztó diagnózis azt bizonyítja, hogy nem csak a Fidesz mondja, hogy baj van Európában, hanem maga az USA is.

A kérdezz–felelek szakaszban a miniszterelnök több „kényes” témára is reagált: visszautasította azt az ellenzéki érvet, hogy „senki nem akar háborút”, mondván, míg a magyar történelmi tapasztalat szerint a háború csak veszteséget és szenvedést hoz, addig Nyugaton sokan üzleti lehetőségként tekintenek rá, ahol „pénzt lehet csinálni” például befagyasztott orosz vagyonok elkobzásán és fegyverüzleteken keresztül.

A Tisza Pártnak tulajdonított adóterv kapcsán elmondta: szerinte végső soron kétféle adópolitika létezik, baloldali – amely központosít, újraoszt és végül még nagyobb igazságtalanságokat szül –, és jobboldali, amely a pénzt az embereknél és a vállalkozásoknál hagyja. Dobrev Klára „meddig mentegetik a pedofilokat?” kérdésére úgy reagált: „aki gyerekekhez nyúl, azt miszlikbe kell aprítani”, majd hozzátette, a Gyurcsány-kormány idején 80, ma mintegy 700 pedofil van börtönben, tehát szerinte nem a mostani kormány „menteget” bárkit.

Az MNB-s „eltűnt milliárdokkal” kapcsolatban hangsúlyozta a felelősségre vonás szükségességét, de emlékeztetett arra is, hogy az állam az elmúlt években jelentős forrásokat irányított Kecskemétre, megkétszerezte a nemzeti vagyont, és a jegybank aranytartaléka 3,5 tonnáról több mint 110 tonnára nőtt. „Nem vagyunk hibátlanok, de azt nem fogadom el, hogy Magyarország ne gyarapodott volna az elmúlt 15 évben” – szögezte le.

Orbán Viktor és Csiszár Jenő kecskeméti beszélgetéséről részletesen itt írtunk.