Teltházas a Háborúellenes Nagygyűlés + VIDEÓ

Az országjárás újabb állomása művészi előadással indult, majd a házigazdák, Rákay Philip és Szabó Zsófi köszöntötték a résztvevőket, valamint a városhoz kötődő két magyar űrhajóst, Kapu Tibort és Farkas Bertalant.

Rákay Philip arra emlékeztetett, hogy az ukrán határ közelsége sokszor szívszorító helyzeteket teremtett a térségben. Szabó Zsófi beszédében kiemelte: a háború mindent felemészt, a béke pedig mindenki közös érdeke.

A nyíregyházi esemény a két héttel ezelőtti győri rendezvény folytatása, ahol a digitális polgári körök országjárása hatalmas érdeklődés mellett indult el.

A nagygyűlésen a DPK nagykövetei mellett művészek, közéleti személyiségek és helyi lokálpatrióták is részt vesznek, írja a Mandiner.

A nyíregyházi állomást követően további három városba látogat:

• december 6-án Kecskemétre,
• 13-án Mohácsra,
• végül december 20-án Szegedre.

A Háborúellenes Nagygyűlés első felszólalója Kovács Dániel, Géberjén polgármestere arról beszélt, hogy 2010 után egy biztonságos és stabil Magyarország épült fel, ahol – megfogalmazása szerint – a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően idősek és fiatalok egyaránt kiszámítható jövőt teremthetnek maguknak. Kiemelte: a migrációellenes lépéseknek hála ma is biztonságban élhetnek a magyar családok.

A polgármester szerint ugyanakkor mindez nincs kőbe vésve.

Úgy fogalmazott, hogy amennyiben a jövő évi választást nem a Fidesz–KDNP nyeri meg, „nem garantálható”, hogy a családok továbbra is békében és nyugalomban élhetnek Magyarországon.

„Mi a béke és a biztonság pártján állunk” – hangsúlyozta Gulyás Gergely a Háborúellenes Nagygyűlésen mondott beszédében.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a béke megőrzésének előfeltétele, hogy a kormánypártok megnyerjék a jövő évi választásokat.

Mint fogalmazott, a választás tétje nem csupán a polgári fejlődés folytatása, hanem alapvető döntés „önfeladás vagy szuverenitás, háború vagy béke” között.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy a valódi közösségeket alkotó polgári közegnek az online térben is meg kell jelennie, mert közös értékrend, világlátás és meggyőződés köti össze őket.

A miniszter szerint súlyos következményei lennének annak, ha Ukrajna néhány éven belül az Európai Unió tagjává válna. Úgy fogalmazott: ez a magyar mezőgazdaság tönkretételét, a közbiztonság romlását és a munkaerőhelyzet erős romlását hozná magával.

„A Moszkva-Nyíregyháza járattal érkeztem” - kezdte a beszélgetést Orbán Viktor utalva arra, hogy pénteken Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Nafta lesz” - fogalmazott, emlékeztetve, hogy két szerződést kellett kitárgyalnia az elmúlt időszakban, közülük egyet Amerikában, hogy adjanak kivételt a meghatározott orosz cégek által szállított energiát sújtó szankciók alól.

A moszkvai tárgyalásáról pedig azt mondta: arra volt szükség, hogy garanciát kapjon az „oroszok elnökétől”, hogy „akármi is történik Oroszországban”, az a mennyiségű gáz és olaj, amelyre Magyarország leszerződött, megérkezik a télen is és a következő év során is.

„Erről sikerült megállapodnunk, tehát Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani” - jelentette ki.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak olyan erőviszonyokra van szüksége Európában, „hogy mi magyarok békében tudjunk élni, ne legyen katonai fenyegetés a fejünk fölött és a gazdasági fejlődésünket semmilyen háború ne akadályozza”.

A kormányfő hangsúlyozta, azért dolgozik, hogy a háború végén „olyan helyzetben találjuk magunkat, amely Magyarország számára békét, biztonságot, folyamatos katonai védelmet és gazdasági fejlődési lehetőséget ad”.

Orbán Viktor kifejtette, az orosz elnökkel folytatott tárgyalásai során törekedett arra, hogy teret nyisson az elmúlt 15 évben megerősödött magyar vállalatok előtt, melyek a glóbusz bármely pontján képesek már jó üzleteket kötni. Szavai szerint „két-három komoly üzlet előtt kinyitottuk az ajtót, aztán majd a MOL-osok, meg a többiek mit tárgyalnak, az már egy üzleti kérdés, az nem a magyar kormány dolga”.

A miniszterelnök leszögezte, a brüsszeliek egy Brüsszel-párti kormányt akarnak Magyarországon. Nagyon sok gondot okoz Brüsszelben az, hogy Magyarországnak vannak nemzeti érdekei, és ezeket nem vagyunk hajlandóak alárendelni valamifajta brüsszeli bürokrácia érdekeinek - mondta.

Orbán Viktor úgy vélte, vannak Brüsszel szolgálatában álló erők, vannak, akik meggyőződésből, vannak, akik pénzért, vannak, akik megbízást teljesítenek, hogy úgy alakítsák át Magyarországot, ahogy a brüsszeliek szeretnék, tereljék vissza az országot a brüsszeli útra. „Mi pedig azt mondjuk, hogy nekünk van egy saját országunk, egy saját felfogásunk, egy saját életformánk, és mi aszerint akarjuk berendezni, mi egy magyar úton járunk” - fogalmazott, hozzátéve, ez a két lehetőség van.

A kormányfő a Tisza Pártnak az elmúlt napokban kiszivárgott gazdasági terveiről azt mondta, „az nem más, mint az elmúlt 10 évben Brüsszelben megírt és Magyarországgal szemben támasztott követelmények, amelyeknek én nem tettem eleget, és nem is fogok eleget tenni, ha a fejük tetejére állnak, akkor sem, mert az nem jó magyaroknak”.

Orbán Viktor példaként hozta fel, hogy ezen brüsszeli dokumentumokban, úgynevezett éves gazdasági ajánlásokban adóemelés, az egykulcsos adó megszüntetése, a többkulcsos adórendszer bevezetése, a vállalkozások adójának emelése és legalább az özvegyi nyugdíjak megadóztatása, a 13. havi nyugdíj eltörlése szerepel.

Orbán Viktor elmondta, soha nem volt még ilyen aktuális egy háborúellenes rendezvénysorozat, mert az európaiak háborúba akarnak menni. Tőlünk nyugatra a vezetők azt gondolják, hogy az oroszokat most le lehetne győzni Ukrajna területén, és ez előnyökkel járna. Először adtak pénzt, adtak fegyvert, és most már előkerült, hogy ha nagyon muszáj, akkor katonát is - figyelmeztetett.

Hozzátette: a háború üzlet is, a hadiiparhoz kapcsolódó üzleti körök egyre nagyobb befolyással rendelkeznek a politikára.

Másfelől annak beismerése, hogy ez a háború el lett rontva, és nem folytathatjuk tovább, alapvető földrengést okozna az európai politikában - hangsúlyozta. Megjegyezte ezt is, még nem tartanak ott, hogy rákényszerüljenek ennek a bevallására, de ez el fog jönni, éppen úgy, mint a migráció kérdésében.

Kiemelte ugyanis: „Brüsszelben egyedül vagyok, de Amerikával már ketten vagyunk”, ráadásul Európában is „fordul a szél”, így Magyarország ezt a vitát meg fogja nyerni.

Orbán Viktor azt mondta, a vállalkozásokat támogató programokból, mint a Baross-program és a Demján Sándor Program 50 milliárd forint érkezett és érkezik a vármegyébe, ebből 16 milliárd forint Nyíregyházára. Más pályázatokból, nagy cégek támogatására pedig 53 milliárd forintot fordítanak.

A nyíregyházi beruházások között a kormányfő felsorolta az ipari park 3 milliárd, a nyugati elkerülőút 13 milliárd, az állatpark 10,5 milliárd, a sportcentrum 7 milliárd forintos fejlesztését. További 4 milliárd forintot fordítanak autóbusz-vásárlásra és 6 milliárdot szabadidős beruházásokra. Ezt egészíti ki a környékben lévő kistelepülésekre érkező 5,1 milliárd forint fejlesztési forrás - közölte.