Megvédjük a magyar családokat a genderideológiától!

A képviselő az MCC brüsszeli tudásközpontjával együtt az Európai Unió genderideológiájával kapcsolatos konferenciát szervezett az Európai Parlamentben. Az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a konferencián két meghívott előadó - Ashley Frawley kanadai kutató és Kellie-Jay Keen brit nőjogi aktivista - ismerteti tapasztalatait arról, milyen társadalmi következményekkel jár a genderideológia az angolszász országokban.

"Ott lehet leginkább látni, milyen pusztító hatással van ez az ideológia a gyermekekre, a nőkre és a családokra" - mondta. A politikus közölte: az Európai Bizottság nemrég tette közzé a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó LMBTQ-stratégiáját, amely véleménye szerint számos olyan elemet tartalmaz, amely sérti a tagállamok szuverenitását, és beavatkozik a családpolitikai döntésekbe.

"A családpolitika egyértelműen nemzeti hatáskör, mégis azt látjuk, hogy Brüsszel - a szabad mozgás elvére hivatkozva - megpróbálja rákényszeríteni a tagállamokra a legliberálisabb szabályozásokat" - fogalmazott. Hozzátette: az Európai Bizottság és az Európai Bíróság olyan jogértelmezést próbál kialakítani, amely alapján, ha egy tagállamban elismerik az azonos nemű párok házasságát vagy a nemváltást, azt minden más tagországban is kötelező lenne elfogadni.

"Ez teljesen abszurd gondolat" - tette hozzá. A képviselő példaként említette a 2021-ben elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényt, amely ellen az Európai Bizottság pert indított az Európai Bíróságon, annak ellenére, hogy a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik, és a magyar emberek 2022-ben népszavazáson támogatták a törvényt.

László András szerint a brüsszeli intézmények a bíróságokon és a civil szervezeteken keresztül is igyekeznek befolyást gyakorolni. Az Európai Bizottság a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programon (CERV) keresztül "rekordösszegű" támogatást nyújtott LMBTQ-szervezeteknek, és már most előrevetíti, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban - várhatóan az "AGÓRA EU" névre keresztelt programban - még több pénzt különít el ezekre a célokra.

A képviselő szerint először is az Európai Parlament, aztán az Európai Bizottság gyakorolja a legnagyobb a nyomást a tagállamokra, hogy kiterjesszék az LMBTQ-jogokat, míg az Európai Tanács jóval visszafogottabb, mert ott mindenki tisztában van vele, hogy a családpolitika nemzeti hatáskör.

László András az Egyesült Államok példáját hozta fel, ahol - elmondása szerint - Donald Trump kormányzata az év eleje óta számos, a "woke" ideológiát támogató intézkedést vont vissza, többek között az egyetemeken és a fegyveres testületeknél. "Jó lenne, ha az Európai Unió is ezt az irányt követné, de sajnos ennek épp az ellenkezőjét látjuk" - fogalmazott.

A képviselő hangsúlyozta: a magyar gyermekvédelmi törvényhez a választók több mint 3,6 millió szavazattal adtak támogatást, ezért ebből a szuverenitási kérdésből nem szabad engedni. "Ahogy a migrációs nyomás ügyében is kiállunk, úgy ebben sem engedhetünk" - mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament novemberi plenáris ülésén napirendre kerülhet a Magyarországról szóló jogállamisági jelentés. Szerinte a dokumentum messze túlmutat a hetes cikkelyes eljáráson, és több nemzeti hatáskört - például a külpolitikát, az igazságszolgáltatást és a családpolitikát - is indokolatlanul bírálja.

"Magyarországot büntetni akarják, mert nem hajlandó beállni a brüsszeli háborúpárti, migrációpárti és genderideológiát támogató politikába" - fogalmazott. Mint mondta: A jelentéstevőket az sem foglalkoztatja, hogy ténybeli tévedéseket írnak le, és vitás pontokat emlegetnek föl, amelyekben a magyar kormány és az Európai Bizottság egyébként már megállapodott, le vannak zárva.

"Ezeket mind lesöpörték az asztalról. Nem érdekli az Európai Parlament jelentéstevőjét, a holland Tineke Stricket és a nagykoalíciónak a tagjait az, hogy mi a valóság, mik a tények. Az egész jelentés annyira távol áll a valóságtól, hogy javíthatatlan - fogalmazott. László András szerint a TISZA Világa applikációval kapcsolatos adatszivárgás rendkívül súlyos ügy, amely túlmutat a politikai vitákon.

Mint mondta, mintegy 200 ezer magyar állampolgár személyes adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe, ilyen mértékű adatkiszivárgásra pedig korábban nem volt példa. A képviselő emlékeztetett: a Tisza Párt eleinte tagadta az adatszivárgást, majd később maga jelentette be az esetet a hatóságoknál. Üdvözölte, hogy a kormány vizsgálatot rendelt el, és hangsúlyozta, hogy az állampolgárok érzékeny adatainak védelme - különösen a politikai preferenciákat érintő adatoké - nemzeti szuverenitási kérdés.

"Pontosan ki kell vizsgálni, mi történt, hogyan történhetett meg, és milyen következményekkel járjon azok számára, akik felelősek érte" - fogalmazott.