A Fidesz európai parlamenti delegációjának legfontosabb céljai között szerepel a következő plenáris szezonban az európai és magyar gazdaság erősítése, a békepolitika folytatása, a migráció elleni fellépés, az agrártámogatások szinten tartása és a brüsszeli elit nyomásgyakorlása elleni küzdelem – közölte Dömötör Csaba, fideszes EP-képviselő pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormánypárti politikus azt mondta: „a néppárti-baloldali elit” nem tarthatja vissza a Magyarországnak járó pénzeket, és nem csavarhatja le a neki nem tetsző hangokat sem a Facebookon, sem az Európai Parlamentben. Úgy vélte: a brüsszeli elit akarja továbbvinni a bukott amerikai demokrata adminisztrációhoz köthető politikát, és ezt a liberálisok, a szocialisták, és a „Magyar Péter-féle Európai Néppárt” koalíciós megállapodásba is öntötték, amiből egyértelműen látszik, hogy „nem a béke lángját keresik, hanem a háborús politika stafétabotját”.
A Fidesz EP-delegációja ezzel szemben azok hangja akar lenni, „akik békét akarnak a háborús zajban, akik erős, önálló európai gazdaságot szeretnének, akik megőriznék a vidék megtartó erejét, nem akarnak migrációt” és „akik nehéz időkben is megőriznék Európát a világ legjobb helyének, benne egy gyarapodó Magyarországgal.”
Dömötör Csaba közölte, a brüsszeli színtéren is ugyanazt akarják elérni, mint itthon: Magyarország biztonságban fenntartott gazdasági erősödését. Ehhez szerinte békepolitikát kell folytatni, el kell érni, hogy ne emelkedjenek az energiaárak. Hozzátette: fenn kell tartani a migráció elleni védelmet és szinten kell tartani az agrártámogatásokat.
Arról is beszélt: Magyarország esetében több százmilliárdos kiadást jelentene, ha megvalósulna az EP állásfoglalása, miszerint minden tagországnak a GDP 0,25 százalékát kellene költenie Ukrajna katonai támogatására.
Azt mondta, óriási terhet jelentenek a tartósan magasan lévő energiaárak, amelyek az Oroszországra kivetett szankciók miatt emelkedtek meg, és ezért van rekordméretű infláció is Európában. Eközben az Európai Bizottság továbbra is eltörölné a magyar családokat védő rezsicsökkentést, a Fidesz ezzel szemben alacsonyabb energiaárakat akar, mert így tartható fenn az európai gazdaság versenyképessége is – tette hozzá.
Dömötör Csaba bírálta a „brüsszeli elitmegállapodásban” szereplő migrációs paktumot is, hangsúlyozva, hogy Magyarországra már így is 200 millió eurós „gigabírságot” szabtak ki, mert nem változtatott a szigorú határvédelmen. A magdeburgi merényletet példaként hozva kijelentette: a Fidesz a brüsszeli fősodorral szemben úgy véli, hogy a migráció súlyos biztonsági kockázatot jelent, és nem akarja, hogy ilyen esetek Magyarországon is megtörténhessenek.
A Fidesz EP-képviselője arról is beszélt: nagy vitákra számít az agrárpénzek körül is, mert szerinte az Európai Bizottság csökkenteni akarja a területalapú támogatásokat arra hivatkozva, hogy ha Ukrajna EU-tag lesz, akkor a mostani rendszer nem fenntartható. Ez több százezer magyar gazdának jelentene jövedelemcsökkenést, ezért minden lehetséges módon meg kell akadályozni – jelentette ki.
Arra is kitért: a viták egyre nagyobbak ezekben a témákban, és a „liberális brüsszeli elit” érzi, hogy ezeknek a terveknek nincs társadalmi támogatottsága, azonban ők el akarják hallgattatni az ellenszegülő hangokat.
Szerinte ezért vonják meg Magyarországtól az uniós forrásokat, ezért tagadják meg a Patrióta frakciótól a neki járó bizottsági helyeket, és ezért erősítenék tovább azt a tényellenőri rendszert, amelyet a Facebook Amerikában már eltörölt, mert a politikai cenzúra eszköze volt.
Dömötör Csaba hangsúlyozta azt is: Magyar Péterék teljesen betagozódtak a „paktumelitbe”, ami meg is látszik a tetteiken és a viselkedésükön. Ukrajnás pólókban mászkálnak, leszavazzák a határvédelmet erősítő módosítókat, a rezsicsökkentés ellen beszélnek, és Magyar Péter a mostani agrártámogatási rendszer ellen kampányol: pár hónap elég volt ahhoz, hogy Manfred Weberék leghűségesebb tanítványai legyenek – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva Dömötör Csaba a Magyarország elleni jogállamisági eljárást a politikai nyomásgyakorlás eszközének nevezte. Szerinte Brüsszelben kettős mércét alkalmaznak egyes országokkal szemben és akkor használják ezeket az eszközöket, ha nekik nem tetsző kormányok kerülnek hatalomra.
