Bár várhatóan visszaáll Magyarország és az Egyesült Államok között a Trump első elnöksége alatti jó viszony, a nem állami szereplők részéről továbbra is számolni kell beavatkozási kísérletekkel a magyar belpolitikába – olvasható a Magyar Nemzeten.
Donald Trumpot a következetes kampány segítette hozzá a győzelemhez, a mélyállam lebontásához azonban kompromisszumokra lesz szüksége a régi-új elnöknek – hangzott el a Magyar Nemzet élő podcastadásában, amelyben Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója kérdéseire Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa és Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ operatív igazgatója válaszolt.
Bár számítottak rá, a szakértőket némiképp meglepte Trump győzelmének mértéke, a közvélemény-kutatások alapján jóval szorosabb versenyt vártak.
Az előzetes szavazások során a republikánusok sikeresen mozgósították támogatóikat, amely hozzájárult a választási eredmények gyors kihirdetéséhez. Az elemzők kiemelték, hogy Georgia állam választási rendszerének átalakítása lehetővé tette a gyorsabb eredményhirdetést.
Kamala Harris vereségét több tényező befolyásolta. Az elemzők szerint a demokraták hátrányos helyzetből indultak Biden alacsony népszerűségi mutatói miatt. Harris kampányának gyengeségei között említik, hogy nem tudta megfelelően eltávolítani magát a népszerűtlen Biden-adminisztrációtól, amelynek alelnökként része volt. A latinó és afroamerikai közösségek körében is jelentős támogatáscsökkenést tapasztaltak a demokraták.
Trump kampányának sikere részben annak köszönhető, hogy következetesen vitte végig a témáit, mint például a gazdaság helyreállítása és a határvédelem.
Ez a folyamatosság akkor sem tört meg, amikor a nyáron Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje A republikánusok képesek voltak szavazókat „elszívni” a demokratáktól, míg a demokraták nem tudtak hasonlóan hatékonyan reagálni. Az exit pollok szerint a választók számára a demokrácia és a gazdaság voltak a legfontosabb kérdések.
A republikánusok kivételes helyzetbe kerültek azzal, hogy az elnöki mandátum mellett a törvényhozás mindkét házában többségbe kerültek, és ez várhatóan csak a következő félidős választásig, 2026-ig áll fenn.
Mivel Trumpnak ez a második ciklusa, többször nem indulhat, így elnöksége során arra is törekednie kell, hogy hosszú távon is nyeregben maradjanak a republikánusok. Ehhez viszont kompromisszumokra lesz szükség a pártnak a Trumptól távolabb álló tagjaival, és ennek első jeleit már láthattuk is például abban, hogy végül legtovább kitartó ellenfele, Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet is beállt mögé.
Kompromisszumokra lesz továbbá szükség az úgynevezett mélyállam elleni fellépéshez is. Trump nagyarányú személycseréket tervez a fontos pozíciókban, de az biztos, hogy az establishment ellen fog állni a törekvéseinek.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban a szakértők lehűtötték a várakozásokat. Egyik napról a másikra nem lehet véget vetni a vérontásnak, túlságosan elmérgesedett a helyzet ahhoz, ahogy egyszerű megoldás szülessen. Emellett Trumpnak olyan megoldást kell találnia, amely nem löki Oroszországot Kína karjaiba.
Végül az amerikai elnökválasztás Magyarországra gyakorolt hatásával kapcsolatban rámutattak, hogy az a tény, hogy az európai vezetők közül Orbán Viktor van a legjobb kapcsolatban Donald Trumppal, felértékelheti a magyar miniszterelnök fontosságát az EU-ban. Emellett várhatóan visszaáll a két ország között a 2016 és 2020 között meglévő, jó viszony, bár az biztos, hogy az amerikai nem állami szereplők részéről továbbra is számítani kell beavatkozási kísérletekre.
