Ugyan már több mint egy évtizede kirobbant, ennek ellenére idén sem várható elsőfokú ítélet a Gyurcsány- és Demszky-korszak egyik legismertebb korrupciós ügyében, az Alstom-botrányban. A vádirat szerint összesen hárommilliárd forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A vádlottak padjára azonban csupán a vesztegetési pénzt kifizetők kerültek, azt azóta sem sikerült kideríteni, kik voltak azok a balliberális politikusok, akiknél a kenőpénzek landoltak – olvasható a Magyar Nemzetben megjelent cikkben.
Csak november 21-én folytatódik az MSZP–SZDSZ-kormányzathoz köthető egyik legsúlyosabb korrupciós ügy, az Alstom-botrány tárgyalása a bíróságon – erről tájékoztatta lapunkat a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya. Hozzátették azt is, hogy a határozathozatal várható időpontjával kapcsolatban továbbra sem tudnak felvilágosítást adni, így továbbra sem tudni, mikor lesz az ügyben elsőfokú ítélet. Annak ellenére, hogy a büntetőper lassan négy éve tart.
„Rendkívüli üzleti költség”
A metrókocsik beszerzéséről még 2006-ban született döntés. A megállapodás 264 millió euróról szólt, amelynek felét, mintegy harmincmilliárd forintot a főváros előlegként már akkor átutalta a francia cégnek. Az ügyletet már abban az időben is körüllengte a korrupciógyanú, de eljárás csak 2011-ben indult a rendőrségen, miután az Állami Számvevőszék átvilágította a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte.
A nyomozás végül 2016. szeptember 16-án került a politikusok ellen is eljáró Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. A KNYF 2019 április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a T. Géza, akivel szemben végül folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek. Az ügyészség szerint T. Géza volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában az is az szerepel, hogy
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2–M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
A vád szerint a cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására közel hárommilliárd forintnyi eurót fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek. A vádiratból ugyanakkor egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, rejtély maradt, így a balliberális politikai elit elkerülte a felelősségre vonást. A bírósági per 2019 októberében kezdődött, ám a nyilvánosság a valódi haszonélvezőkről azóta sem tudott meg többet.
Születésnapi ajándék
Az Alstom-vádlottak között egyébként megtalálhatjuk Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasát, T. Károlyt. Az egykori kormányfővel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a nyomozás adatai szerint érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy milyen ellenszolgáltatás fejében, azt azóta sem tudni, az azonban tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén.
A korrupciós ügynek vádlottja még W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója, illetve Shahbad Z. amerikai állampolgár, valamint az osztrák Kyrill L. is, aki a Hansen Consulting lobbicég képviseletében a vállalat számlái mögötti teljesítést akarta igazolni, és olyan e-mailt küldött az Alstomnak, amelyben több kormányzati szereplő mellett Kóka János önéletrajza is szerepelt.
Kényesebb kérdések és egy titokzatos szingapúri utazás
Törvénytelenségre utalnak azok az e-mailek is, amelyeket az Alstom vezetősége küldött T. Károlynak. Jean-Louis Quillet, az Alstom szerelvényekért felelős értékesítési csapatának a tagja 2004. február 4-én például arról írt Medgyessy bizalmasának, hogy ha Aba Botond elvinné a szakértőit a francia vállalat vezetőivel szervezett találkozóra, akkor nem tudnák megbeszélni a „kényesebb kérdéseket”.
Szintén figyelemre méltó, hogy 2005. április 7-én Jean-Louis Quillet az ajánlati felhívás pénzügyi feltételeinek ürügyén írt e-mailjében arra kéri T.-t: győzze meg Aba Botondot, hogy vegye figyelembe az álláspontjukat. Sokat sejtetően hozzátette: „a BKV-vezérnek érdekében áll, hogy az Alstom jól szerepeljen a pályázaton”. Megjegyzendő az is, hogy az Alstom lobbizásának szálai egészen a nagypolitika szintjéig nyúlhattak, hiszen például Quillet arról írt feletteseinek, hogy „ne felejtsék el Aba Botond mellett Puch Lászlót, az MSZP akkori pénztárnokát is meghívni egy titokzatos szingapúri útra…”
