Emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában.
A tárcavezető kifejtette: már több mint egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és ennek a több mint egy évnek a krónikája lesújtó. Több százezer ember halt meg, több millió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön az otthonából, több százezer családot szakítottak szét, sok ezer embert soroztak be erőszakkal, országrészeket romboltak le – sorolta.
Úgy folytatta,
„az európai gazdaság mindeközben vergődik”.
Ez ugyan földrajzilag egy regionális háború, de a hatásai világszintűek, és „a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk”, hogy világháborúvá váljon – vélekedett. Szijjártó Péter közölte: Európa és a transzatlanti térség „háborús pszichózisban van”, Brüsszelben vannak, akik versenyként fogják fel, hogy az Egyesült Államok vagy Európa ad-e több fegyvert Ukrajnának. Azzal, hogy ez a háború Európában zajlik, az összes negatív hatása közvetlenül és azonnal jelentkezik Európában – tette hozzá.
Hangsúlyozta:
„mi itt a szomszédságban” tisztában vagyunk a háború minden veszélyével és veszteségével, ebben a háborúban magyar emberek is meghaltak, ugyanis a kárpátaljai magyar közösség tagjait is rendszeresen sorozzák be az ukrán hadseregbe.
„Amikor minket nyugati barátaink megpróbálnak kioktatni arról, hogy nem vagyunk elég elkötelezettek vagy nem segítünk eleget Ukrajnának”, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy ők vajon hány emberéletet veszítettek el eddig – mondta. Hozzáfűzte: „Minket senki ne oktasson ki támogatásból vagy elkötelezettségből!”
A tárcavezető kiemelte: Magyarország nem felelős a szomszédságban kitört háborúért, „ez nem a mi háborúnk”. Mégis Magyarország és a magyar emberek túl nagy árat fizetnek a háborúért és „senki nem várhatja el, hogy még ennél is nagyobb árat fizessünk” – jelentette ki.
Közölte: „mi itt a szomszédból (...) világosan látjuk”, hogy ez a háború csak szenvedést hoz, ennek a háborúnak nem lehetnek győztesei, csak vesztesei vannak. Minél tovább tart ez a háború, annál több ember fog meghalni, annál nagyobb pusztítást fog okozni – fogalmazott.
Úgy vélte, a nemzetközi közösség feladata az emberéletek mentése lenne, de emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni.
Kitért rá: „a szankciók jobban fájnak nekünk, európaiaknak”, mint Oroszországnak. Logikusan az ember azt gondolná, hogyha valamit kipróbáltak kilencszer, és kilencszer vallottak kudarcot, „akkor tizedszer nem futunk neki” – mondta. Hozzátette: de „a brüsszeli logika mást diktál”, kilenc sikertelen kísérlet után újabb szankciós csomag elfogadására került sor.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy
a globális többség a béke pártján áll, és Magyarország ennek a globális békepárti többségnek a része.
A békéhez béketárgyalások kellenek, ehhez pedig nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat – magyarázta.
Megjegyezte: elkerülhetetlen, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között közvetlen egyeztetések, érdemi tárgyalások legyenek, közvetlen amerikai–orosz tárgyalások nélkül tartós rendezést nehéz elképzelni.
A miniszter kitért rá: miközben Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtják végre, hogy minden ukrán menekültnek segíteni tudjanak, addig újabb és újabb jogfosztások és provokációk érik a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget. Miközben 1247 magyar iskolába és óvodába fogadtak már be Ukrajnából menekült gyerekeket, addig szeptembertől Ukrajnában bezárásra ítélik a magyar kisebbségi iskolákat, elveszik az anyanyelven történő érettségizés és egyetemi felvételi lehetőségét, az egyetemektől elveszik az oktatás nyelve megválasztásának lehetőségét – mondta.
Közölte: Magyarország kiáll a kárpátaljai magyar közösség mellett és minden nemzetközi fórumot felhasznál annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a kárpátaljai magyaroknak.
Felszólalása végén Szijjártó Péter arra kérte a képviselőket, hogy váljanak a globális békepárti többség részévé, és fogadják el azt a békepárti határozatot, amelyet a kormánypárti frakciók nyújtottak be az Országgyűlésnek.
DK úgy reagált Szijjártó Péter beszédére, miszerint a kormány elárulja a magyar érdeket.
Szabó Tímea (Párbeszéd) a felszólalásában kommunistázni kezdett. Kijelentette: a külügyminiszter szerinte „álbékebeszédet” tartott, az ötvenes években Rákosi elvtárs mondott hasonló beszédeket.
Simicskó István (KDNP) az ellenzéki felszólalásokra reagálva azt mondta: minden béke valamilyen kompromisszummal születik, de igazságos békét nem nagyon láttak még.
„Kompromisszumokkal telit igen, vagy pedig egy totális háború végén egy erőszakkal kikényszerített békediktátumot”
- tette hozzá.
Hasznosnak és helyesnek nevezte, hogy a kormány humanitárius segítséget nyújt a háború elől menekülőknek.
Arra kérte kormányt, hogy mindent tegyen meg a kárpátaljai magyarok biztonsága érdekében.
Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajnából - egy egykor 50 millió lakosú országból - a háború óta közel 18 millióan menekültek el, ebből 6 millióan Oroszország területére. Arra hívta fel a figyelmet: bár egyesek arról beszélnek, hogy „ruszkik haza”, ez egy sokkal bonyolultabb térség és sokkal bonyolultabb viszony, egy testvérháború.
A KDNP arra bátorítja a kormányt, és arra kéri a parlamentet is, hogy mindenki a maga területén tegyen a béke érdekében
- hangoztatta.
Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezetője azt mondta: a magyar Országgyűlés határozata kizárólag a magyar álláspontot tükrözi, a baloldali képviselők viszont teljesen más szemszögből nézik a háború kérdését.
A magyar Országgyűlés a magyar álláspontot kell, hogy képviselje, nem fogadhatja el az ENSZ határozatát - hangsúlyozta. Arra szólította fel a baloldali frakciókat: ne akarjanak olyan „nemzetközi dimenziókat behozni” a magyar parlamentbe, amelyek „teljesen kinullázzák” a magyar álláspontot.
Rámutatott:
Magyarországon kívül senki nem foglalkozik a kárpátaljai magyarokkal, sem az ENSZ, sem az EU.
Felidézte: a baloldali képviselők voltak azok, akik fegyvereket és katonákat is küldtek volna egy évvel ezelőtt a háborúba, és a gazdasági szankciókat is lelkesen támogatták.
Magyarország a béke pártján áll, kiáll a kárpátaljai magyarokrét és nem szállít fegyvereket a ukrajnai háborúba
- szögezte le viszonválaszában Szijjártó Péter.
Örömtelinek nevezte, hogy néhány ellenzéki párt támogatja a kormányt abban, hogy fellép a kárpátaljai magyarok érdekében.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a kormány és a kormánypártok számtalanszor elítélték már a háborút. A miniszter a Ház előtt lévő határozatból is idézett, amellyel ismételten elítélik az orosz katonai agressziót és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre.
Azt kérdezte az ellenzéki pártoktól: miért nem tudnak egyszer nemzeti alapon tekinteni valamire? Miért fontos az, hogy egy magyar álláspontról mit gondolnak az oroszok, az amerikaiak, az ukránok vagy bárki más?
- sorolta kérdéseit.
Ha a kormány ezt nézte volna a döntései során, akkor Magyarország átengedte volna a fegyvereket és maga is fegyvert szállítana Ukrajnába - mondta. A magyar embereket azonban világosan megkérdezték erről a választások előtt, a választók pedig döntöttek - mondta.
