A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció üzenete egyértelmű: kevesebb drága szankciót és több beleszólást az embereknek – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Dömötör Csaba az interjúban a Reuters napokban közzétett hírére utalva hozzátette, hogy Brüsszelben már a nukleáris energiára kiterjedő, tizedik szankciós csomagra is javaslatot akarnak tenni, ami „csontig hatoló következményekkel járna” a nukleáris energiát nagy arányban használó országokban, így Magyarországon.
Közölte: a konzultáció eredménye szerint a válaszolók 97 százaléka hallani sem akar nukleáris energiára, gázra vonatkozó szankciókról, de az olajszankcióknak sincsen támogatottságuk.
Azt mondta, a szankciók ellenére nem lett vége a háborúnak, „az európai gazdasági kárhalmok viszont egyre nagyobbak”. A konzultáció eredményétől azt várják, hogy Brüsszelben is meghallják, és végre lesz irányváltás – fogalmazott.
Beszélt arról, hogy Európa egészében romlanak a gazdasági kilátások, világszerte az európai gazdasági térségben a legnagyobb a lassulás. Az OECD számításai szerint az Egyesült Királyságban, Csehországban és Németországban is csökkenhet a gazdaság teljesítménye.
Kifejtette, az európai uniós gazdasági növekedés egésze is alig lehet valamivel nulla felett, amiért a fő felelős az energiahelyzet, mögötte a szankciókkal. A tagországok energiaszámlája megugrott, ellátási bizonytalanság van, az Európai Bizottság elnöke is azzal számol, hogy harmincmilliárd köbméteres gázhiány lehet 2023-ban Európában.
„Ahogy egyre nyilvánvalóbbak a tévutas politika következményei, annál inkább lesz óriási igény az állampolgárok részéről az irányváltásra” – jegyezte meg.
A szankciós felár miatt 7-ről 17 milliárd euróra nő Magyarország energiaszámlája, csak a rezsitámogatással idén 2600 milliárd forintot kell a kormánynak elkülönítenie – tette hozzá.
Minden nehézség ellenére bővülnek a családtámogatások, megállapodás született a minimálbérről, és a nyugdíjak is emelkednek, ami érvényes a februárban érkező 13. havi nyugdíjra is – mondta.
Kitért arra, hogy ha az infláció nagyobb lenne a nyugdíjak növekedésénél, idős honfitársaink nyugdíj-kiegészítéssel is számolhatnak. Ismertette: januárban folytatódik az orvosi béremelési program, júliusban az ápolók fizetése nő, és a pedagógusok is számolhatnak tízszázalékos emeléssel. Szavai szerint ha az uniós pénzek megjönnek, akkor idén 21 százalékos, ha a következő két évben összesen 75 százalékos emelkedés lehet.
Hangsúlyozta: eredménynek tartja, hogy a 2022-ben az infláció ellenére is több mint négy százalékkal nőttek a reálbérek. Az inflációt az év végére tíz százalék alá kell szorítani – fűzte hozzá.
A felsőoktatást érintő uniós forrásmegvonásra vonatkozó felvétésre az államtitkár leszögezte: a magyar fejlesztési programokról, uniós források felhasználásáról megállapodás született, „papírunk van arról, hogy ezek a programok jók”. Azokat a kéréseket, amelyeket az Európai Bizottság megfogalmazott, a kormány elfogadta, az Országgyűlés ősszel 17 módosítást fogadott el. Most újabb feltételekkel állnak elő úgy, hogy az oktatás szabályozásában az EU-nak nincs is jogköre.
A magyar diákok számára idén és a jövőben is elérhető lesz az Erasmus program, ha a brüsszeli tárgyalások nem vezetnek eredményre, a kormány biztosítja a szükséges összeget, a magyar diákokat nem érheti hátrány – mondta.
Önmagában is sokatmondó, hogy már a tizedik szankciós csomag formálódik – mutatott rá vasárnapi Facebook-posztjában is Dömötör Csaba.
„Itt az ideje megállni és feltenni a kérdést, hogy az első kilenc milyen hatásokkal járt. Kinek ártott többet? Oroszországnak vagy nekünk?” – sorolta kérdéseit a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, aki szerint a nemzeti konzultációban kapott válaszok aránya egyértelműen tükrözi az igényt, miszerint kevesebb drága szankcióra van szükség és arra, hogy az emberek több beleszólási jogot kaphassanak.
