Hiába szeretnék a balliberális erők, hogy az országgyűlési választásokkal egy időben sor kerüljön az általuk kezdeményezett népszavazásra, a jogi-eljárásrendi korlátok, valamint a referendumot övező érdektelenség miatt erre nem fog sor kerülni.
Nagyon belobbant az ellenzék népszavazási kezdeményezése – nyilatkozta az ATV Egyenes beszéd című műsorában csütörtökön Karácsony Gergely.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy a parlamenti választással egy időben kiírják az ellenzék kérdéseiben is a referendumot a városvezető úgy reagált, ha a Fidesz bátor, akkor április 3-án lehet népszavazás, de ha a Fidesz retteg ettől, akkor el tudja érni, hogy ne tarthassák meg akkor a referendumot.
Meglesz a közjogi esélye, hogy ezekről a kérdésekről is lehessen népszavazást tartani április 3-án - nyilatkozta a politikailag teljesen földbeállt főpolgármester, természetesen szokásához híven helytelenül.
Nem a kormányon múlik
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központja igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy
a Gyurcsány vezette baloldal által kezdeményezett két kérdésben népszavazásra csak hosszú hónapok múlva tudna sor kerülni.
Hozzátette: „Már ha egyáltalán sikerül összegyűjteni az aláírásokat. Bár saját szimpatizánsaikat, a választópolgárokat azzal hitegetik, hogy »na most ezzel ma is megdöntjük az Orbán-kormányt«, az évtizedek óta lényegében változatlan jogi eljárásrend miatt már a kérdések tavaly nyári benyújtásakor is teljesen világos volt, hogy elegendő aláírás esetén azokról már csak a következő Országgyűlés tud dönteni” – hívta fel a figyelmet Szánthó.
Kiemelte: „Erre a referendumra leghamarabb nyáron, de inkább ősszel vagy legkésőbb jövő tavasszal kerülhetne sor. Gondoljunk csak bele, hogy a korábbi szociális népszavazást a Fidesz 2006 októberében kezdeményezte, a szavazás maga azonban csak 2008 márciusában volt! A baloldalnak mindenekelőtt össze kell gyűjtenie minimum 200 ezer aláírást, erre 120 napjuk van, a saját, időközben sokszor korrigált céldátumuk január közepe. Ezt követően a választási szerveknek ellenőrizniük kell az aláírásokat, hogy azok valódiak, érvényesek-e. Erre 60 nap áll rendelkezésre, de 30 napot minimum igénybe szokott venni” – emlékeztetett a szakértő.
Megjegyezte: Az NVB ezen döntése ellen jogorvoslattal lehet élni, ami az eddigi összes hasonló magyarországi népszavazási kezdeményezésnél meg is szokott történni. A bíróság nagyon rövid időn belül dönt általában ilyen ügyekben, és ha zöld lámpát kap a kezdeményezés, arról az NVB tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, de ekkor már nagy valószínűséggel március közepét fogunk írni, az is lehet, hogy májust.
„A parlamentnek ilyenkor pár napon belül el kell rendelnie a népszavazást, már ha ülésezik, de a választási kampány miatt ilyenkor nem szokott, ezért rendkívüli ülést kellene összehívni, vagy adott esetben már az új Országgyűlés hozza meg a döntést. Ha ez megszületik, akkor még azt is meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon és támogató állásfoglalás esetén csak azt követően, leghamarabb áprilisban, de inkább június-júliusban tudja kitűzni a népszavazás időpontját a köztársasági elnök és ezen időpont a kitűzéstől számított 70-90 nap között lehet” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Mint ahogy arra Szánthó kitért, a folyamat valóban bonyolult és hosszadalmas, de a vonatkozó jogszabályok hosszú évek óta hatályban vannak, ahogy a kapcsolódó joggyakorlat is több évtizedes. „A baloldal tehát vagy nem ismeri a szabályokat, vagy nem veszi azokat komolyan, megtévesztve és alaptalanul hitegetve ezzel a választópolgárokat – rögzítette az Alapjogokért Központ vezetője.
Még 30 ezer aláírásra van szüksége a baloldalnak
170 ezer aláírásnál tartunk országosan, napokon belül össze fog jönni a szükséges aláírások száma – jelentette be az ellenzék közös sajtótájékoztatóján Orosz Anna péntek délelőtt.
Ez a szám akkor tűnik még nehezebben elérhetőnek, ha hozzáadjuk az esetleges érvénytelen aláírások és azok teljes gyűjtőívének törlését is.
A baloldal mindezt csak jövő hétre várja, ennek fényében még irreálisabb azt gondolniuk, hogy a kormány akadályozza őket.
