Három éve indult az 1856-ban felszentelt esztergomi bazilika felújítása. Eddig a bazilika bejárati oszlopcsarnoka az egyetlen helyszín, amely már megújult. A restaurálás során a kövezetet teljesen felújították, lecserélték az oszlopcsarnok tetőzetét, ami vörösrézborítást kapott, akárcsak a templom kupolája.
Az altemplom megújulása is folyamatban van. Ha sikerül teljesen kiszárítani, akár az is elképzelhető, hogy a bazilika kőtára kap majd helyet a most még nem látogatható termeiben. A templom előtti téren a Magyarok Nagyasszonya-szobor ugyancsak megszépült.
*
Tavaly kezdődött egy látványos szakasza a bazilika rekonstrukciójának, ami sokak figyelmét magára vonta, hiszen az épület kupolája kilométerekről látható. A munkálatok során az épületnek ez a része teljes külső és belső felújításon esik át, a munkafázis a tervek szerint 2023 novemberére ér véget.
A kupola belső állványzata igazi unikum. Az egyház a hároméves munkaszakasz során nem szívesen engedélyezett volna olyan megoldást, amelynek során a kivitelező a talajról állványozza be a kupolát. Ezzel a technikával ugyanis három évre megszűnt volna a liturgikus élet a templomban.
A kivitelező ezért egy sajátos technikai megoldásra vállalkozott: megépített a talajszinten egy négyzetalapú, teherhordó acélvázat, amit felcsörlőzött a kupola párkányzatáig, nagyjából negyven méter magasba, majd a négy tamburablakon keresztül rögzítették, kitalpalva a tetőzetre. Az így létrejött plató felett állványozták be a kupolát belülről, a hívek feje fölött száztonnányi vas és alumínium „lebeg”. A technológiát csupán tavaly nyáron engedélyeztették, addig idehaza nem alkalmazták.
A kupola utolsó szintjét már nem lehetett az állványról elérni, ezért az úgynevezett opeionon (a belső tér megvilágítására és szellőztetésére szolgáló kör alakú nyílás a kupolán) át ernyőszerűen beeresztettek egy plusz állványzatot. A két állványzat között létrával lehet közlekedni.
Az állványon van egy teherlift, továbbá számos korlátozás, mert a felépítmény elérte a maximális tömegét, ezért egy időben csak meghatározott számú ember tartózkodhat a magasban.
*
Idén nyáron megindult a stukkók restaurálása. Kiderült: a stukkók alatt megmaradt a templom eredeti festése, a stukkókat ugyanis csak az 1880-as években készítették. Az égboltot mintázó freskót később sem láthatják a hívek, tudniillik a stukkók nagy értéket képviselnek, ezért természetesen megőrzik az utókornak. A hívők azonban képet kaphatnak róla, milyen lehetett a kupola freskója, ha letekintenek a lábuk elé: a kupola alatti márványintarzia ugyanis az eredeti belső festés tükörképe.
*
A kupola külső héja is igaz kihívást jelentett a szakembereknek. Az építmény a maga korában technológiai innovációnak számított, több okból is. A bazilika építését megkezdő Packh János irányításával a kupola kőalapzata már megépült, amikor a tervező rablógyilkosság áldozata lett. Ezért Hild Józsefre várt a feladat, hogy befejezze az építkezést. Az építész az eredeti tervekhez képest megnövelte a kupola magasságát, a reneszánsz és más jelentős európai minták, mint például a londoni Szent Pál-katedrális alapján.
Hogy a kupola tömege ne növekedjen, acélszerkezetre helyezte a külső rézborítást. Vagyis az esztergomi egy „kísérleti” kupola, egyben iparművészeti műemlék. A vasszerkezet a Felvidéken készült, ám mielőtt az esztergomi bazilikára került volna, előbb Bécsben, a birodalom központjában „elpróbálták” talajszinten, működőképes-e. Amikor beigazolódott, hogy bírja majd a terhelést, a szerkezetet elemenként úsztatták le a Dunán Esztergomig.
A dupla bordázatú acélhálót felül egy abroncs fogja össze, így jött létre az a plató, amin a templomkereszt ül (ellentétben a többi templommal, ahol a kereszt az úgynevezett császárfára kerül).
A felújítás során a teherbírást növelve plusz acélhálót kap a kupola, amire azért van szükség, mert a kupolát és a mellette található tetőrészeket fedő, 0,8 mm vastag réz súlya eléri a negyven tonnát.
*
Jelenleg a kereszt felújítása tart látványos szakaszánál. Ennek során kibontották a fedőlemezeket, amelyekben megtalálták az időkapszulát. A két egymásba tolt rézhenger belseje egy üvegcilindert rejtett, ami tartalmazott egy okiratot Kopácsi József prímástól a templom építéséről, valamint az esztergomi főegyházmegye névtárát 1845-ből. „A történelem belehelyezett egy harmadik tárgyat is: a második világháborúban egy bombatalálat során repesz ütötte át az időkapszulát. Ettől széttört az üveghenger, és sérült az okirat is” – emlékszik vissza Török Csaba címzetes prépost, főiskolai tanár, plébániai kormányzó az időkapszula felnyitására.
Azóta már elkészült a kereszt új vörösréz burkolata, elhelyezték benne a új időkapszulát, hamarosan kezdődhet 106 méteres magasságban a kereszt aranyozása. Az új időkapszulába bekerült a régi okirat pontos mása, Erdő Péter bíboros emlékirata a felújításról, az eucharisztikus világkongresszus három emlékérméje, valamint a járványhelyzetre utalásként egy maszk.
*
A felújítás bizonyos szakaszai egy olasz cég felügyeletével, magyar szakemberek bevonásával zajlanak, a templom ugyanis olyan kihívások elé állítja a restaurátorokat, amelyekre Magyarországon korábban nem volt példa. Ilyen kihívást jelent a főoltárkép restaurálása is.
A festmény a második világháborúban többször megsérült, a mai napig találhatók rajta szakadások, repesz ütötte lyukak. De nem csak ez a „gond” vele: a Mária mennybemenetelét ábrázoló festményt Michelangelo Grigoletti és Napoleone Nani egy vég vászonra készítette, vagyis a 13,5 × 6,5 méternyi vászon egy speciális szövőszéken, kifejezetten ide készült. Hogy ez miért jelent problémát? A festmény nincs ugyan megereszkedve, egyenesen áll, ám éppen ez az oka annak, hogy senki nem mert eddig hozzányúlni. Bármilyen megoldás is merült fel korábban, fennállt a veszélye, hogy a szakemberek csak rontanak a jelenlegi helyzeten. A festmény restaurálásának módjáról hamarosan döntenek.
*
Ha minden rendben halad, januárban indul az orgona bontása. Annak idején gyorsan, szigorú határidőre építette az osztrák Mooser cég, ezért több technikai hiba csúszott a kivitelezésébe. Részben emiatt az idők során többször átépítették. Az első világháborúban a magas óntartalmú sípokat kiemelték, majd a második világháború után végképp működésképtelenné vált a hangszer. 1975-ben egy teljesen új koncepció mentén kezdték meg a felújítását.
Az orgona magját, ha úgy tetszik örökségét 21 eredeti sípsor képzi. Ezek köré építettek egy speciális hangzású nagy orgonát, ami jelenleg nagyjából hatvanszázalékos készültségi fokon áll. Mivel már 45 éve épült, a generálfelújítás mindenképpen esedékes.
Az orgona rekonstrukciója lehetőséget ad arra, hogy a nagy orgonát teljesen lebontsák, restaurálják a sípállományát, különös tekintettel az eredeti sípokra. Ezután az alapoktól, a 21. századi technikai követelményeknek megfelelően épülhet újra a teljes hangszer. Legkésőbb 2025-re olyan orgona áll majd a bazilikában, ami méretét tekintve az ország legjelentősebb ilyen jellegű hangszere lesz, de a sajátos tér és akusztika miatt (11-12 másodperc közötti visszhanggal, 16 megkülönböztethető hangvisszaverődéssel számolnak) nemzetközi szinten is egyedinek számít majd.
*
Jövőre kezdik meg a két harangtorony tatarozását. Építészeti szempontból az északi torony felújítása állítja nagyobb kihívás elé a kivitelezőt, ugyanis az éghajlati viszonyoknak jobban kitett épületrész sokkal rosszabb állapotban van. Ez a torony elszeparált az összes turisztikai útvonaltól, és az egyház saját céljaira hasznosítja majd.
A tornyot a templomtesttel összekötő ívben található két emelet, nagy belmagassággal, ott lesz majd a bazilika működtetési központja. Ezzel a változtatással viszont a kincstárnak felszabadul plusz egy terem, illetve a déli torony turisztikai terei is fejleszthetők lesznek, három új terem válik hozzáférhetővé. Az egyikben a tervek szerint Mindszenty bíborosnak alakítanak ki emlékhelyet.
Mindezeken túl a szentély- és az oldaltetők felújítása is megindul 2022. augusztus 20-a után. Az utoljára kezdődő beruházás során az északi, a nyugati és a déli oldalfalak felújítása történik meg.
