Magyarországon kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, és az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet – hangsúlyozta a parlamentben Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka. Az állatvédelmi törvényjavaslatot az ellenzék is támogatja.
Megkezdődött az állatvédelmi törvényjavaslat vitája. Ovádi Péter, a nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos expozéjában kiemelte: a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, Európában az egyik legszigorúbb szabályozás lesz.
A jelenlegi büntető törvénykönyvhöz képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit, szigorúbb fellépést tesz lehetővé a mérgezőkkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. Az elkobzott állatok védelme érdekében egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni.
Büntethetővé válik a természetkárosítás előkészítése is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes – magyarázta Ovádi. Közölte: a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést. Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők. Szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben is, akiket egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány mindig megkérdezi az emberek véleményét a fontos döntéseknél, és figyelembe is veszi azokat. Egyetértési pontokat kerestek és találtak ebben az ügyben is, csaknem 263 ezren mondták el véleményüket a témában meghirdetett konzultáció során.
A válaszokból kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására, illetve arra, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni, a hatóságoktól pedig szigorúbb fellépést várnak az emberek, továbbá országos ivartalanítási programra is szükség van – sorolta a fideszes képviselő. Kitért arra, hogy Magyarországon mintegy kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, és az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet.
A törvényjavaslatot az ellenzék is támogatja, bár megkésettnek tartják. Kálló Gergely (Jobbik) arról beszélt, sem szilveszterkor, sem máskor pirotechnikai eszközöknek a kertekben, utcákon nincs helyük, ezeket betiltanák. Kunhalmi Ágnes (MSZP) felvetette az állatok jogalannyá minősítését, mondván, „az állatok érző lények”.
Arató Gergely (DK) azt mondta, jó, hogy a parlament előtt van a törvényjavaslat, de „fog nélkül a törvény erőtlen”. Részben erre reagálva Ovádi Péter óva intett attól, hogy hatósági feladatokkal vértezzék fel az ebrendészetet, szerinte először az ott dolgozó szakemberek képzését kell megszervezni.
Tapasztalatok alapján korszerűsödő büntetőjog
A büntetőjogi tárgyú törvényjavaslat célja az, hogy az elmúlt évek tapasztalatainak felhasználásával a jogalkalmazás könnyebb legyen – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára expozéjában. Közölte: a javaslatcsomag kitér a párhuzamosan folytatott eljárásokra, az illetékfizetés szabályaira, az idegenrendészeti hatóság jogkörére, a bűnügyi vagyont érintő felszámolásra, a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra, a büntetőeljárásra, a bűnügyi nyilvántartási rendszerre, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyre.
Völner megjegyezte: a koronavírusjárványra a büntetés-végrehajtásnak reagálnia kellett, és a tapasztalatok szerint vannak olyan rendelkezések, amelyeket érdemes lehet megtartani, mint például a telekommunikációs eszközök használata.
