Gyulán mindössze harmincezren laknak, az elmúlt tíz évben mégis sikerült megújítani az Almásy-kastélyt és számos közteret, valamint fejleszteni a gyógyfürdőt. Eközben a városvezetésnek arra is maradt ereje, hogy megmentse a település büszkeségét, a ma Gyulahús Kft. néven működő vállalatot. Görgényi Ernő polgármesterrel (Fidesz–KDNP) beszélgettünk.
– Egy olyan, viszonylag kis város, mint Gyula, hogyan tud ennyi fejlesztést megvalósítani?
– Előre készítünk terveket, koncepciókat, hogy ne akkor kelljen kapkodnunk, amikor megjelenik egy pályázat, így amikor lehetőség nyílik rá, a kiérlelt ötleteinkkel indulunk a pályázatokon. A Településfejlesztési operatív programban Gyula 2016 óta huszonöt alkalommal nyert forrást, összesen mintegy négymilliárd forint értékben. Ehhez biztosítottunk önerőt is, amikor szükség volt rá. Emellett nyertünk a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program és Emberierőforrás-fejlesztési operatív program rendszerében is.
– Milyen prioritások mentén rangsorolták a fejlesztéseket?
– Egyértelmű gazdasági programunk van, amely megjelöli a fontos, fejlesztendő területeket. Ezek közé tartoznak a gazdasági és turisztikai, a köznevelési intézményekre, a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó, valamint a zöldfejlesztések. A pályázati kiírások között ezeknek megfelelően keressük a lehetőségeket.
– Milyen évet zárt a turizmus a városban?
– A koronavírus-járvány megmutatta, milyen gondokat okozhat, ha egy településen egyetlen ágazat dominál. A szektor sok munkahelyet biztosít a városban, így a járvány nálunk is okozott problémát. A vírus miatt egy időre bezártak a szállás- és vendéglátóhelyek, és a Várfürdőt is le kellett állítanunk. Ennek megfelelően természetesen a munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése volt a legfontosabb feladatunk. A beruházásainkat a meglévő értékeinkre alapozzuk, emellett stratégiai célkitűzésünk, hogy más gazdasági ágazatokat is fejlesszünk, illetve segítsünk újakat is meghonosítani a városban. Jól működő gazdasági ágazataink az élelmiszer- és a bútoripar, de új korszakot nyit a városban felépülő Airbus helikopteralkatrész-gyár, amivel a világgazdaság térképére is felkerülhet Gyula. A gyárban létrejövő új munkahelyek komoly tudást igényelnek majd a munkavállalóktól, nem összeszerelő üzem épül, hanem olyan gyártóbázis, ahol komoly precíziós technológiákat alkalmaznak. Ezek a munkakörök jövedelemben is vonzó ajánlatot jelentenek, ami hozzájárul a város népességmegtartó képességének növekedéséhez. Ráadásul többlet-adóbevétellel is jár, így kiegyensúlyozottabb lehet a gazdálkodásunk.
– Milyen érvekkel tudták meggyőzni a világcéget, hogy Gyula mellett döntsön?
– A kormányhivatallal való szoros együttműködésben feltérképeztük a megyei és a Gyula környéki munkaerőpiaci helyzetet. Kiderült, hogy biztosítani tudjuk a szakképzett munkaerőt. Ezzel sikeresen érveltünk az Airbusnál. Emellett azt láttam a cég képviselőin, hogy a város élhetősége és értékei is sokat nyomtak a latban. Nem mindegy a hozzánk érkező menedzsereknek és családjuknak, milyen környezetben kell élniük. Márpedig Gyula egy igazi zöld város, évszázados parkokkal tagolt település. A városban és a régióban kiemelt kulturális lehetőségek állnak rendelkezésre.
– Találni még Magyarországon szép számmal olyan települést, amely hasonlóan kedvező adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor autópályán – jelenleg – könnyebben megközelíthető.
– Az M44-es gyorsforgalmi út Békés megyében is épül, vélhetően ez is szerepet játszott a cég döntésében.
– Adókedvezményre számíthat az Airbus?
– Mi csupán építményadó-kedvezményt tudtunk a cég számára biztosítani, ami inkább gesztusértékű. Reméljük, a cég jelenléte további befektetőket vonz a városba. Ha egy ilyen világszínvonalú technológia, illetve a gazdaság egy jelentős szereplője valahol megjelenik, általában más beszállítók, partnerek is érkeznek.
– Milyen a város viszonya a régóta itt működő vagy a közelmúltban ide települt cégekkel?
– Igyekszünk a vállalkozásokkal nagyon szoros kapcsolatot kialakítani, együtt dolgozni, tettekkel is bizonyítani, hogy partnerként számíthatnak az önkormányzatra a működésükkel vagy fejlesztési terveikkel kapcsolatban. Ha a fejlesztéseikhez valamilyen törvényi szabályozásra volna szükségük, tudunk segíteni. Hatósági eljárásban a törvényességi keretek között abszolút partnerként tekintünk rájuk.
– Gyula volt a megye székhelye 1950-ig, amikor a kommunista rendszer Békéscsabát jelölte ki a megye központjának. Van még feszültség a két város között a történelmi sérelmek miatt?
– Nem, 2010 óta kifejezetten jó a viszonyunk.
– Addig riválisok voltak?
– A két város kapcsolata speciális, megyei társközponti viszony áll fenn közöttünk, ugyanis a szocializmus évtizedeiben sem tudták átvinni Békéscsabára azokat a nagyon fontos intézményeket, amelyek Gyulának egy vidéki kisvárosnál sokkal jelentősebb szerepet biztosítanak. Gyulán maradt a megyei törvényszék, a megyei főügyészség, a megyei kórház, a levéltár és a regionális vízügyi igazgatóság. Emiatt több évtizeden át feszültség volt a két város között, ám mára a rivalizálás – legalábbis a politikai vezetés szintjén – megszűnt. Persze ennek az is az oka, hogy a jelenlegi államberendezkedésben jellemzően nem Békéscsabán döntenek gyulai kérdésekben, hanem Budapesten. Mind a kettőnknek a fővárosba kell utazni, ha szeretnénk valamit elérni.
– Ma már tudnak együtt dolgozni?
– Az az uralkodó nézet, hogy próbáljunk együtt elérni valamit, közösen többre jutunk, mint egymás ellenében.
– A Modern Városok Programban azonban nem Gyula, hanem Békéscsaba szerepel. Részesül-e Gyula a szomszéd várban megvalósuló programelemek hasznából?
– Az M44-es út megépülésének az egész megye kifejezetten a haszonélvezője. A legutóbbi információim szerint a Békéscsaba–Kondoros közötti szakaszt még idén átadják, míg 2022-ig Tiszakécskéig bővül a pálya.
– Térjünk vissza Gyulához! Mekkora összeget emésztett fel az Almásy-kastély felújítása?
– A statikailag is kifejezetten rossz állapotba került Almásy-kastély műemléki rekonstrukciója két és fél milliárd forintos beruházás keretében valósult meg uniós forrásból, valamint az állam és a város támogatásával. Az épületet a huszonnegyedik órában sikerült megmenteni. A háború után teljesen kifosztott, majd szociális intézményként működő kastélyban ma egy élményalapú kiállítás látogatható.
– Mire nem jutott eddig a rendelkezésükre álló keretből?
– Nagyon sok megvalósítandó feladat vár még ránk. Bízunk benne, hogy az Airbus-beruházás kapcsán komolyabb ipari fejlődés indul el a városban. Folytatjuk a turisztikai fejlesztéseinket, az Erkel tér rekonstrukciója most zajlik. Az Almásy-kastély felújításának második ütemében az épület mellékszárnyában báltermet és egy gasztrotörténeti látványkonyhát alakítunk ki. A vár megújításához a Nemzeti Vár- és Kastélyprogramban számítunk támogatásra, aminek folyik az előkészítése. Szeretnénk a várban látogatható kiállítást megújítani, másrészt elindítani szigeterőd programunkat. Ehhez tudni kell, hogy a vár eredetileg egy szigetre épült, ahol a téglavár csupán lakófunkciót látott el, körülötte várfal húzódott. Ezt az 1566-os állapotot szeretnénk bemutatni, visszavezetni a vár köré a vizet, a középkori palánkerődöt bemutatni úgy, hogy egy szakaszon rekonstruálnánk. A Várfürdő kapcsán bízunk benne, hogy még ősszel megkapjuk a támogatási okiratot. A város tulajdonában álló, az ország második legrégebben működő és a vidék legöregebb cukrászdája, a 100 éves cukrászda felújítása során egy csokoládé-élményközpontot alakítanánk ki. Szeretnénk megújítani a Ladics-házat és a benne található kiállítást, ahol a teljes eredeti berendezés segítségével prezentálnánk a 19. századi polgári miliőt. Békéssel és Békéscsabával közösen pedig az egykori Fehér-Körös medrében futó Élővíz-csatorna rehabilitációját és hajózhatóvá tételét végeznénk el.
Erdélyből és a vajdaságból is sok turistát vonzanak az Aquapalota óriás- és családi csúszdái, pezsgőkádja, szaunavilága
Termálpalotával bővülhet a Várfürdő
A külföldi vendégek a szolgáltatás színvonalát említik legfőbb érvként, miért éri meg számukra olykor több száz kilométert is utazni. A két varázsszó az élmény és a termálvíz.
Az őszi szünetben is Gyula volt a pihenni vágyók egyik legnépszerűbb úti célja. „A látogatók kétharmada visszatérő vendég, mi több, húsz százalékuk rendszeresen visszatérő, vagyis több mint öt alkalommal járt már Gyulán” – mondja Kun Miklós, a gyulai várfürdő ügyvezetője.
A Várfürdő legutóbbi nagy fejlesztése az Aquapalota, amely 2013 karácsonyára készült el: óriás- és családi csúszdákkal, vízforgatóval, gyerekpancsolóval, buzgárokkal, masszírozókkal, pezsgőkádelemekkel és szaunavilággal bővült a Várfürdő szolgáltatási palettája. Míg korábban az idősebb generáció és/vagy a gyógyulni vágyók érkeztek a fürdőbe, az új attrakciókkal a létesítmény a családok felé is nyitni tudott. Persze azoknak, akik kizárólag a gyógyvízért érkeznek Gyulára, a tb-beutalók, magánjellegű gyógykúrák lehetősége továbbra is adott.
Kun Miklós szerint az Aquapalota jelenleg az egyik legszebb ilyen jellegű létesítmény az országban. Emellett jó beruházásnak bizonyult: az üzemeltetésen túl a saját amortizációját és a hitelköltségeit is kitermeli. Az egész városban érezni a vendégkör átrendeződését, már a kvalifikáltabb, nagyobb költési hajlandóságú vendégek is gyakran keresik fel a Várfürdőt. A hazai turisták mellett sok romániai vendéget is vonz, Erdélyből érkező magyarokat és román turistákat egyaránt. A Vajdaságból is szép számmal látogatnak Gyulára, akár egy napra is. A külföldiek a szolgáltatás színvonalát említik legfőbb érvként, miért éri meg számukra olykor több száz kilométert is autózni. A két varázsszó az élmény és a termálvíz. A vendégek háromnegyede egyébként hazai, ami a koronavírus miatt kifejezetten előnyt jelentett a fürdőnek – jegyzi meg az ügyvezető.
További nagy ívű fejlesztési terveik vannak, már zajlik az ötvenméteres versenyuszoda energetikai rekonstrukciója, emellett sor kerülhet a kültéri gyerekparadicsom és csúszdás medencék rekonstrukciójára és bővítésére és a termálvízfelület növelésére. A majdani Termálpalota medical wellness iránt érdeklődő vendégei egy ki- és beúszó rendszerű medencecsoportban kezeltethetik magukat, így akár hóesésben is gyógyulhatnak a vendégek a majdnem negyvenfokos vízben.
(VT)
Hagyománytisztelet: bükkfán füstölt kolbászok
Fekete év volt 2012 a Gyulai Húskombinát számára, a nagy múltú cég csődbe ment és felszámolás alá került. Az önkormányzat 2013 januárjában alapította meg a Gyulahús Kft.-t és bízta meg a cég vezetésével Daka Zsoltot. A régi-új cég úgy kezdte a munkát, hogy a felszámolótól bérelte az eszközöket és a know-how-t, mindent, ami a gyártáshoz szükséges. Később, az eszközértékesítés során az önkormányzat megvásárolta az eszközállományt, így a cég százszázalékos tulajdonosa lett. A kapcsolat azóta is rendkívül jó a város és a Gyulahús között, a cég évek óta a legnagyobb adóbefizetője a településnek, illetve a város legnagyobb foglalkoztatója, háromszázhúszan dolgoznak a vállalatnál. A Gyulai Húskombinát utolsó évtizedében nem jutott pénz technológiai fejlesztésekre, ezzel szemben a Gyulahús Kft. 2013 óta minden évben nyereséget termelt, amivel megteremtette a forrást a gépek, berendezések folyamatos cseréjére, korszerűbbé téve a gyártást. A hagyománytisztelet azonban megmaradt, a szárazárukat ma is tradicionális módon gyártják. A nyereség titka az ügyvezető szerint az, hogy takarékosabban működnek, a piacaik pedig jól alakultak. Az elmúlt években a fogyasztók egyre nagyobb hányada kereste a minőségi húskészítményeket, márpedig a vállalat a minőségi termékgyártást elkötelezett híve. A szárazárut bükkfán füstölik, szárításos érlelési eljárással készítik, ami Daka Zsolt szerint önmagában minőségi garancia. A „mentes” termékeknek egyelőre kisebb a piaci részesedésük, de egyre nagyobb sikerük van a vásárlók körében. A cég igyekszik a város fiataljainak is perspektívát nyújtani: gyakorlati képzőhelyként működik.
Ruhapróba varázstükörrel az Almásy-kastélyban
Komornyik, házvezetőnő, szakács és cseléd üdvözli a gyulai Almásy-kastély látogatóközpontjába érkezőket. A személyzet a 21. századi technika segítségével elevenedik meg: hatalmas videófalról köszönnek a belépőre. „A kiállítás egyik erénye a modern technika alkalmazása” – hangsúlyozza Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője a következő helyiségben, ahol képet kaphatunk a cipőpucolástól a gyertyatartó tisztításán át a foltozásig. Bár a második világháborúban kifosztották a kastélyt, fennmaradt a 19. század végéről egy örökösödési jegyzék. Ennek segítségével utángyártott bútorokkal rendezték be az épület termeit. A kiállításon számos interaktív elem található, mint a holoprojektor, amely figurákat vetít ki, egy videóeszközt rejtő „varázstükör” segítségével korabeli ruhákat „próbálhatunk fel”. Minden tárgyat meg lehet tapintani, az öltözeteket és egyéb textileket, de megemelhetjük a házvezetőnő kulcscsomóját is, hogy megtudjuk, mit kellett egész nap magával cipelnie. A szülők egy paraván mögül árnyjátékkal szórakoztathatják gyermekeiket, a konyhában pedig nyomon követhetjük, hogyan változott meg a hatalmas helyiség a századok során. Egy vitrinben azt is láthatjuk, mit fogyasztottak a nemesek: a teknősleves például ínyenc csemegének számított. Azt is megtudhatjuk, mennyi vizet, gyertyát használtak, továbbá milyen kevés hulladék keletkezett egy nap alatt a főúri kastélyban. Az épületegyüttes fűtését geotermikus energiával oldották meg, vállalhatatlannak tűnt ugyanis, hogy gázzal fűtsék ki. Ezek után talán nem meglepő, ha a kastély 2018-ban bekerült Európa negyven legjobb kiállítóhelye közé.
