Karácsony Gergelyt ma egy éve választották főpolgármesternek, az immár miniszterelnök-jelöltséggel is kacérkodó párbeszédes politikus eddigi regnálását halogatott döntések, a Pesti úti idősotthon tragédiája, a kormánnyal való konfrontáció és újabb megszorítások jellemzik. Látleletet készítettünk.
– Milyennek tartja az egy esztendeje megválasztott ellenzéki főpolgármesterrel, illetve a baloldali budapesti vezetéssel kialakult kapcsolatot?
– Orbán Viktor miniszterelnök Karácsony Gergely főpolgármesterré választását követően azonnal leszögezte, hogy a Tarlós Istvánnak tett ígéreteit az új fővárosi vezetés esetében is fenntartja, azaz minden támogatást megad azokhoz a fejlesztésekhez, amelyekről a korábbi főpolgármesterrel megállapodott. Ha az új vezetésnek más elképzelései vannak, azokról is lehetne egyeztetni, hiszen léteznek azok a fórumok, amelyek ehhez teret biztosítanak. Ilyen a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amely a budapesti önkormányzat és a kormány közötti egyeztető, döntéselőkészítő és koordinációs testület. Ezt azonban Karácsony Gergely egyoldalúan leállította, és helyette közösségi oldalán keresztül üzenget. Nehéz kiigazodni a főpolgármesteren, amikor egy olyan politikust támogat, aki az általa vezetett települést „Judapestnek” nevezi. Elég skizofrén helyzet.
– Hasonló ellentmondás, hogy miközben a Lánchidat a fővárosi vezetés veszélyesnek nyilvánította, a felújítás csúszik, viszont előkészítés nélkül forgalmas budapesti utakon kerékpárutakat jelöltek ki, komoly fennakadásokat okozva. Mivel magyarázza ezeket a döntéseket?
– Azt tapasztaljuk, hogy a korábbi hangzatos ígéretekkel szemben úgy hoznak Karácsony Gergelyék döntéseket, hogy azokról előzetesen a budapestiek véleményét nem kérik ki. A kormány éppen azért tart rendszeresen nemzeti konzultációt, hogy a magyar emberek véleményét figyelembe véve dönthessen. A koronavírus-járvány kezdetén erre érthető okokból nem volt lehetőség, de amikor a szakemberek jelezték, hogy egy elhúzódó pandémiára és egy második hullámra is fel kell készülni, akkor megkérdeztük az embereket, hogy mit tartottak jónak, mivel értettek egyet a járvány elleni védekezés első hulláma idején. A válaszok pedig hatással voltak a második hullám bekövetkezésekor elrendelt szabályozásra, mert akkor lehetünk sikeresek, ha az intézkedésekkel a lakosság is egyetért, támogatja azokat. A budapesti vezetés viszont éppen ellentétesen cselekszik.
– Lát olyan területet, ahol fejlődést tapasztal a fővárosban?
– Természetesen. Emlékezhetünk arra, hogy a járvány kezdetén milyen káoszt okoztak a tömegközlekedés átszervezésével, illetve milyen helyzetet teremtettek a Pesti úti idősotthonban. Egy intézményben bekövetkező esemény kapcsán a fenntartó felelőssége soha nem kerülhető meg. Úgy tűnik, a második hullámra jobban felkészült a főváros vezetése. Ha nehezen is, de előrelépés történt a fővárosi vállalkozások támogatása érdekében is, bár az morálisan megkérdőjelezhető, hogy a szükséges egyeztetéseket a kormánypárti frakció folytatta le az érdekképviseletekkel, majd az általuk benyújtott javaslatokat saját elképzelésként terjesztették elő Karácsony Gergelyék. Ugyanakkor a megszorításokra építő gondolkodással nem tudnak szakítani, amit jól jelez a fővárosi újraindítási adó. Ez éppen ellentétes a gazdaságösztönzéssel, amelyre Budapestnek nagy szüksége lenne.
– A fővárosi vezetők szerint a járvány miatt olyan jelentős források esnek ki, amelyek miatt nincs más lehetőségük.
– Ez tételesen nem igaz, hiszen több mint százmilliárd forintot hagyott rájuk az előző városvezetés állampapírokban. Ezen kívül ne feledjük, hogy az ország leggazdagabb települése Budapest, itt keletkeznek a legnagyobb bevételek. Nem lehet örökké mástól várni a megoldást. A kormánynak is komoly bevételkieséssel kell számolnia, a gazdaságfejlesztés azonban folyamatosan kiemelt célkitűzés. Az ország összes települését negatívan érinti a járvány, mégis az a budapesti vezetés panaszkodik leghangosabban, ahol a legtöbb cég működik, ahol a legtöbb munkahely van. Ez az alapvető gondolkodásbeli különbség a baloldal és a jobboldal között. A kormány a nehézségei ellenére is segíteni igyekszik az embereknek. Ezért döntött a leginkább érintett időskorúak érdekében a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállításáról, a családok és a beruházások erősítését segítő új lakások építésére vonatkozó ötszázalékos áfa visszavezetéséről, valamint a járvány elleni küzdelemben hősiesen küzdő orvosok jelentős béremeléséről, és ne feledkezzünk meg az ápolók jövedelmének többlépcsős növeléséről sem. Egy cselekvő vezetés mindig eredményesebb, mint egy panaszkodó.
