A koronavírus-járvány egy rövid időre háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, ugyanakkor a járvány csillapodásával újra felerősödik a már régóta tartó átrendeződés az ellenzéki oldalon - olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében hétfőn.
„A Jobbik szétesése megállíthatatlannak tűnik, a baloldallal szövetkező egykori nemzeti párt a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak egyik legnagyobb szavazótábor-vesztésén ment keresztül. Az MSZP mindeközben egyre mélyebbre süllyed a közvélemény-kutatásokban. A liberális Demokratikus Koalíció végleg az ellenzék vezető ereje lett, a nyilvánosságban pedig egyre inkább Dobrev Klára veszi át Gyurcsány Ferenc helyét. A szintén liberális Momentum mindeközben Hádházy Ákos és Szél Bernadett pártnélküli politikusokkal szövetkezik, hozzájuk hasonlóan a Párbeszéd is a botránypolitizálást részesíti előnyben. Az LMP jövője kérdéses, a zöld formáció láthatóan igyekszik felvenni az ellenzéken belül egyfajta centrumpozíciót” - olvasható az elemzésben.
A XXI. Század Intézet kutatása megállapítja: az ellenzéki polgármesterek kudarcai jelentősen ronthatják az ellenzék 2022-es esélyeit, ráadásul a koronavírus-járvány során mutatott magatartásuk sem segítette őket.
„A koronavírus-járvány alapjaiban írta át a politikai közbeszédet, a járványt megelőző időszakhoz képest jelentősen háttérbe szorult az ellenzéki pártok között végbemenő dominanciaharc, illetve sokáig a pártok belső konfliktusairól sem lehetett hallani” - mutat rá az elemzés, hozzátéve: az ellenzéki pártok mindegyike ugyanazt a taktikát választotta a járvány során, mértéktelen kritikával támadták a kormányzati intézkedéseket, a védekezést megalapozó koronavírus-törvényt sem szavazták meg a parlamentben.
Ennek hatására a közvélemény-kutatási adatok szerint a kormánypártok megerősödtek az elmúlt hónapokban, míg az ellenzék egyes pártjai érdemben gyengültek. „Mindez főként annak köszönhető, hogy az ellenzék nem volt hajlandó még ebben a krízishelyzetben sem a nemzeti összefogásra, ráadásul rendre álhíreket terjesztettek a hazai és a nemzetközi sajtóban. A koronavírus-törvény kapcsán is lyukra futottak, a kormány a héten visszaadja a felhatalmazását az Országgyűlésnek” - emeli ki az elemzés.
Szintén rontott az ellenzék megítélésén a XXI. Század szerint az, hogy az ellenzéki polgármesterek eddig nem váltották be a szavazóik által hozzájuk fűzött reményeket, a járvány során is súlyos hibákat vétettek.
„Karácsony Gergely például csak jóval később, egy hónappal az országos operatív törzs megalakulása után hívta életre a fővárosi operatív törzset, emellett jelentősen veszélyeztette a járvány elleni védekezést az olyan döntéseivel, mint a BKV-járatok ritkítása, a fizetős parkolás fenntartása vagy például a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban tapasztalt mulasztások, ráadásul rendre önellentmondásokba keveredett nyilatkozataival” - mutat rá az elemzés, amely a váci, ózdi és hódmezővásárhelyi példákat sorol arra, hogy az ellenzék megszorításokba kezdett, miközben a kormányon mindig a szociális érzékenységet kérik számon.
„A kijárási korlátozások fokozatos feloldásával ismét felerősödtek a már jól ismert viták, amelyek már hosszú évek óta meghatározzák az ellenzéki párbeszédet: az előrehozott választás kapcsán újra arról kezdtek el beszélni az ellenzéki politikusok, hogy miként kéne nekifutniuk a 2022-es országgyűlési választásnak; további politikusok távoznak a Jobbikból; a balliberális oldalon belül pedig folytatódik a már hosszú évek óta tapasztalható átrendeződés” - emeli ki a XXI. Század.
Az elemzés szerint a Jobbik a totális eljelentéktelenedés felé tart: ma már nem tagja a pártnak a 2018-as országgyűlési választáson a Jobbik színeiben az Országgyűlésbe kerülő Apáti István, Bana Tibor, Bencsik János, Dúró Dóra, Fülöp Erik és Volner János sem, mindannyian már független képviselőként dolgoznak.
Az elemzés szerint mindennek hátterében a Vona Gábor által elindított „néppártosodási” stratégia áll, amelynek keretében fokozatosan feladta a párt az önállóságát és mára nyíltan együttműködik a balliberális oldallal és Gyurcsány Ferenccel.
„Ez vezetett a 2018-as pártszakadáshoz és ahhoz, hogy lényegében minden karizmatikus és országosan is ismert politikus elhagyta a pártot. A Mi Hazánk megalakulása ráadásul újabb komoly kihívást jelentett a Jobbik számára és egyértelművé vált, hogy az egykori nemzeti párt mára szakított a nemzeti oldallal, a Jobbik által egykor képviselt értékeket pedig már máshol kell keresni. Ezt erősíti a Jobbik logóváltása is, amelyből eltűnt a kettőskereszt, szimbolikusan is szakítva ezzel a jobboldali identitással” - mutat rá az elemzés, amely szerint a Jobbik fordulata a rendszerváltoztatás utáni magyar politikatörténet egyik legnagyobb összeomlását eredményezte, hiszen a még 2018 áprilisában 19 százalékot kapó Jobbik 2019 májusában már csupán 6 százalékot szerzett az európai parlamenti választásin és a közvélemény-kutatásokban azóta sem tudott érdemi erősödést elérni.
Így míg a párt még 2019 elején joggal mondhatta magáról, hogy az ellenzék vezető ereje, ma már a Momentum és a Demokratikus Koalíció is megelőzi a Jobbikot. „A balratolódás mellett szintén komoly érvágást jelentett a párt számára, hogy olyan botránypolitikusok kaptak fontos szerepet, akik tovább rombolták a párt társadalmi megítélését. Ilyen politikus például Jakab Péter, aki éles és sokszor trágár stílusával hívja fel magára a figyelmet és a ma már megszűnt Együtt nevű párt utolsó elnökéhez, Juhász Péterhez hasonló akciókat hajt végre”.
Jakab az elemzés szerint ráadásul a konszenzusteremtés helyett tovább mélyítette a párton belüli törésvonalakat.
„Ezt jelzi, hogy az elmúlt napokban ismét a Jobbik belső ügyeitől volt hangos a politikai közélet, a Jakab Péter-féle pártvezetés most Varga-Damm Andeát akarja kizárni a Jobbik parlamenti frakciójából. A párt arra hivatkozva kéri vissza Varga-Damm Andrea mandátumát, hogy a javaslatára a Jobbik frakciójának tagjai megszavaztak egy olyan javaslatot a titkosszolgálatok jogköreiről, amit a pártvezetés szerint nem szabadott volna. A jelek szerint ez csupán ürügy Varga-Damm Andrea kizárására, hiszen Jakab Péter számára már régi ellenfél volt a képviselőnő, egy év elején kiszivárgott hangfelvételek a Jobbik elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy Varga-Damm Andrea, vagy a párt korábbi elnöke, Sneider Tamás szerinte nem bíznak benne, őket belső ellenfeleinek tartja”.
Az elemzés arra is rámutat: nem véletlen, hogy a Jobbik vezetése a napokban közölte azt is, visszahívják a párt volt elnökét, Sneider Tamást a parlament alelnöki posztjáról, akit ehhez szintén lehet, hogy a Jobbik frakciójából is ki kell majd zárniuk.
A liberális Demokratikus Koalíció és a Momentum az élen 2019-ben teljes mértékben átalakultak az ellenzéki erőviszonyok és a tavaly májusi EP-választás után világossá vált, hogy az egykor az ellenzék vezető pártjának számító MSZP helyét teljes mértékben átvette a liberális Demokratikus Koalíció - mutat rá az elemzés, amely azt is hozzáteszi: a koronavírus-járvány ráadásul erősen megtépázta az MSZP támogatottságát, a rendelkezésre álló közvélemény-kutatási adatok szerint májusban csupán 3 százalékon állt a biztos pártválasztók körében. Az elemzés tételesen sorolja fel az MSZP eljelentéktelenédésének fázisait, külön kiemelve, hogy senkinek sem sikerült megállítani az erodálódást.
„Gyurcsány Ferenc pedig mindeközben saját feleségét, Dobrev Klárát igyekszik a frontvonalban tartani, hiszen ő kevésbé elutasított, mint a korábbi miniszterelnök. Így a jövőben Gyurcsány Ferenc lényegesen kevesebbet szerepel majd, míg a főbb vitatémákat Dobrev Klára viheti” - mutat rá az elemzés, amely szerint Gyurcsánynak ezzel az a célja, hogy előbb-utóbb létrejöjjön egy egységes ellenzéki párt, amelynek ő vagy a felesége a vezetője. Ebben a formációban a Momentum töltené be a DK koalíciós partnereként az „új SZDSZ” szerepét, míg az MSZP, az LMP és a Jobbik már nem kapna szerepet, teljes mértékben felolvadnának ebben az új alakulatban.
„Nagy kérdés ebből a szempontból, hogy miként alakul a szintén liberális Momentum sorsa, idén nyáron ugyanis tisztújítást tart a legnagyobb parlamenten kívüli ellenzéki párt. Jelenleg az a legvalószínűbb, hogy Fekete-Győr András ismétel az elnöki pozícióban, azonban a Momentumon belül sokat nem tartják jónak a Demokratikus Koalícióval történő erős kooperálást, hiszen a Jobbikhoz hasonlóan attól tartanak, hogy a párt szavazótábora megbüntetné őket. A kiszivárgó hírek szerint Donáth Anna, a párt alelnöke és EP-képviselője, Soproni Tamás, a VI. kerületi polgármestere, valamint Nemes Balázs, a Momentum szóvivője indulhat el a jelenlegi elnökkel szemben” - emeli ki a XXI. Század, amely szerint jelentősen csökkenti Fekete-Győr András politikai súlyát, hogy a többi ellenzéki párt elnökével vagy társelnökével szemben neki sem országgyűlési képviselői mandátuma, sem egyéb politikai tisztsége nincsen a pártelnökségen kívül, míg több momentumos társa már vagy képviselő valamelyik önkormányzatban vagy polgármesterként dolgozik.
A Párbeszéd szinte kimutathatatlan támogatottsággal rendelkezik, a pár kizárólag Karácsony Gergelynek köszönheti, hogy az ellenzéki oldalon valamilyen zsarolási potenciállal rendelkezik. A koronavírus-járvány alatt tovább folytatták a párt politikusai a botránypolitizálást, mind Tordai Bence, mind Szabó Tímea durvábbnál durvább felszólalásokat engedett meg magának a parlamentben. Hasonlóan gyenge pozíciókkal bír az LMP, amelynek politikusai továbbra sem képesek átütő üzenetet megfogalmazni, ugyanakkor az elmúlt hónapok kommunikációjából az rajzolódik ki, hogy a párt próbál egyfajta ellenzéki centrumpárti jelleget felvenni - összegezte az ellenzék helyzetét a XXI. Század elemzése.
