Ötpárti határozati javaslatban biztosítaná támogatásáról az Országgyűlés a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről. A kormánypártok, a Jobbik, az MSZP és az LMP által benyújtott előterjesztés a parlamenti honlapon olvasható. Mindemellett Tőkés László is felszólalt az ügyben, aki szerint a román nacionalisták kinevetnék a magyarságot, ha annyi év pereskedés és az Európai Bizottsággal és Romániával szemben megnyert per után nem sikerülne összegyűjteni a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéshez a szükséges egymillió aláírást.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt erről szerdán. Úgy vélte, ha éppen a nemzeti összetartozás évében lenne sikertelen az aláírásgyűjtés, az az egész magyar nemzetpolitika számára vereséget jelentene.
A politikus jó jelnek tekintette, hogy az aláírásgyűjtés olyan ügy, amely elősegíti az új erdélyi magyar egység létrejöttét, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az EMNT is ugyanazért a célért dolgozik.
Tőkés László felidézte: korábban levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől és Csáky Csongortól a Rákóczi Szövetség elnökétől, hogy a magyarországi politikai erők nyújtsanak legalább akkora támogatást az SZNT által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez, amekkorával korábban az RMDSZ által kezdeményezett Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezést támogatták.
Az EMNT elnöke úgy vélte: Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, valamint Németországban lehetne túllépni az EU által megszabott küszöbértéket. Az Európai Bizottság ugyanis csak akkor fogadja be a polgári kezdeményezést, ha több mint egymillió uniós állampolgár támogatja, és legalább hét tagországban sikerül meghaladni az ország lakosságával arányos küszöbértéket.
Kérdésre válaszolva Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT nem szabott meg a maga számára egy összegyűjtendő aláírásszámot, de az irodáikban gyűlnek az aláírások, és a végén be fognak számolni a hozzájárulásukról.
Tőkés László üdvözölte, hogy az EMNP és az MPP Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) néven politikai szövetséget kötött, és a két párt a távlati fúzióról is döntött. Úgy vélte: a fúzióval helyreáll az erdélyi magyar jobboldal egysége. Egy olyan új egység létrehozását tartotta szükségesnek, amelynek a 2018 januárjában megkötött hárompárti egyezségnek megfelelően az RMDSZ is része, és amely az autonómiatörekvések képviseletét tekinti legfőbb céljának. Arra emlékeztetett, hogy 30 éve maga is alapítója volt az RMDSZ-nek, és a szövetség legelső dokumentumai még a nemzeti önrendelkezést is célnak tekintették. Úgy vélte: a szövetségnek a kezdeti céljaihoz való visszatérése teremthetné meg az erdélyi magyar politikai erők új egységét.
Tőkés László újságírói kérdésre megemlítette: Csomortányi István EMNP-elnök helyében bocsánatot kért volna az ifjúkori karlendítős fotó miatt. Úgy vélte azonban, hogy a fotó az erkölcsi elévülés állapotába került, hiszen a pártelnök jelenlegi tevékenységére egyáltalán nem jellemző a szélsőségesség. A politikus szolidaritást vállalt az idegengyűlölettel vádolt ditrói székely közösséggel is, mely szerinte a hagyományaihoz ragaszkodik. Elmondta: ez máshol is megtörténik, hiszen egy svájci kantonban népszavazáson utasították el az idegenek befogadását, és döntöttek az ezért járó büntetés kifizetéséről. Azt is hozzátette: Erdélyben helyenként olyan zártak és hagyományőrzők a közösségek, hogy a néphagyományairól híres Széken például az alszegiek a felszegiekkel sem házasodtak.
A sajtótájékoztatón Sándor Krisztina számolt be az EMNT-nek a honosításhoz nyújtott segítségéről. Hozzátette: irodáikban az elmúlt tíz évben 250 ezernél több erdélyi magyarnak segítettek abban, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, magyar útlevelet, magyar személyi igazolványt, és hogy anyakönyveztesse a családjában történt változásokat.
A Székely Nemzeti Tanács hat évig pereskedett a kezdeményezés elindításáért
Az indoklás szerint száz évvel a trianoni békeszerződés után, a nemzeti összetartozás évében szimbolikus jelentősége van a határozati javaslatnak.
A kezdeményezés elindításáért a Székely Nemzeti Tanács hat évig pereskedett az Európai Bíróságon, annak sikere mindenki érdeke, ezért a javaslat beterjesztői aláírásra buzdítanak mindenkit a nemzetiregiok.eu oldalon.
Az országgyűlési határozati javaslat szerint a parlament üdvözli a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” nevű európai polgári kezdeményezést. Emlékeztetnek arra, hogy annak lényege: az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Az Országgyűlés meggyőződése, hogy ezen régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy lehet megelőzni, hogy biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-s alaphoz, forráshoz és programhoz, előmozdítva sajátosságaik fenntartását és regionális identitásuk megőrzését.
A határozati javaslatban a parlament felhívja az anyaországi és a külhoni nemzetrészekben élő magyarokat, hogy a polgári kezdeményezést aláírásukkal minél nagyobb számban támogassák.
