Érzékelik a létesítmény miatti kellemetlenségeket a debreceni menekülttábor környékének lakói, boltosai, de a város többi részén élők nem. A feszültséget főként a túlzsúfoltság okozza, hiszen 1800-an élnek a 820 férőhelyen.
Debrecen a múlt hétfői zavargás miatt került reflektorfénybe, de a településre amúgy nem ez a jellemző – mondta lapunknak tegnap Papp László, a város polgármestere. Beszámolója szerint a tábor közelében jól látható a rendőrség fokozott jelenléte. Felszereltek hat ideiglenes térfigyelő kamerát is, hogy közbeléphessenek, ha rendbontás kezdődne, és rövidesen a város is telepít kamerákat. Hozzáfűzte, Debrecenben átlagban három hetet töltenek a migránsok. Az uniós jogszabályok értelmében mozgásukban nem lehet korlátozni őket, így amint alkalmuk adódik rá, továbbállnak.
A polgármester hangsúlyozta, a tábornak nincs helye Debrecenben, főleg nem a város lakóövezetében. Hozzátette viszont, „Debrecen befogadó város, sok külföldi diák tanul nálunk, akik ugyanabból a térségből érkeztek, mint a migránsok. Nem szeretném, ha a tábor jelenléte idegenellenességet generálna”. Szerinte a tábor testidegen képződmény, és nem tartja helyesnek, hogy a történteket politikai célra hasznosítsák, mint tette azt a Jobbik vasárnap, amikor a tábor kapujánál demonstrált. Elmondta azt is, Debrecennek rendkívül fontos a döntés a déli határon építendő határzárról, és teljes mértékben támogatják a kormány törekvéseit, átfogó megoldási javaslatait. Papp László közölte azt is, egyelőre tudják kezelni a helyzetet, a lakosság tűréshatárának végét még nem érte el a feszültség, de nem szabad feszíteni a húrt. Ekkora áradatra lehetetlen felkészülni, Magyarország, sőt, az EU egyetlen tagországa sem képes kezelni ekkora tömeget, az uniónak olyan programokat kellene kidolgoznia, amelyek otthon maradásra ösztönöznek.
