Drasztikusan, 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon – közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján.
Végh Zsuzsanna kifejtette, 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et. A növekedés az év végén volt igazán jelentős: novemberben kilencezer, decemberben tizenháromezer kérelmezőt regisztráltak, az idén már háromezernél többet. Tavaly novemberben Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó menedékkérők száma, a mutató Magyarországon volt a második legmagasabb (2,9). A klasszikus befogadó államok után hazánk az ötödik volt a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában.
A főigazgató a migráció növekedésének kiváltó okai között említette a válságövezetekben megromlott biztonsági helyzetet és a gazdasági nehézségeket. Magyarországra Törökország felől, Szerbián keresztül, illetve Románián és Ukrajnán át érkeznek illegálisan migránsok. A menedékjogkérők több mint fele gazdasági okok miatt indult útnak, nemzetközi védelmi igényük így nem megalapozott. A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele koszovói, húsz százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. Az eljárásoknak több mint felét megszüntették, mert a menedékkérő az eljárás lezárulta előtt elhagyta az országot.
Végh rámutatott: Magyarország tranzitország, rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba. A kérelmek tíz százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők körülbelül egy százalékát – tavaly 503 kérelmezőt – részesítettek. Szerinte az EU-nak át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a mostani kihívásokra adnak választ, a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, a tranzitországok helyzetét nem veszik figyelembe, és újra kell gondolni a gazdasági menekültek kérdését is.
A főigazgató a migráció növekedésének kiváltó okai között említette a válságövezetekben megromlott biztonsági helyzetet és a gazdasági nehézségeket. Magyarországra Törökország felől, Szerbián keresztül, illetve Románián és Ukrajnán át érkeznek illegálisan migránsok. A menedékjogkérők több mint fele gazdasági okok miatt indult útnak, nemzetközi védelmi igényük így nem megalapozott. A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele koszovói, húsz százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. Az eljárásoknak több mint felét megszüntették, mert a menedékkérő az eljárás lezárulta előtt elhagyta az országot.
Végh rámutatott: Magyarország tranzitország, rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba. A kérelmek tíz százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők körülbelül egy százalékát – tavaly 503 kérelmezőt – részesítettek. Szerinte az EU-nak át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a mostani kihívásokra adnak választ, a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, a tranzitországok helyzetét nem veszik figyelembe, és újra kell gondolni a gazdasági menekültek kérdését is.
