Nem változott tavalyhoz képest világszinten a magyarországi korrupció mértéke a Transparency International (TI) felmérése szerint: a vizsgált 175 országból Magyarország a 47. helyen áll - hangzott el a civil szervezet huszadik alkalommal elkészített korrupciós érzékelési indexe (CPI) eredményét ismertető budapesti sajtótájékoztatón szerdán.
Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: a nyáron zárult felmérésben Magyarország idén (a tavalyi eredményt megismételve) 54 pontot ért el azon a skálán, amelyen a 100 pont jelentené a korrupciómentességet. Az Európai Unión belül a 2013-as eredményhez képest eggyel rosszabb 21. helyen áll az ország, az Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária alkotta régióban pedig a hatodik helyen, miután tavalyhoz képest Lettország eggyel előrébb került a rangsorban.
Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel, és a régióban is folyamatosan csúszunk lefelé - értékelte Martin József Péter.
A TI ügyvezető igazgatója szerint a magyarországi helyzetet az elmúlt évek minden olyan kormányzati intézkedése súlyosbította, amelynek következtében csökkent az átláthatóság, gyengült a demokratikus intézményrendszer és a versenyképesség. Ezek közé sorolta az idei "szabad, de nem tisztességes, kampánykorrupció uralta" választásokat, a trafikokkal és takarékszövetkezetekkel kapcsolatos "legalizált tulajdonátcsoportosításokat" és a kiszámíthatatlan jogalkotást, amely, mint mondta, alacsony beruházási rátát eredményez.
Szerinte a Világgazdasági Fórum mutatóiból világosan kiderül, hogy a korrupció mértéke mindenhol összefügg a versenyképességgel és az átláthatósággal: a két szervezet felméréseiből rendre ugyanazok a rangsorok alakulnak ki.
A korrupció társadalmi jelentőségéről Martin József Péter azt mondta: ördögi kört hoz létre, ugyanis a már hosszú ideje bizalmatlan, zárt magyar társadalomban, amelyben "erősek a közöny jelei", a bizalmatlanság szabályszegéshez és korrupcióhoz vezet, ami viszont tovább növeli a bizalmatlanságot.
Ligeti Miklós jogi igazgató közölte, hogy míg a büntetőeljárások eredményessége 80-90 százalékos (vagyis a feljelentésből vádemelés lesz és az eljárás nem szűnik meg bizonyítottság hiányában), addig a korrupciós bűncselekmények esetében közel sem ilyen sikeres a rendőrség. Tavaly a vesztegetéssel kapcsolatos büntetőeljárások 48 százaléka, a befolyással üzérkedéssel kapcsolatos büntetőeljárások 62 százaléka, a hivatali visszaéléssel kapcsolatos büntetőeljárásoknak pedig "egészen kiábrándító", mindössze 0,6 százaléka volt eredményes - számolt be a jogi igazgató.
