Az Országgyűlés mai ülésnapja elején ellenzéki kezdeményezésre a kivándorlásról tart négyórás vitát, majd a képviselők az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló javaslatot is megtárgyalják.
A Parlamentben szerdán először a Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról fognak vitatkozni a képviselők a Jobbik, az MSZP és az LMP kezdeményezésére.
A kormánypárti vezérszónokok a külföldön dolgozók és tanulók hazatéréséhez szükséges feltételek megteremtésének fontosságát hangsúlyozták, az MSZP vezérszónoka ezzel szemben azt mondta, a kivándorlás igenis súlyos kérdés, ám a kormány azt nem veszi komolyan.
Emmi: Általános tendencia az elvándorlás
Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkára vitaindítójában azt mondta, általános tendencia Európában az elvándorlás, de európai összehasonlításban még mindig alacsony a külföldön élő magyarok aránya. Hozzátette: Magyarországon a diplomás migráció (az egészségügy és kisebb mértékben a mérnöki munkakörök kivételével) - eddig nem okozott szakemberhiányt. A kivándorlásban "legveszélyeztetettebb" korosztály a fiatal felnőtteké, a kormány legfontosabb feladata ezért a szociális biztonság megteremtése és a gyermekvállalás segítése. Ennek érdekében a kormány akcióprogramot indít, amelynek része a családi adókedvezmények emelése, az első házasok adókedvezménye, a lakhatási körülmények javítása, a nők munkába állásának segítése és a bölcsődei férőhelyek növelése.
Tállai: Maximum 450 ezer magyar él, dolgozik részben Magyarországon kívül
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány azzal teheti a legtöbbet, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, amely megfelelő szakmai életutat és perspektívát biztosít a fiataloknak. A foglalkoztatáspolitika területén tenni kell azért, hogy hazavonzzák a fiatalokat azzal, hogy itthon teremtenek számukra versenyképes kilátásokat - mondta.
Tállai közölte: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hazai munkaerő-felmérése rögzíti a megkérdezett háztartáshoz tartozó, 15-74 éves emberek munkavégzésének helyét, így lehet megbecsülni az elvándorlás mértékét. Hozzátette: ezen felmérés keretében csak azokról szereznek információkat, akik nem adták fel magyarországi lakásukat. A KSH-adatok azt mutatják, hogy az ezredfordulón 10 ezer, 2010-ben 51 ezer, 2014 harmadik negyedévében pedig mintegy 100 ezer ember dolgozott külföldön, míg 2010 óta a munkavállalók számának 360 ezres növekedéséből kevesebb mint 50 ezret jelent a külföldi munkavállalás.
Egy friss KSH-kutatás szerint 2013 elején 350 ezer olyan magyar élt a világban, aki 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyta el Magyarországot. Ha ehhez hozzáadják azokat, akik ideiglenesen, azaz egy évnél rövidebb ideig dolgoznak külföldön, akkor is maximum 450 ezer olyan magyar állampolgárról van tudomásuk, aki részben Magyarországon kívül él, illetve dolgozik - hangsúlyozta.
Fidesz: A kormány mindent megtesz a hazacsábításért
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónokaazt mondta, nincs értelme ki- és elvándorlásról beszélni, mert bármikor visszatelepülhetnek Magyarországra azok, akik tanulni, szakmai gyakorlatra vagy munkát vállalni mentek átmenetileg külföldre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai magyar fiatal generáció az első, amelynek a külföld fogalma nem az emigrációval kapcsolódik össze, hanem más kultúrák megismerésével, kipróbálásával.
A politikus szerint nem arról van szó, hogy ezek az emberek politikai vagy magyarországi életkörülményekből adódó elégedetlenség miatt mennek külföldre, ezt sokkal inkább például szakmai kihívások, valamint a magyar és a nyugati bérek közötti különbségek magyarázzák.
MSZP: A kormány nem veszi komolyan a problémát
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt években megindult tömeges kivándorlás a Fidesz-KDNP kormányzásának eddigi legszomorúbb, egyben helyrehozhatatlan következménye, ez a folyamat ugyanis keresztülhúzhatja a Magyarország gazdasági rendbetételével kapcsolatos elképzeléseket. A kormány azonban nem veszi komolyan a kivándorlás súlyos problémáját - jelentette ki, hozzátéve: az országot elsősorban a teljesítményorientált fiatalok és a legképzettebb társadalmi csoportok hagyják el, többségük gyermektelen, ami összefügg a születésszám csökkenésével.
KDNP: Olyan világot kell teremteni, amely itthon tartja a fiatalokat
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka felszólalásában azt mondta, nem akarja bagatellizálni a külföldre távozás kérdését, hiszen az akár egy kis megyényi népességet is érinthet. Ő is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy közép-európai viszonylatban a magyar szám viszonylag még mindig alacsony. Szerinte azonban nem kell elvándorlásról beszélni, mert ezeknek az embereknek a jó része vissza akar és vissza is fog jönni Magyarországra, a politikusoknak pedig azon kell ügyködniük, hogy ebből a helyzetből valóban ne legyen elvándorlás.
Jobbik: Élhetetlen, sikertelen országból vándorolnak el
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a kormány egyértelmű felelősségéről beszélt, mondván, élhetetlen, sikertelen ország az, ahonnan a fiatalok ilyen nagy számban vándorolnak ki.Szólt ugyanakkor a Fideszt megelőző kormányzás felelősségéről is, valamint arról, hogy a probléma nemcsak Magyarországé, hanem Kelet-Közép-Európáé. Felháborítónak és tévesnek nevezte a miniszterelnök egykori kijelentését, miszerint kalandvágyból költöznének a fiatalok külföldre. Vona Gábor szerint a kivándorlók szociális menekültek, számukat pedig legalább félmillióra becsüli. Úgy ítélte meg: súlyos sebeket okoz a jelenlegi helyzet, amelyben nehéz lesz nemzeti összetartozást építeni.
A teendőkről szólva Vona a munkahelyteremtést és a lakhatási problémák kezelését emelte ki.
LMP: Lesz-e unokák nélküli ország Magyarországból?
Lesz-e unokák nélküli ország Magyarországból? - tette fel a kérdést Schiffer András, az LMP társelnöke, aki szerint nemcsak a Fidesz a hibás az elvándorlás felgyorsulásában, de "sokaknál itt telt be a pohár", miután a megelőző nyolcéves kormányzás után arculcsapásként érte őket a szétvert szociális rendszer, a tandíj és más intézkedések.
Szerinte egy fiatal jelenleg jobb esélyekkel indul Berlinben vagy Londonban. Hangsúlyozta, élhető, megújuló Magyarországot szeretne, ahová megéri hazajönni.
Schiffer András utalt a KSH adataira és elmondta: a kivándorlók 25 százaléka 30 év alatti, a távozók negyede nem jönne haza, minden tízedik pedig nem látja a hazaköltözése időpontát.
"London ma az ötödik legnagyobb magyar város" - fogalmazott, de ismertette azt az adatot is, miszerint külföldön él a gyermekvállalás korában lévő magyarok mintegy 7 százaléka.
Fidesz: a külföldre távozás nem róható fel egyetlen kormánynak
A fideszes Mátrai Márta szerint a külföldre távozás és ottani munkavállalás nem róható fel egyetlen kormánynak, mert annak az EU-hoz való csatlakozás teremtett kedvező feltételeket.
A kormánypárti képviselő szerint az sem segíti az itthonmaradást, hogy "a polgári kormány gyengítésén munkálkodó sajtó szinte élvezettel tudósít az eltávozókról". A távozást szerencsés tényként tüntetik fel, megfeledkezve az itthagyott családtagokról - tette hozzá.
Március 23-a lehet a magyar zászló és címer napja
Az Országgyűlés ugyancsak szerdán kezdi tárgyalni azt a fideszes kezdeményezést, amely szerint március 23-a a magyar zászló és címer napja lehet, arra emlékezve, hogy 1848-ban ezen a napon fogadták el azt a törvényt, amely kötelezővé tette a nemzeti lobogót a közintézményeken. Ugyancsak általános vita kezdődhet arról az új címen beterjesztett kormánypárti indítványról, amely a hűség falvai elnevezést adná az első világháború után Magyarországhoz visszatérő nyugat-magyarországi településeknek.
A parlament két fideszes képviselő kezdeményezésére tárgyalja meg a négy közszolgálati médiaszolgáltató (a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió Nonprofit Zrt.) egyesítésére vonatkozó javaslatot is. Az előterjesztés alapján a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-be beolvadna a másik három gazdasági társaság, és Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elnevezéssel egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytatná tevékenységét.
Napirenden a vasárnapi zárva tartás
Az ülés utolsó napirendi pontja az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló kereszténydemokrata javaslat. A kisebbik kormánypárt képviselői benyújtott javaslatukban azt kezdeményezték, hogy a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek vasárnap és a munkaszüneti napokon ne nyitassanak ki. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: a Fidesz azt szeretné, hogy vasárnap senkit ne lehessen dolgoztatni, ennek első lépéseként pedig olyan tartalmú módosító javaslatot nyújtanak be, amely alapján a hét utolsó napján semmilyen üzlet nem lenne nyitva, ahol nem a tulajdonos vagy annak családtagjai dolgoznak.
