A kormány családtámogatási akcióprogramjának köszönhetően kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben - közölte az emberi erőforrások minisztere kedden egy, a Központi Statisztikai Hivatalban tartott népesedési konferencián.
Balog Zoltán a Népesedési Kerekasztal megalakításának ötödik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen elmondta, hogy a kétszázmilliárd forintos többlettámogatás az eddigi éves 280 milliárd forintos adókedvezményt és a többi családi célú forrást egészíti ki.
A miniszter a 2015 és 2019 közötti akcióprogram elemei között említette a korábbi szociálpolitikai támogatást, "szocpolt" felváltó, azt kibővítő családi otthonteremtési kedvezményt (csok), az adókedvezmény-rendszer további kibővítését, a legalább egyik fél első házasságát kötőknek két évre szóló, ötezer forintos "nászajándékot", a kismamák részmunkaidős foglalkoztatási támogatását, valamint a bölcsődei férőhelybővítést.
A kormány célja, hogy a tervezett, "kívánt" gyerekek megszülessenek Magyarországon, illetve a gyermekvállalás ne legyen szegénységi kockázat - emelte ki Balog Zoltán, utalva arra, hogy a fiatalok statisztikai átlagban 2,1 gyereket szeretnének vállalni, ám átlagosan csak 1,35 gyerek születik meg.
Minden gyermek érték, akárhová születik is, ezért meg kell adni mindenkinek a lehető legtöbb esélyt - figyelmeztetett a tárcavezető, hozzátéve, hogy ha egy gyerek hátrányos helyzetű térségbe, szegény cigány családba születik, akkor háromszoros hátránnyal indul az életben.
Balog Zoltán szerint Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyarságnak az ereje a családokban és a megszületendő gyermekekben van. Arról beszélt, a kormány számára ezért létfontosságú minden család és minden gyermek, és ezért is akarják - az újabb intézkedések mellett - a családbarát szemléletet terjeszteni. "A cél az, hogy többen szülessenek Magyarországon, mint ahányan meghalnak" - emelte ki a miniszter.
A miniszter a gyermekvállalásra ösztönző kormányzati lépésekre utalva azt mondta, a családi élet és a munka világának összeegyeztethetőségének kulcskérdésében még további lépésekre van szükség. Közölte, 2014-ben a gyermekek után járó adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztése már 260 ezer családot érint. A 2015 januárjától várható változások között arról beszélt, hogy az Országgyűlés várható döntése értelmében a munkáltatóknak a gyerek ötéves koráig (az eddigi három év helyett) részmunkaidős foglalkoztatást kell biztosítaniuk azoknak a nagycsaládos anyáknak, akik ezt kérik.
Nemcsak a teljes munkaidőben dolgozó, hanem a gyesről, gyedről visszatérő szülők esetében is lesz 100 ezer forintig munkáltatói adókedvezmény. Ez azt jelenti, hogy fele annyi munkaidőre ugyanannyi adókedvezményt kapnak, mint ha teljes munkaidőben foglalkoztatnák az anyákat.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke - aki a Népesedési Kerekasztalt öt éve összehívta - a konferencián arról beszélt, hogy Magyarországon ma a közbeszéd tárgyává kell tenni azt, hogyan lehet ösztönözni, hogy megszülessenek a kívánt gyerekek. Azért állt oda öt éve "az Akadémia tekintélyével" Kopp Mária orvos kezdeményezése mellé, mert úgy látta, meg kell találni a módját annak, hogy Magyarországon a születésszám növekedjen.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az újabb családpolitikai kormányzati intézkedéseket ismertté kell tenni, mert még mindig sokan vannak az érintettek között, akik nem ismerik a lehetőségeiket. Példaként említette a családi adókedvezményt, amely nem a gyermek születésétől, hanem a fogantatás utáni 90. naptól jár.
