"A 2015-ös költségvetés a bankok elszámoltatásának a költségvetése lesz" – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal hangsúlyozta, egy költségvetés legfontosabb kérdése mindig az, hogy mitől marad több pénz az embereknél. A képviselők emellett az internet díjairól, a vasárnapi nyitva tartásról, a földpályázatokról, a tankönyvpiac átalakításáról, az Öveges-program visszaéléseiről, a tűzifára vonatkozó rezsicsökkentési programról és a folyamatosan növekvő munkahelyek számáról is beszéltek az Országgyűlés hétfői ülésén.
2015-ben több mint 1 millió család azért jut több pénzhez, azért marad több a havi fizetésből, mert a bankok elszámoltatásának eredményként a deviza- és forinthiteleseknek csökkeni fognak a kamat és törlesztőrészletei – tette hozzá.
Rogán Antal megjegyezte, hiába keresik az ellenzéki képviselők a 2015- ös költségvetésben azokat a tételeket, melyektől csökken a magyar családok jövedelme. A 2015-ös büdzsében elindulnak a béremelések, megtörténik a bankok elszámoltatása, és 2016-ra meghirdetik a családi adókedvezmény további bővítését és az otthonteremtési programot – mondta el.
Felhívta a figyelmet arra, a kormány 2015-ben a béremelések és növekvő adókedvezmények mellett is képes arra, hogy 2,5 százalék alatt tartsa a költségvetés hiányát. Ezért mondhatjuk azt, hogy 2015 a gyarapodó Magyarország első éve lesz – fogalmazott Rogán Antal.
Tállai András kiemelte, a kormány folytatja a megkezdett munkát az adózás, a jövedelmek adójának csökkentése terén. „A rezsicsökkentés is tovább folytatódik” - hangsúlyozta, cáfolva, hogy annak hatása jövőre "kimúlna", hiszen jövőre is stagnáló rezsiárakkal kell számolni. „Ezermilliárd forint juthat vissza az emberekhez a bankok elszámoltatása által, mindezzel a családok hosszú távú jóléte és gyarapodása alapozható meg”- mondta Tállai. Az államtitkár emellett munkahelyek létrejöttét és a gazdasági növekedés fellendülését ígérte.
Az LMP bírálta a költségvetést és az Öveges-programot
Schiffer András a jövő évi büdzsé, az adótörvények és a korrupciós vádak miatt is bírálta a kormányt. Mint mondta, az adóhatóság a kicsiket sarcolja, a nagyokat közben futni hagyja. A miniszterelnöknek ezért szerinte világosan nyilatkoznia kell, hogy a NAV elnöke érintett-e a kitiltási botrányban. A miniszterelnök által bejelentett nemzeti konzultációról szólva a frakcióvezető úgy fogalmazott, az nem egyéb, mint "kifizetés a haveroknak".
Ikotity István LMP képviselő arról beszélt, hogy a természettudomány-oktatás megújítását célul tűző Öveges-programban a források felhasználása komoly visszaélések gyanúját veti fel. Példaként említette, hogy a projektben több tízmillió forintot fordított tanterem felújításokra. „Ami feltűnő, hogy ennél a nagyságrendnél többet költöttek különböző tanulmányokra, munkafüzetekre, szaktanári segédletekre” - vélekedett az ellenzéki politikus. Hozzátette, az Öveges-program megmutatja, hogy az európai uniós pénzelosztó rendszert túlárazott munkák, szűk kedvezményezetti kör és "intézményesült korrupció" jellemzi. Lázár János reagálásában hangsúlyozta, az ügyben a kormány belső vizsgálatot rendelt el, amelynek első írásos változata már elkészült, azt átadták az Emminek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor jelezte, most még csak nem lezárt vizsgálati eredményeket tud ismertetni. Ezek alapján közölte, felmerült, hogy szabálytalanul használták fel a pénzt. „A pályázat kiírása felveti annak gyanúját, hogy nem körültekintően járt el a kiíró, felmerül, hogy túlárazás történt, valamint az, hogy több beszerzésnél sérültek az átláthatóság és a közbeszerzési törvény szabályai is” - mondta válaszában Lázár János.
Az MSZP garanciát vár, hogy nem lesz internetadó
Harangozó Tamás (MSZP) szánalmasnak, nevetségesnek és elszomorítónak minősítette, amit a kormány az internetadó és a korrupciós vádak esetében előadott. A adójavaslat visszavonásáról azt mondta, ha megint becsapják az embereket, még nagyobb tiltakozás elé nézhetnek. Szerinte a kabinet más formában kívánja bevezetni az adót és a nemzeti konzultáció után, majd a népakaratra hivatkozva újra nekifognak az internet korlátozásának. "Költséges és ellenőrizhetetlen konzultációk helyett adják vissza az emberek jogát a népszavazáshoz!” - szólított fel.
Lezárult az internetadó kérdése
Tállai András szerint "némi zavar van az ellenzéki pártoknál", miután kiderült, nem lesz internetadó. A nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette, a távközlési adó kiterjesztésének ügye lezárult. „Ennek technikai lebonyolítása az eheti bizottsági ülésen meg fog történni, a törvényjavaslatból ez a rész kikerül” - szögezte le. Mint mondta, a kitiltási botrány ügyére sem tud sok újat mondani. Kijelentette, a kormányzatnak ezzel kapcsolatban semmi teendője nincs.
KDNP: Ne legyen vasárnapi nyitva tartás
Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője pártja azon kezdeményezését ismertette, amely tiltaná a vasárnapi nyitva tartást a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek esetében. Tervezetük céljának nevezte, hogy egy közös pihenőnapot biztosítsanak a családoknak. A családi vállalkozásokban szerinte nem kényszerből dolgoznak, így azoknak lehetővé tennék a nyitva tartást. Hozzátette, az egyedi kérelmek elbírálását egy bizottságra bíznák. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta, hogy a kormány a következő hetekben dönt a javaslat támogatásáról. „Korábban a KDNP javaslatát több szakszervezet is támogatta” - mondta Rétvári. Kiemelte, egyes üzletek esetében nemzetközi példák is vannak a vasárnapi nyitva tartás tiltására. Az államtitkár ismertetése szerint a kereskedelemben dolgozók több mint háromnegyede nő, így a vasárnapi munka inkább őket vonja el a családjuktól.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) alapvetően támogatja az üzletek vasárnapi zárva tartását, mert úgy véli, ezzel csökkenhetne az ágazatban dolgozók megterhelése, ám csak akkor tartja elfogadhatónak, hogy az üzletek ne nyissanak ki vasárnap, ha az minden üzlettípusra, tehát nemcsak a nagyokra vonatkozna. Sáling József a szakszervezet elnöke elmondta, jelenleg annyira leterheltek a kereskedelemben dolgozók, és annyi betöltetlen álláshely van, hogy a KASZ zárva tartás párti, mert egyébként a munkáltatók nem tudják betartani a Munka törvénykönyvét. „A válság alatt a cégek leépítettek, és olyan létszámhiány van a kereskedelemben, hogy sok helyütt hét napra nem is tudják törvényesen beosztani a munkavállalókat. Ha csak hat napból állna a munkahét, ez könnyebb lenne” - vélekedett az elnök. Sáling József kiemelte, legfeljebb azok képezhetnének kivételt, akik saját üzletükben dolgoznak. A KASZ elnöke szerint épp a hiányzó munkaerő miatt nem kell elbocsátásokkal számolni a szektorban a vasárnapi zárva tartás bevezetése esetén.
Az MSZP szerint a megyei agrárkamarák kiszolgálják a „baráti kört”
Gőgös Zoltán szocialista képviselő interpellációjában arról beszélt, hogy nem lehet fellebbezni a döntő megyei agrárkamarák azon határozatai ellen, amelyekben arról foglalnak állást, élnek-e vétójogukkal a földvásárlások során. „Felháborító, hogy a fideszes politikusokból álló agrárkamarák visszaélnek a bizalommal, és kiszolgálják a baráti kört" - mondta az MSZP-s politikus. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte, a földtörvény alapján a helyi földbizottságok állásfoglalásai ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél és bírósági felülvizsgálat is lehetséges. Elmondta, eddig az összes földbizottsági döntés egy százalékát kérdőjelezték meg.
Rezsicsökkentés: Idén is lesz olcsóbb tűzifa
Pócs János a Fidesz országgyűlési képviselője arról kérdezte a kormányt, hogy áll a tűzifára vonatkozó rezsicsökkentési program, amellyel az idén is jelentősen olcsóbban lehet hozzájutni a tüzelőhöz. Bitay Márton Örs a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte, a huszonkét állami erdőgazdaság százhetvenezer köbméter lakossági tűzifával indította el a programot, hogy a fával fűtőknek is csökkenjen a rezsije. „Háztartásonként tíz köbmétert lehet vásárolni a csökkentett árú fából” mondta az államtitkár. Bitay Márton Örs közölte, a döntés nagyjából húszezer családnak nyújt kedvező tűzifa vásárlási lehetőséget.
Jobbik: Gyenge az új tankönyvek színvonala
Dúró Dóra a Jobbik országgyűlési képviselője a tankönyvpiac átalakításáról beszélt. Kijelentette, az új tankönyvek szakmai színvonala nem megfelelő ahhoz, hogy a jövő generációi azokból tanuljanak. „Egyes könyvekben a tanítási egységek túl hosszúak, a betűk mérete pedig kicsi” - vélekedett az ellenzéki politikus, aki azt kérdezte, miért avatkozott be a kormány "ennyire durván" a tankönyvpiac rendjébe, ha csak ilyen színvonalú kiadványokra futja. Válaszában Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a kísérletitankönyv-alkotás folyamatát ismertetve elmondta, a nemzeti tankönyvtanács szakemberek bevonásával kialakított egy összetett eljárást, hogy a tankönyv-akkreditációs eljárás csak minőségi kiadványokat engedjen át.
Jelentősen többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor
Tiba István a nagyobbik kormánypárt képviselője elmondta, a KSH múlt héten publikált adatai szerint 4,182 millióan dolgoztak Magyarországon, ami 192 ezerrel több, mint egy évvel korábban. „Eközben a munkanélküliség 7,4 százalékpontra esett, a foglalkoztatás növekedéséhez pedig jól járul hozzá a versenyszféra” - hangsúlyozta a fideszes politikus. Tiba István hozzátette, a foglalkoztatás növekedésében jelentős szerepe van a munkahelyvédelmi akcióprogram járulékkedvezményeinek és a gyed extra bevezetésének.
Czomba Sándor szintén kiemelte, óriási eredményeket sikerült elérni a munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatás terén. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, az eddigi programokat továbbviszik, miközben 2014 és 2020 között az összes rendelkezésre álló forrás hatvan százalékát kifejezetten gazdaságfejlesztésre fordítják. „Ezen belül pedig leginkább a munkahelyteremtésre fognak koncentrálni” - mondta Czomba Sándor.
Forrás: fidesz.hu, MTI
