Belföld
Harmadszor járultak szavazóurnához az idén a választók
Önkormányzat 2014. Néhány százalékkal elmaradt a részvételi arány a 2010-es megmérettetéstől

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint egy-két rosszulléttől, áramszünettől eltekintve a szavazás az egész országban rendben zajlott, bár kisebb visszaélésekről azért érkeztek hírek. Két politikai elemzővel tekintettük át a három idei választást, illetve a mostani kampányidőszakot.
Pártpolitikai szempontból az önkormányzati kampány és persze maga a választás jól tükrözte a jelenlegi országos politikai összképet – mondta lapunknak Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Kifejtette, a baloldal a két tavaszi választási kudarc után most sem tudta rendezni sorait, jelenleg már nem válsága kezelése, hanem a teljes összeomlás elkerülése a kérdés. Az ország bizonyos térségeiben ráadásul alig-alig állítottak jelöltet a baloldali erők. Mindez azt is jelenti –magyarázta a szakértő –, hogy számos kistelepülésről, de néhány nagyobb városból, ezáltal egyes megyei közgyűlésekből is látványos a kiszorulásuk, helyüket itt a Jobbik vette át a második hely tekintetében. Az elemző szerint a baloldal ráadásul a fővárosi kampányt is tragikusan menedzselte, főpolgármester-jelöltje, Falus Ferenc már
a startvonalnál elbukott. Hozzátette, az újabb kudarc és a szervezetlenség tovább blokkolja a kormányzóképességébe vetett választópolgári hitet.
Fodor Csaba elmondta, a kormánypártok a baloldallal szemben most is aktív kampányt folytattak, az embereket valóban foglalkoztató témákat állították mondanivalójuk középpontjába, hiteles jelölteket állítottak, és persze jól is mozgósítottak. Ezzel kormányzati pozíciójuk mellett a helyi közösségekben is stabilizálták vezető pozícióikat. Úgy vélekedett, mindez komoly felelősséget is jelent
a kormányzó erők számára – nem csak kormányon, hanem „helyben is”.
A következő öt esztendőben kizárólag azok a helyi közösségek lesznek ugyanis sikeresek, amelyek eredményesen használják ki a rendelkezésre álló fejlesztési potenciálokat a helyi gazdaságfejlesztés céljaira. Az átmeneti „ellenzéknélküliség” pedig természetesen országos szinten sem ment fel a jó kormányzás alól – tette hozzá Fodor Csaba.
A részvételi adatok kapcsán a szakértő elmondta, az állampolgárok jelentős része nem érezte úgy, hogy nagy a választás tétje. Regionális szinten is hasonlóak a mostani adatok a régebbi részvételi arányokhoz, tehát a választási végeredmény sem okozhat meglepetést senkinek.
A három 2014-es választás közös nevezője, hogy nem volt kormányváltó hangulat, ráadásul a baloldali alternatíva is hiányzott – ezt már Kiszelly Zoltán politológus mondta lapunknak. Szerinte a kormánypártok fölényes győzelméhez az is hozzájárult, hogy a Fidesz–KDNP minden választáson jól tudta mozgósítani híveit. Hasonlóként közös vonása volt a kampányoknak, hogy az ideológia szerepe csökkent, s ennek olyan látványos megnyilvánulása is volt, mint a radikális Jobbik „cukiságkampánya”. Vona Gábor pártelnök a parlamenti választás előtt kiskutyákkal, az önkormányzatiban pedig macskákkal fényképezkedett – tette hozzá. Ami a kampányok „technológiáját” illeti – magyarázta az elemző –, kétségtelenül felértékelődött az internet, ám egyáltalán nem lett mindenható. „Az LMP példája is azt mutatja, hogy a like-ból még nem lesz voks” – mondta.
Hasonlóan közös jellemzője volt az idei három választásnak, hogy ezekben a programok egyre kisebb szerephez jutottak – jegyezte meg Kiszelly, hozzátéve, ez nem magyar jelenség, Európa-szerte így van. Ez részint azzal függ össze, hogy gazdasági válságok idején a programok jó része csak ígéret marad, ezért a pártok inkább kevesebbet, de biztosabbat ígérnek. A baloldali pártok esetében – mondta – a korábbi ígérgetés azért is maradt el, mert a baloldal egyszer már bebizonyította, hogy kormányon megszorításokat alkalmaz. A kormánypártok is tartózkodtak az ígéretektől, ők inkább az eredményekkel kampányoltak.
Szembetűnő volt az is, hogy a kampányokban a szakértelem leértékelődött – jegyezte meg Kiszelly, aki szerint ez a baloldalnál leginkább azzal magyarázható, hogy korábban a „technokrata Bajnaival” kudarcot vallottak. A választónak sokkal inkább jó politikusra és jó vezetőre van szüksége, a személyiség ezért felértékelődött a mostani kampányokban, ami mind Orbán Viktor, mind pedig Tarlós István esetében a jobboldalt erősítette a pártok versenyében – szögezte le a politológus.

