A pártok közötti erőviszonyok stabilak ugyan, de "kisebb kilengések" tapasztalhatók: az elmúlt két hónapban az MSZP és a DK támogatottsága a teljes népesség és a biztos szavazó pártválasztók körében nőtt, míg a Fidesz-KDNP-é és a Jobbiké inkább csökkent – derül ki a Tárki friss felméréséből
A Tárki azt vizsgálta, hogy kire szavaznának az emberek, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, tehát az önkormányzati választásokra vonatkozóan nincs előrejelző értéke a kutatásuknak.
Pártok támogatottsága a Tárki felmérése alapján (százalékban, szeptember 10-17) | ||
| Teljes lakosság körében (júliusi adat) | Biztos pártválasztók között (júliusi adat) |
FIDESZ-KDNP | 31 (34) | 54 (55) |
MSZP | 10 (9) | 18 (15) |
JOBBIK | 8 (10) | 15 (16) |
DK | 4 (2) | 6 (4) |
LMP | 2 (2) | 4 (3) |
EGYÜTT-PM | 1 (4) | 3 (6) |
A teljes népességen belül a kormánypártok támogatottsága 54 százalékra esett, miközben a szocialistáké kismértékben, a Demokratikus Koalíció pedig jelentősebb ütemben nőtt. A Jobbik támogatottsága júliusban 10, szeptemberben 8 százalék volt a teljes népességen belül, míg a pártot választók körében 16-ról 15 százalékra változott. Az LMP bázisa nem változott lényegesen július óta. Szembetűnő viszont az Együtt-PM visszaesése. A biztos szavazók körében felére esett a támogatottságuk, ami összefüggésben állhat Bajnai Gordon távozásával.
A biztos szavazó pártválasztókra vetítve a kormánypártok tábora a júliusi 59 százalékról 53-ra csökkent szeptemberre, és szintén csökkent a Jobbik népszerűsége: 15 százalékról 12 százalékra. Ezzel szemben az MSZP 15 százalékról 21 százalékra, a DK pedig 4 százalékról 8-ra erősített a biztos szavazók körében. Az LMP és az Együtt-PM esetében nem történt lényegi változás ebben a szavazói csoportban.
A Tárki szerint érzékelhető mértékben nőtt a bizonytalan és a szavazatukat titkolók csoportja: május és július között 38-39 százalék, szeptemberben viszont már 43 százalék nem tud pártot választani vagy nem árulja el választottját.
