Fősodorba illő a hazai szigor

„Mindent egybevetve elmondható, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályok beleillenek az európai fősodorba, és semmilyen formában nem térnek el az európai parlamenti hagyományoktól” – állapította meg a központ, kitérve arra, hogy a magyar gyakorlatnál megengedőbbek, de szigorúbbak is vannak.

Hollandia házszabálya pél­dául eleve nem biztosítja a parlamenti jog fegyelmi jogkörében hozott szankciókkal szemben a jogorvoslat lehetőségét. Az Egyesült Királyságban a házelnök akár határozatlan időre is felfüggeszthet egy képviselőt jogainak gyakorlásában, és erre az időszakra a tiszteletdíját is megvonják. Ausztria szabályozása a tisztelet megadását olyannyira fontosnak tekinti, hogy nem lehet keresztben átmenni az elnök és az éppen felszólaló képviselő között, ráadásul az ülésterembe lépéskor és az ülésteremből távozáskor meg kell hajolniuk a képviselőknek az elnöki pulpitus irányába. Az AK úgy találta, a vizsgált országok parlamenti jogának mindegyike tartalmaz a tárgyalás rendjének betartására és betartatására vonatkozó előírásokat, és tipikus az a gyakorlat, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlására a házelnök jogosult.

Mint ismeretes, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) múlt kedden közzétett elsőfokú ítéletében kimondta: Magyarország megsértette négy, a Párbeszéd Magyarországért párt színeiben politizáló és három LMP-s országgyűlési képviselő szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát azzal, hogy az Országgyűlés tavaly különböző ügyekben megbírságolta őket. Az AK az ítélet kapcsán kiemelte, a testület egy általános érvényű és egy eseti jellegű jogsértés miatt marasztalta el az országot, amelyek közül az általánosat a jogalkotó már orvosolta, amit a bíróság maga is elismert döntésében. Hozzátették, a hatályos magyar szabályok a bíróság által támasztott valamennyi követelménynek megfelelnek, hiszen maga az EJEB deklarálta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása önmagában nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.