Az elmúlt egy hónapban a Fidesz valamelyest növelte táborát, azonban a többi politikai erőé nem változott. Ugyanakkor Budapesten a Fidesz jelöltje, Tarlós István a leginkább esélyes a főpolgármesteri posztra - ez derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából, amelyet a cég szeptember első felében végzett.
Az Ipsos felmérése szerint a Fidesz támogatottsága a népesség egészén belül 33-ról 35 százalékra bővült, így "nagy előnnyel vág neki az önkormányzati választásnak". A Jobbiknak és az MSZP-nek maradt a 12-12, az LMP-nek, a DK-nak és az Együtt-PM-nek pedig a 3-3 százalékos tábora.
Budapesten minden bizonnyal a Fidesz jelöltje, Tarlós István lesz a főpolgármester - neki a kampány korai szakaszában két és félszer több támogatója volt, mint az őt követő baloldali jelöltnek -, és annak van nagyobb valószínűsége, hogy a kormánypártnak többsége lesz a Fővárosi Közgyűlésben. Budapesten jelenleg nagyjából a választópolgárok egyharmada támogatja a Fideszt, egynegyede a baloldali pártokat (többségében az MSZP-t), egy-egytizede pedig a Jobbikot és az LMP-t - jósolta az Ipsos.
A kampány eddigi szakaszában leginkább a Fidesznek sikerült aktivizálnia szimpatizánsait, így a kormánypárt a biztos pártválasztók körében is javított, 56 százalékot ér el. A Jobbik ebben a körben 17, az MSZP 16 százalékos, a DK és az LMP 4-4, míg az Együtt-PM 3 százalékra számíthatna - közölte az Ipsos.
A közvélemény-kutató szerint az önkormányzati választás iránt egyelőre nem mutatkozik nagy érdeklődés: a szavazásra jogosultak 43 százaléka ígéri biztosra, hogy elmegy voksolni október 12-én. További 23 százalék is valószínűsíti, hogy ott lesz az urnáknál, bár ennek esélyét csökkenti, hogy e csoport háromnegyede a parlamenti választáson sem vett részt - olvasható az elemzésben.
Az Ipsos elemzői szerint a jelenlegi politikai erőviszonyok alapján biztos, hogy a megyei közgyűlésekben a Fidesz lesz a legerősebb párt, amelyet nagy valószínűséggel a Jobbik követ, és az MSZP lehet "a harmadik legfontosabb tényező".
Az Ipsos szerint a Fidesz várhatóan a 10 ezernél kevesebb lakosú településeken szerepel majd a legjobban, itt a szavazatok több mint felét is megszerezheti, míg a Jobbik a választáson résztvevők negyedére-ötödére, az MSZP pedig legalább egytizedére számíthat. A falvakban, kisvárosokban nincs igazán polgármesterváltó hangulat, egynegyednyien cserélnék le a település vezetőjét a kutatás adatai szerint.
A 10 ezer lakos feletti településeken is a Fidesz a legerősebb, de előnye szűkösebb. A jelenlegi preferenciák azt vetítik előre, hogy a voksok nagyjából négytizede juthat a kormánypártnak, az MSZP-nek és a Jobbiknak pedig megközelítőleg két-kéttizede. A DK és az Együtt-PM e településméretnél megkaphatja a szavazatok akár egy-egytizedét, az LMP-nek viszont ennél kevesebb juthat, olvasható az elemzésben.
A felmerés alapján a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban van esélye a polgármesterváltásoknak: az itt élők 38 százaléka ugyanis nem akar szavazni a mostani városvezetőre, bár 44 százaléknyian voksukkal a folytatásra biztatják a jelenlegi polgármestert.
Az Ipsos összefoglalója szerint a megyei jogú városokban a politikai erőviszonyok sokfélék, néhány helyen a baloldali pártoknak is lehetnek polgármesterei, és a testületek egy részében is meghatározó szerep juthat nekik. Összességében azonban a megyeszékhelyeken is a Fidesz áll jobban: a legnagyobb városokban élők 54 százaléka kormánypárti, 26 százaléka ellenzéki polgármesterjelöltre kíván voksolni.
Az Ipsos szeptember 7-e és 14-e között végezte el a kutatást ezer ember megkérdezésével, akik együttesen az ország választókorú lakosságát képviselik.
Forrás: MTI
