„Tudtam, hogy szívok, és azt gondoltam, miért vegyem meg itthon kétezer forintért (a füvet – a szerk.) grammját, amikor meg tudom kint venni nyolcszázért. Hoztam be rendesen, nem mondom…” – vallotta be egy évekkel ezelőtti, terjedelmes interjúban Juhász Péter, aki ma a baloldal belvárosi polgármester-jelöltje.
A Sarkanyoslany nevű blogon olvasható interjúból kiderül, Juhász egy munkahelyváltás után ötszázezer forint végkielégítést kapott, ezután Hollandiába utazott füvet venni, mert ott olcsóbb volt. A díler kocsijával utaztak – másban nem közösködtek –, azért, mert Juhász nem tudta, kihez kell menni, „mert persze Hollandiában sem adnak a coffe shopok-ban ötszázezerért füvet, hanem, mondjuk, vehetsz öt grammot”.
Fél év múlva elszívtak minden behozott anyagot, majd a rendőrség felgöngyölítette a díler ügyét. Eljutottak Juhászhoz is, bevitték, ő pedig be is vallott mindent, ami rá tartozott. „Füvet hoztam az országba saját használatra” – mondta. Kifejtette, hogy belesodródott ebbe a bűnszövetkezetben elkövetett kereskedésügybe, de azt gondolta, megússza egy felfüggesztett börtönbüntetéssel.
Négy éve ment a tárgyalásfolyam, és akkorra derült ki a számára, hogy szerinte nem is azzal vádolják, amit elkövetett. Úgy gondolta ugyanis, hogy a gyakorlatban ugyanannyit tett, mintha egy jointot, csekélynek számító mennyiségű anyagot hozott volna az országba. Mint mondta, a végén ezért is ítélték el. Mint magyarázta, a tárgyaláson már egy kalap alá vették a dílerrel, ami „viszont már öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést jelenthetett”. Hozzátette, „elhatárolom magam a dílertől olyan értelemben, hogy én nem kereskedem kábítószerrel. De semmi bajom velük, hiszen én is tőlük vásárolok. Én a dílert ma Magyarországon abba a kategóriába sorolom, mint régen, a rendszerváltás előtt a valutázót.”
